Polt Péter legfőbb ügyész utódja a lúgos orvos ügyében képviselte a vádat

Mint arról az Index is beszámolt, május 14-én a Sándor-palotában benyújtotta az államfőnek lemondását Polt Péter legfőbb ügyész, akit május 20-án az Országgyűlés június 10-ei hatállyal alkotmánybírónak választott. Sajtóértesülések szerint Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöki székének várományosa. Az új elnökről egyébiránt szerdán szavaz a parlament.

Gyors kiválasztási folyamat

Polt Péter 2000. május 16-a óta (2006–2010 között négy év megszakítással) meghatározó alakja a magyar igazságszolgáltatásnak, a harmadik legfőbb ügyészi megbízatása 2025. június 10-ig szól. Azóta már az is eldőlt, ki követi őt a Legfőbb Ügyészség élén.

Az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése kimondja:

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Sulyok Tamás köztársasági elnök meglehetősen gyors döntést hozott. Szerda délután vette át Polttól a lemondását, majd egy könnyed hangvételű videót tett közzé a jelöltkeresésről, ami a következő felirattal indított: „A Sándor-palota bemutatja: A legfőbb ügyész kerestetik.” A filmszkeccsből kiderült, hogy az államfő konzultált Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével, Pecsenye Csabával, az Országos Bírói Tanács elnökével, Havasi Dezsővel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével és Senyei Györggyel, az Országos Bírósági Hivatal elnökével. Csütörtök kora délutánra már meg is volt a kiválasztott.

Polt Péter lemondása miatt a jövőben megüresedő legfőbb ügyészi tisztségre az Alaptörvényben biztosított hatáskörömben Nagy Gábor Bálintot jelöltem, a jogászi hivatásrendek vezetőivel történt konzultációt követően

– fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a jelölt „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”. Mint írta, Nagy Gábor Bálint jogi pályáját büntetőbíróként kezdte, majd különböző ügyészi beosztásokban folytatta, gyakorlati tudását pedig elméleti síkon, egyetemi oktatóként is kamatoztatja. Az államfő a döntéséről értesítette az Országgyűlés elnökét.

Ismét a szervezeten belülről

A köztársasági elnök jelölése nemcsak a közvéleményt, hanem a jogászszakmát is alaposan meglepte. Nagy Gábor Bálint neve ugyanis egyetlen előzetes esélylatolgatásban sem szerepelt.

Arról nem is szólva, hogy a rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten is a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docenseként lett ügyészségi vezető, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter addig az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett. Vagyis Kovács Tamás (2006–2010) után, aki 1990-től 2006-ig a legfőbb ügyész helyettese és katonai főügyész volt, vezérőrnagyi, majd 1994-től altábornagyi rangban, ismét a szervezeten belülről jön az első számú vezető Nagy Gábor Bálint személyében.

Hack Péter szerint kellemes meglepetés

Nagy Gábor Bálint a Budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 2002-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE), 2006-ban pedig jogi szakvizsgát tett. Emellett két abszolutóriuma is van: az elsőt a Budapesti Corvinus Egyetem jogász-közgazdász, a másodikat a PPKE Doktori Iskolájának PhD-képzésén szerezte. 1999-ben egy évig nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott a Helsinki Egyetemen. Jól beszél angolul, de van latin és finn nyelvvizsgája is.

Ami a szakmai karrierjét illeti, 2007 és 2011 között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon volt büntetőbíró, majd egy nagy ugrással kirendelt ügyész lett a Központi Nyomozó Főügyészségen. 2012 óta a Legfőbb Ügyészség a munkahelye: hét és fél évig ügyészként büntetőbírósági ügyekkel foglalkozott, 2020-tól megbízott osztályvezető, tavaly december óta pedig főosztályvezetőként Polt Péter közvetlen munkatársa, kabinetfőnöke lett.

Igen elismerően beszélt róla az Indexnek Hack Péter jogászprofesszor is, aki a 48 éves Nagy Gábor Bálint jelölését kellemes meglepetésnek nevezte:

Bár a jelölt Polt Péter bizalmi munkatársa volt, politikai múltja nincs, ügyészként van szakmai elismertsége, például a lúgos orvos ügyében ő képviselte a vádat, és kitűnő vádbeszédet mondott. Nagy Gábor Bálint szakmai alapon akár az ellenzék bizalmát is élvezheti.

Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára ugyanakkor megjegyezte: „Jobb lett volna, ha az ellenzéket is bevonják a legfőbb ügyész jelölésébe, de az ő esetében így is lehet esély arra, hogy az ellenzék támogatja a megválasztását. Én nem tudok olyan okokról, amelyek ellene szólnának.”

(Borítókép: Nagy Gábor Bálint Fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem)