Drámával zárult az írásbeli érettségi, és még nincs vége

Elérkezett az írásbeli érettségi vége, három hét után a diákok végre rápihenhetnek a június 3-án kezdődő emelt szintű, vagy a június 16-án kezdődő középszintű szóbelikre. Megoszlanak a vélemények, hogy melyik csoport járt jobban, hiszen az emeltesek hamarabb túl lesznek rajta, és még „benne vannak” az érettségi lázában, viszont a közepeseknek meg több idejük lesz átnézni a tételeiket, esetleg nekiállni megtanulni őket.

Mindenesetre ismét egy eseménydús hét áll a vizsgázók mögött, hiszen május 19. és 22. között tíz tantárgyból kérték számon őket választott tárgyaikból, mindkét szinten. Nézzük is tételesen, hogy melyek ezek a tárgyak:

• digitális kultúra,
• latin nyelv, héber nyelv,
• fizika,
• mozgóképkultúra és médiaismeret,
• francia nyelv,
• filozófia,
• spanyol nyelv,
• dráma,
• olasz nyelv.

Bár a program valamivel szellősebbnek tűnhet így, elsőre, mint az előző heti volt – ott azért bőven több tantárgy került napirendre –, viszont a „végére” is maradt pár nagyágyú, hiszen a fizika és a spanyol–olasz–francia nyelvtriumvirátus mind-mind a népszerűbb tantárgyak közé tartozik. 

A digitális kultúrával és a nyelvekkel előző cikkünkben foglalkoztunk, így azokra már nem térünk ki külön-külön, hiszen a feladatsorok megegyeztek felépítésükben az előző hetekben már kivesézett feladatsorokkal. A feladatlapokat és megoldásokat egyébként itt találja meg a középszintű vizsgákhoz, itt pedig az emelt szintűekhez.

Fizika és MoMé

Május 20-án, kedden reggel 8 órakor a fizika feladatlap került a diákok elé mint legyűrendő akadály. Középszinten 150, emelt szinten pedig 240 perc állt a diákok rendelkezésére, hogy megoldják a két részből álló feladathalmazt. Az első részben 20 egyszerűbb feladatot kaptak (emelt szinten „csak” tizenötöt), míg a második részben négy nagyobb (emelt szinten három), összetettebb, komplexebb példával kellett megbirkózniuk. Emellett emelten egy harmadik rész is volt, szintén három nagyobb feladattal, tehát indokolt volt a plusz 90 perc.

Középszinten a témák között volt például:

• Mechanika – Csigarendszerek összehasonlítása, teher emeléséhez szükséges erő meghatározása.
• Hőtan – Bimetál kapcsoló működésének elemzése, hőtágulási együtthatók vizsgálata.
• Atomfizika – Radioaktív bomlás számítása, például 200 gramm rádium bomlása 4800 év alatt.
• Optika – Lencsék fókusztávolságának meghatározása grafikon alapján, képjellemzők leírása.

Emelt szinten pedig a következő feladatok voltak többek között a lapon:

• Elektromosságtan – Váltóáramú körben kondenzátor energiájának vizsgálata.
• Modern fizika – Fotokatód megvilágítása különböző hullámhosszúságú fénnyel, kilépési munka és határfrekvencia számítása.
• Mechanika – Elektromos térben mozgó test munkájának és sebességének meghatározása.

Középszinten 40 + 50 pontból tevődött össze a végpontszám, míg emelt szinten 30 + 23 + 47 a megoszlás aránya. A középszintű feladatlapot és a megoldásokat itt és itt találja, míg az emelt szintűeket itt és itt tudja megtekinteni.

Délután 14 órától a mozgóképkultúra és médiaismeret (MoMé) vette át a főszerepet – közép- és emelt szinten egyaránt. Az írásbeli vizsga mindkét szinten három fő részből állt:

1. Fogalom- és tárgyismeret: Alapvető filmes és médiaelméleti fogalmak ismeretét mérte.
2. Mozgóképi szövegértés: Egy 5–15 perces film- vagy tévéműsor-részlet elemzése alapján kellett kérdésekre válaszolni.
3. Média miniesszé: Egy adott témáról kellett rövid esszét írni, amely a média társadalmi szerepét vagy működését érintette.
   

A maximálisan elérhető pontszám középszinten 50 pont (10 + 25 + 15), emelt szinten 60 pont (15 + 30 + 15) volt. Emellett egy gyakorlati (projekt) vizsgafeladatot meg kellett csinálni a diákoknak, egyet választva az alábbiak közül:

• Videóetűd készítése
• Híranyag és publicisztika készítése
• Videós könyvajánló készítése

És egyet választva az alábbiak közül:

• MI-generált képek és vizuális hitelesség – elemzés
• Filmelemzés
• Mobiltelefon- és kommunikációtörténet

A projektfeladatra szintén 50 pontot kaphattak a diákok középszinten, így jött ki a 100 pont összességében. A középszintű feladatsor itt látható, a megoldások pedig itt, míg az emelt szintű példák itt, a javítási útmutató pediglen itt.

Filozófia és dráma

A spanyol nyelvet átugorva jutottunk el a május 21-én, azaz szerdán 14 órától megtartott filozófiaérettségiig, amelyet közép- és emelt szinten is megtartottak. A feladatlapok két részből álltak középszinten (filozófiatörténeti kérdések, szövegértelmezés), míg emelten hozzájött egy esszéfeladat is. Mindkét szinten 100 pontot lehetett szerezni maximálisan, ám alacsonyabb szinten erre 180, magasabb szinten 240 perc állt a diákok rendelkezésére. 

Nézzük pontosabban, hogy mik tartoztak a három feladattípusba:

• Filozófiatörténeti kérdések – A vizsgázóknak mélyebb filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk.
• Szövegértelmezés – Egy komplexebb filozófiai szöveg elemzése és értelmezése volt a feladat.
• Esszéfeladat – Egy adott filozófiai témáról kellett kifejtett esszét írni, amelyben a vizsgázók saját gondolataikat is megfogalmazhatták.

A középszintű feladatokat és megoldásokat is mutatjuk, de ugyanúgy itt vannak az emelt szintű megmérettetés példái és javítási útmutatója.

Végül itt van még nekünk a csütörtök délután 14 órakor kezdődött dráma, amely szintén némi változáson ment keresztül 2024-ben, ugyanis bekerült a gyakorlati drámaelemzés és az egyéni vagy közös daléneklés, illetve a „színházi előadás, jelenet bemutatása” is. Középszinten 180 perc, emelten 240 állt a vizsgázók rendelkezésére, előbbinél az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati részekből összesen 150 pontot, emelten pedig 140 pontot lehetett maximálisan szerezni.

A vizsga tartalmi követelményei közé tartozott többek között, hogy

• a vizsgázó legyen képes értelmezni és rendszerezni a dráma- és színháztörténeti, dráma- és színházelméleti, valamint a kortárs színházra vonatkozó ismereteit és élményeit, a látott előadásokban ismerje fel és azonosítsa a dráma és a színház formanyelvi sajátosságait, idézze fel a tér, idő, tempó, ritmus, a tárgyi világ, a vizuális, kinetikus és vokális hatások sajátosságait és összefüggéseit;
• az alkotótevékenység során adekvát és alkotó módon használja a megismert és általa alkotott kifejezési formákat, alkalmazza a tárgyi világ kínálta eszközöket, ezek művészi formáit, a színházi vizualitás eszköztárát, használja a tér sajátosságaiban rejlő lehetőségeket, adekvát módon alkalmazza a verbális és nonverbális kifejezés eszközeit;
• ismerje fel és alkalmazza a választott előadóművészeti műfajok jellemző eszköztárát;
• ismerje és alkalmazza a dramaturgiai alapfogalmakat, értelmezze a megélt, a látott-hallott-olvasott, a kitalált történeteket a különböző dramatikus tevékenységek révén;
• ismerje fel és azonosítsa a dramatikus szituációk jellemzőit, elemezze és dramatikus eszközökkel dolgozza fel a problémahelyzeteket, és vizsgálja meg azok lehetséges megoldási alternatíváit.

A középszintű feladatokat itt, a megoldásokat itt találja, az emelt szintűeket pedig itt és itt.

Az érettségi 2024/2025-ös szezonjának tavaszi szakasza ezzel egy kicsit megpihen, ám június 3-án indulnak az emelt, június 16-án pedig a középszintű szóbeli vizsgák, amik egészen július 2-ig eltartanak majd. 

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)