Pofátlan sarcok, vér és veríték – a költségvetésről vitáztak a parlamentben

Az Országgyűlés keddi ülésnapján a napirend előtti felszólalások, valamint a három új képviselő eskütétele és mandátumának igazolása után a 2026. évi központi költségvetés vitája került napirendre, amely előtt Kövér László házelnök egy kisebb technikai szünetet rendelt el. A szünet után Szűcs Lajos, a Költségvetési Bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmai és formai kötelezettségeknek, az európai és a nemzetközi jognak. 

Európa egyre több kihívással néz szembe: ukrán háború, vámháború, Ukrajna EU-tagsága, a brüsszeli elhibázott szankciók, a 10 éve tartó migránsválság. Szerinte a háborúellenes stratégia garantálja a magyarok békéjét és biztonságát, ennek szellemében készült el a 2026-os költségvetés, amely 

• 4,1 százalékos GDP-reálnövekedéssel,
• 3,7 százalékos kamatkiadásokkal
• és 3,7 százalékos hiánycéllal számol.

A kormány igyekszik beruházásokkal fellendíteni a magyar gazdaságot, így az elindított programok tovább folytatódnak (Demján Sándor, 150 gyár program, stb.), illetve támogatja a békére irányuló törekvéseket. A gyorsan változó világpolitikai helyzetben minden esetben a szuverenitás védelmét helyezi előtérbe, ehhez pedig elegendő forrásokat biztosítanak a tárcának. 

Mivel az EU az ukrán háborúra fordítaná a magyarok pénzét, ezért a 2026-os egy „háborúellenes költségvetés”, amely a magyar családokat helyezi a középpontba, ennek pedig a munka az alapja. Az Egyesült Államokban lezajlott pozitív változások is tovább bővítik Magyarország külkapcsolati lehetőségeit. Kiemelte, hogy az összes vonatkozó bizottság megvizsgálta a javaslatot és elismerte, hogy minden jogszabályi kötelezettségnek eleget tett.

Csukott szemmel a céllövöldében

Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy Nagy Márton már a személyével teljesen elhitelteleníti a költségvetést, hiszen csak „bohóckodik” a számokkal. Elmondta, hogy valóban sokan meglepődtek az országban, hiszen a repülőrajt negatívba fordult az első negyedév számait tekintve, így: 

Nagy Márton becsukott szemmel a céllövöldében is előbb eltalálná a számokat.

Véleménye szerint az első 5 hónapban több mint 3000 milliárdos deficitet hozott össze a kormány, ennél rosszabb áprilist csak „egyszer zárt a magyar költségvetés”, és sorozatban ez a harmadik év, hogy a miniszter azt ígéri, hogy „majd jövőre jön a fellendülés, a Kánaán”. A tárcavezető azt várja, hogy negyedszerre is higgyenek neki a magyarok úgy, hogy a következő negyedévet sem látja tisztán, nemhogy a következő évet. 

Szerinte 2024-ben arra láttuk tökéletes példát, hogy Varga Mihályék belátták, hogy „nincs értelme ennek a tavaszi bohóckodásnak a számokkal”, és novemberre tolták a 2025-ös költségvetés beterjesztését. Viszont a kormány képtelen a hibáinak belátására és visszatette tavaszra a költségvetési javaslatok benyújtását, így megint teljesen komolytalanná vált az egész. „Hisz maguknak még bárki, hogy 3,6 százalékra csökken az infláció? Miniszter úr, nem hisz maguknak már senki” – foglalta össze Nagy Márton teljesítményét. 

„Egy dolognak örülhetünk: hogy ez lesz a Fidesz és Nagy Márton utolsó költségvetése” – mondta, majd kiemelt három problémát. Szerinte az egészségügy rendszerszintű gondokkal küzd, de ezzel jövőre sem kezd semmit a kormány. A második probléma a szociális szféra cserbenhagyása, ugyanis a tervezet szerint ebben az ágazatban sem lesz béremelés. A harmadik pedig az önkormányzatok sarcolása a szolidaritás hozzájárulással, amely több mint 400 milliárd elvonás az önkormányzatoktól, amik még „tudnának önállóan működni”.

Vajda szerint négy feladata lesz az új kormánynak:

• hazahozni az uniós pénzeket;
• Magyarországnak csatlakoznia kell az eurózónához;
• szakítani kell azzal, hogy gazdasági szereplőket hibáztat a kormány;
• a tavaszi költségvetés „bohóckodását” abba kell hagyni.

Véleménye szerint 4,1-es reál GDP-növekedés inkább a vágyálom, semmint a realitás kategóriába tartozik. De ugyanígy valószínűtlen a 3,7 százalékos hiánycél, de a 3,6 inflációs cél is az. 

Pofátlan sarcok

A jobbikos alelnök Ander Balázs arról beszélt, hogy pártja olyan szempontból nézi a költségvetést, hogy mennyire vonzza haza a kivándorolt magyarokat, vagy mennyire tartja itthon őket. Véleménye szerint egy demográfiai katasztrófa közepén vagyunk, ugyanis hiába az adócsökkentések, ha azt elviszi az infláció, a családi pótlék emelése pedig elkerülhetetlen lenne. Emellett egy átfogó lakhatási programra is szükség lenne a Jobbik szerint, hogy a demográfiai csőd elkerülhető lehessen.

Amíg egy fiatal pár egyik felének fizetése a lakhatásra és a rezsire megy el, addig ne csodálkozzanak, hogy nem akarnak gyereket vállalni

– magyarázta.

Emellett arról is beszélt, hogy a forint elképesztően elinflálódott az elmúlt 15 évben, ezzel pedig az emberek kiszolgáltatottsága nőtt meg ugrásszerűen. Véleménye szerint a bankrendszer profitja sokszorosa a családi pótlékokra fordított költségnek, miközben a bankköltségeket a pénzintézetek simán áthárítják a lakosságra – minden szinten. „A bankrendszer pofátlan sarcot vet ki az emberekre” – mondta, ezért a Jobbik ingyenes bankolást szorgalmaz. 

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira sem kíván érdemben reagálni a kormány, éppen ezért a párt itt is felzárkóztatná a vállalatokat, mint ahogy a magyarok foglalkoztatottságát is kvótához kötnék – 95 százalékhoz. Emellett a párt be is nyújtotta a költségvetési módosítását, ugyanis egy jelentős béremelést akarnak elérni.

Igazságtalanság, vér és veríték

Varjú László (DK) arról beszélt, hogy ez a „politikai termék” nem költségvetés, hanem inkább „kiadás könyvelés”. Szerinte ez több okból is elfogadhatatlan, illetve hatalmas kockázatokkal terhelt, szociálisan érzéketlen, kedves a „NER-oligarcháknak” és ennek alapján Magyarország tartósan hátrányba kerül. Véleménye szerint a kormány nagyvonalúan számol az EU-s forrásokkal, amelyeket az elmúlt időszakban még lehívni sem tudott. 

A számokból kirajzolódik, hogy Magyarországon a közteherviselés igazságtalan, a vérrel-verítékkel dolgozók jóval többet fizetnek be

– fogalmazott. Tovább torzítja a helyzetet, hogy „politikai érdekek alapján támogatnak egyes társadalmi csoportokat úgy, hogy az a Fidesznek legyen kedvező”. Ezért a DK is módosításokat nyújtott be, amit a Fidesz éppen le akar szavazni, pedig ezeket lajstromba kellene venni, ugyanis pont a kormánypárt érzéketlensége miatt fogják leváltani a jelenlegi vezetést az emberek 2026-ban. 

A DK szerint családonként 4 millió forintos vissza nem térítendő támogatásokat javasolna a jövőben korszerűsítésekre, de ugyanígy bérlakásprogrammal is készülnének, és például új HÉV-szerelvények is szereznének be. Elmondása alapján a benyújtott javaslataik mind azt szolgálnák, hogy a családoknak jobb legyen, ehelyett a kormány háborús költségvetést készül benyújtani, akárhogy is kampányol a béke mellett.

Egy támogatható ellenzéki javaslat

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint növekvő szegénységre lehet számítani, hiszen a 2026-os költségvetés az „oligarchák kitöméséről szól”, nem pedig a magyar családok támogatásáról. Erre bizonyíték a multinacionális cégeknek és az akkugyáraknak adott hatalmas mennyiségű támogatás (6000 milliárd forint), miközben csaknem 1,5 millió ember keres annyi pénzt, hogy éppen nem hal éhen, és az idősekre vagy az egészségügyre fordított kiadások legalább ennyire elkeserítőek. 

A Mi Hazánk ezzel szemben a mezőgazdaságra és az erre épülő feldolgozóiparra alapozna, nem pedig a multicégekre, akik a bevételüket külföldre viszik ki. Ők a magyar gazdaságot erősítenék az itthon tartott pénzekkel, így elfogadhatatlan a kormány gazdaságpolitikája. 

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a devizahiteles kártérítési alap létrehozása fontos lenne, hiszen az egyéni sorstragédiák indokolttá teszik ezeket a segítségeket, a kártérítéseket. Ez nem könyöradomány, az igazságos elszámolás után igazságos jóvátétel járna a károsultaknak. Természetesen a kapott összeget fizessék vissza az érintettek, viszont a „többi pénzügyi szemetet” ne velük fizettessék meg – emelte ki. Hiszen ha romlott a pénzügyi helyzet, úgy kétszeres-háromszoros pénzt fizetett vissza az ember, ha viszont javult volna, akkor nem csökkent volna a törlesztő.

Emellett az SNI-s családok kilométer-támogatását is növelné a párt (21 forintról 45, majd 65 forintra), s mikor Orbán Viktort erről kérdezte, nyitottságot tapasztalt. Örül annak, hogy egy évtizedes, változatlan struktúrát sikerült mozgásba lendíteni és reméli, hogy ezzel sikerült megindítani a többi támogatás emelését is. 

Első helyen a családok

A vita zárásaként Kisgergely Kornél foglalta össze a 2026. évi költségvetés főbb pontjait. Történelmi léptékű családi adókedvezményt említett és rezsicsökkentést, valamint a 13. havi nyugdíj kifizetését. A munkahelyek megtartását és még több teremtését is célként tűzte ki, majd kiemelte, hogy a 2026. évi költségvetés a béremelések költségvetése is. A közszolgálatban állók díjazása kiemelt helyen szerepel, valamint a hathavi fegyverpénzre is kitért.

A kkv-k segítségét szintén kiemelte, ahogyan azt, hogy a 100 új gyár programot 150 új gyárra módosították, majd az oktatás és az egészségügy területén bevezetendő fejlesztésekről szólt. Megerősítette, hogy a tervezett hiány megegyezik a tervezett kamatkiadásokkal, mindkettő 3,7 százalék. 

Elmondta, hogy a kormány által javasolt módosítások nem veszélyeztetik a hiánycélt vagy államadósság csökkentését, a benyújtott ellenzéki módosításokat pedig egy kivételével nem támogatják, mivel azok több ezer milliárddal megborítanák a költségvetést, és a magyar vállalkozásokra rónának elképesztő terheket. Mivel ez kiszolgáltatottá tenné az országot és elvenné a forrásokat a beruházásoktól, ezért nem támogathatják az ellenzéki indítványokat.

Támogatja viszont a kormány az SNI-s gyermekek szállításáról szóló jobbikos módosítót, folytatja például a Gondosóra programot, illetve több plébánia, park és út felújítására is elkülönít forrásokat ezzel is bizonyítva, hogy a kormány a „magyar emberek érdekeit teszi az első helyre”. 

(Borítókép: Kövér László az Országgyűlés elnöke beszédet mond az ügyészség napja alkalmából 2025. június 10-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)