Egymásnak estek a képviselők: Mondják már ki röhögés nélkül, hogy ez a repülőrajt!

Kedden ismét összeült az Országgyűlés, és az előzetes jelentések szerint több megemlékezésre, három képviselő eskütételére és a 2026. évi költségvetés vitájára is számítani lehetett. Mindezek előtt azonban a napirend előtti felszólalások következtek, ahol a képviselők egyáltalán nem kímélték egymást, hiszen téma akadt bőven, ami miatt egymás torkának eshetnek.

A tavaszi üléssorozat 23. ülésnapján az ügyészség napjáról – megemlítve az új legfőbbügyész-jelölt, Nagy Gábor Bálint személyét –, valamint a magyar haditengerészekről és az elhalálozott magyar haditengerészekről is megemlékezett az Országgyűlés elnöke, Kövér László – megemlítve Wulff Olaf Richárt újratemetését a Fiumei úti sírkertben.

Ezután Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt a napirend előtti felszólalásában, hogy a Fidesz végnapjait éljük, még a 2015-ös mélyponton sem volt ekkora a probléma a kormánypártoknál: bejelentették, hogy nem lesz fizetésemelés két évig az egészségügyi dolgozóknak, a gazdasági növekedés nem éppen egy „repülőrajt”, míg a költségvetést már módosítani is kellett, ugyanis az éves hiánycél nagy százalékát már sikerült is elérni. Emellett megemlítette, hogy a NER „luxizása” nem csökken, és 30 milliárdért még egy űrhajóst is sikerül felküldenünk, „nagy segítség ez a magyar családoknak”. Majd kitérve a Pride-ra, elmondta, hogy:

Hiába, kedves képviselőtársaim, Pride lesz! Ahogy Budapest is szabad volt és szabad marad, hiába próbálják önök ellehetetleníteni a fővárost.

Szerinte végnapjait éli az a kormány, amikor prostitúcióra kényszerítenek fiatal lányokat, amikor feltartják a mentőautókat, és félholtra verik Jeszenszky Gézát. „Tudják, hogy fog eltakarodni Orbán Viktor a kormányból? Gondolom, nem gyalog” – fejezte be felszólalását.

Fónagy János (Fidesz) ezután arról szólt, hogy mindenki tisztában volt vele, hogy 2025 erős év lesz, és a foglalkoztatottság még mindig magas, a munkanélküliség pedig még mindig alacsony, tehát a magyaroknak van munkája, és a magyarok bíznak a jövőjükben. 

Az pedig teljesen reális, hogy 2025-ben is 5-6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Még az uniós szervezetek is hatalmas gazdasági növekedést várnak Magyarországtól, ahol a gazdaság alapjai stabilak, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye pedig az aszály ellenére is erős. 

Kitért arra is, hogy mindhárom nagy hitelminősítő hitelre ajánlatosnak nevezte Magyarországot, tehát „ennyit a pusztulásról és a gödör aljáról”. Később Fónagy a fizetések növekedéséről beszélt – összehasonlítva a 2009-es béreket a 2025-ösökkel –, majd a Magyarországra érkező beruházásokat éltette, hiszen 2 év alatt 10 milliárd euró feletti beruházást sikerült az országba hozni.

A külhoni magyarok helyzete

Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy véli, hogy a „liberálglobalisták” csak most fedezték fel a határon túli magyarokat – most is csak a szavazataikért a 2026-os választások miatt. De véleménye szerint 2004-ben is ki kellett volna állni a külföldi magyarokért, hogy visszakapják állampolgárságukat. Aztán 2007-ben, amikor Románia csatlakozott az EU-hoz, feltétel nélkül, Székelyföld autonómiája nélkül. 2006-ban pedig Demeter Ervin fideszes képviselő követelte Gyurcsánytól, hogy miért nem lépnek fel a 64 Vármegye Mozgalom ellen, de „nem védték meg az egységes magyarságért működő civil szervezeteket”, és nem léptek fel a „külföldi ügynökök” beavatkozása ellen. Ám friss eseményekről is beszámolt, ugyanis június 1-jén ismét meggyalázták az úzvölgyi magyar sírokat, akkor sem csinált semmit a kormány.

Nacsa Lőrinc (Fidesz) arról beszélt, hogy a külhoni magyarok csak a kormánypártokra számíthatnak, mindenki más elárulta őket. Szerinte jelenleg 1,2 millió régi-új magyar állampolgár van, ugyanis a Fidesz–KDNP-kormány mindig is kiállt minden magyarért, éljenek bárhol is. Aki kérte a kormánytól, azon mindig is segítettek. Elmondta:

• 2010 óta 6500 szervezettel működnek együtt;
• 41 ezer tevékenységprogramhoz járultak hozzá;
• és 9300 intézményt támogattak (óvodákat, bölcsődéket, kulturális intézményeket).

Százöt év után még mindig mi vagyunk a legnagyobb nemzetiség a Kárpát-medencében, és az anyaország mindig is segíteni fogja a külhoni magyarokat, „akárhogy is nyivákolnak a balliberális képviselők”. A brüsszeliek a legalsó fiókba tették azokat a javaslatokat, amikkel a külhoni nemzettársainknak segíthetnénk, ezt képviseli Magyar Péter is.

Répássy Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány a devizahitelesek érdekében hatalmas segítséget biztosított a magyaroknak, kezdve a végtörlesztések lehetőségétől és az árfolyamgáttól az elszámolási törvényen vagy a forintosításon át a magáncsődeljárásig, illetve a kilakoltatási moratóriumig. A végrehajtásokról pedig azt mondta, hogy azokat a bíróság rendelte el, tehát felüvizsgálni is csak a bíróság illetékes a döntését. Véleménye szerint 500 ezer ember menekült meg a hitelektől, míg mindössze néhány ezer bírósági ügy van ma napirenden az adósságcsapda miatt.

„Fizessenek a gazdagok”

Komjáthi Imre (MSZP) a kormánypártokhoz fordulva elsimerését fejezte ki, hiszen: „Itt ez a nép, amelyet sikerült olyan dologban egyesíteni, mint eddig senkinek: senki nem érti, miért ragaszkodnak Nagy Mártonhoz.” Véleménye szerint a nemzetgazdasági csúcsminiszternek még „egyetlen jóslata sem jött be soha”. Megkérte a a kormánypártot: „Mondják már ki röhögség nélkül, hogy ez a repülőrajt és szárnyal a gazdaság.” Viszont szerinte ez csak a tünet, nem pedig az ok.

Szerinte felháborító, hogy mindenki ugyanannyit adózik, miközben fizetni kellene a Ferrarik, a Hatvanpuszták és a különböző luxustermékek után. „Fizessenek a gazdagok” – foglalta össze. Arról beszélt, hogy nem irigyek a magyarok, csak szeretnék tudni, hogy miből lett multimilliárdos Orbán Viktor veje vagy éppen gyerekkori barátja. Hozzátette, hogy a Fidesz jelenleg neoliberalista kormányzást végez, viszont aki nem adóztat jogosan, az nem kormányoz, hanem uralkodik.

Fónagy János úgy reagált, hogy valóban gazdaságpolitikai, ideológiai vita van köztük. Szerintem meg kell nézni az ország 2010-es állapotát, amikor eladósodott az ország, de ezt három év alatt sikerült fokozatosan megszüntetni. Ha ezt a gazdaság meg tudta csinálni, az azt jelenti, hogy az ország működött. Szerinte a jelenlegi adózási rendszer az igazságosabb:

Szerinte a kormánypártot igazolja, hogy 2010-ben azt mondták, hogy 1 millió emberrel fog több dolgozni és ezt meg is csinálták. Emellett a minimálbér és szakmunkásbér emelkedését is kiemelte, valamint a munkáshitel pozitívumait is, „Európa legnagyobb adócsökkentési programjával” együtt. „Ez az ország él, fejlődik, dolgozik, és minden nehézség ellenére a jövője is biztosított” – zárta szavait.

Brüsszel hibái

Gy. Németh Erzsébet (DK) a vidéki özvegyekről beszélt, akik a megélhetésükért küzdenek. Szerinte kudarcot vallott az árrésstop, a nyugdíjasok áfavisszatérítéséből sem lesz semmi, ahelyett hogy a nyugdíjat emelnék és az inflációt csökkentenék. A nyugdíj helyett érkező adományok – utalva az egyszeri 30 ezer forintra – alig fedeznek bármit, ez semmit nem old meg, hiszen egy hétvégi nagybevásárlás elviszi az egészet. Az inflációkövető nyugdíj nem elég, a Fidesz csak koloncnak tekinti a nyugdíjasokat, a nyugdíjkorhatár pedig a megélhetési válság és a lecsúszás kapuját jelenti. 

Zsigó Róbert (Fidesz) szerint a DK az elmúlt 15 évben semmilyen családpolitikai indítványt nem támogatott, így nem hiteles, hogy pont a kormányt vádolja gyermekellenességgel. Ugyanígy a nyugdíjasellenesség vádja sem igaz, hiszen pont a 2010 előtti időkben „emelték a gáz árát, vettek el egyhavi nyugdíjat”, míg 2010 után ők visszaadták a 13. havi nyugdíjat, inflációkövető a nyugdíjemelés. Mindemellett az árréscsökkentésről elmondta, hogy rengeteg termék ára lett kedvezőbb az elmúlt időszakban (átlagosan majdnem 30 százalékkal, például a drogériai termékeknél), a 30 ezres nyugdíjutalvány pedig igenis segítség az időseknek, ez kifejezetten az ő kérésük volt, hiszen az áfavisszatérítés bonyolultabb lett volna.

Simicskó István (KDNP) az ukrajnai háborúról beszélt, ahol emberek százezrei halnak meg, de nem történik lépés a béke felé, hiába az amerikai elnök és Magyarország erőfeszítései. Szerinte a béke jelenti a boldogulás keretrendszerét, a kormánypártok háború nélküli világot szeretnének látni, de ezt a törekvést nem látják a brüsszeli döntéshozók részéről. A 2012-es Nobel-békedíjtól az EU mára „teljesen háborúpártivá vált”, a szankciók hibásak, a tagországokat eladósítják, ráadásul gyorsítottan akarják felvenni Ukrajnát az unióba – ezek mind elhibázott döntések eredményei. 

Brüsszel folyamatosan túllépi hatáskörét, szerepkörét

– vélte. Szerinte a magyar kormány a béke mellett tette le a voksát – ezt mindenhol hangsúlyozza is –, ám Brüsszel egyáltalán nem ezen az állásponton van, pedig az egyház is minden vasárnap a békéért imádkozik.

Illés Boglárka (Fidesz) véleménye szerint ez a kérdés minden magyart érint, de akár az elkövetkező évtizedeket is érintheti. Senki sem hitte volna három éve, hogy lesznek ilyen politikusok, akik még mindig a háború folytatását szorgalmazza. „Mi elismerjük Oroszország agresszióját és Ukrajna szuverenitását, de Magyarország pártján állunk” – fogalmazott az államtitkár. Szerinte az EU elhibázott szankciói nem hoztak békét, ellenben látjuk a közvetett hatásukat, ami több mint 9 ezer milliárd forintba került, és ez még kevés is nekik. Szerinte sajnálatos, hogy Ukrajna csatlakozásáról csak a magyar kormány kérdezi meg az emberek véleményét, úgy néz ki, hogy „más országok vezetői nem tartják ezt olyan fontosnak” – miközben Magyarországon kívül 11 olyan ország van, ahol a lakosok többsége elutasítja Ukrajna csatlakozását.

Stop ukrán GMO-s termékek!

Jakab István (Fidesz) végezetül arról beszélt, hogy Simicskó a béke gondolatát hozta a házba, ehhez csatlakozna, csak egy másik vetületből. Szerinte európa gazdaságát rombolják, ha Ukrajna esetleg csatlakozna az unióhoz, az pedig elképesztő gazdasági károkat okozna. Véleménye szerint Brüsszel „mesterterve” az, hogy hogyan lehet az EU tagállamainak a forrásait átcsoportosítani Ukrajna csatlakozására úgy, hogy a költségeket „velünk fizettessék meg”. 

Ukrajnának nem ismerjük a határait, a lakosságának számát, a gazdasági állapotát, nincs jogállamisága, és minimum 36 milliárd dollárba kerülne területeinek aknamentesítése, miközben az onnan behozott termékek elárasztanák Európa piacait, búzából vagy napraforgóból például megfojtaná az EU gazdaságát. Szerinte az európai gazdák nem voltak és nem is lesznek hajlandók ezt a helyreállítást finanszírozni.

Nagy István agrárminiszter (Fidesz) megköszönte Jakab felszólalását, szerinte is katasztrófa lenne Ukrajna gyorsított felvétele. Komoly veszélyt jelente a mezőgazdaságra és a polgárokra egyaránt (mind az EU-ban, mind Magyarországon), az uniós agrártámogatások jelenlegi rendszere nem lenne működtethető, hiszen – területe okán – Ukrajna lenne a legnagyobb kedvezményezett. A piacon egyszer már összeomlást okozott, hogy Ukrajna szabadon kereskedhetett Európával, ezt pedig nem lehet még egyszer megengedni. 

Ukrajna sokszor rosszabb minőségű és olcsóbb termékei most is gondokat okoznak, belépésével pedig a jelenlegi tagállamok támogatásai jelentősen csökkenni fognak

– fogalmazott a miniszter. A magyar agrárium léte a tét, és az is, hogy mi kerül a magyar emberek asztalára.

A napirend előtti felszólalások után Kövér László házelnök bejelentette, hogy három képviselő helye üresedett meg az Országgyűlésben, köztük Orosz Anna momentumos, valamint Kovács Zoltán és Hende Csaba fideszes képviselők székei. A szabad pozíciókra Summer János momentumos és Király Anna, valamint Csuzda Gábor fideszes politikusokat jelölték pártjaik.

A képviselőjelöltekről Hargitai János, a Mentelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy mindhárom képviselő egyéni mandátumra érkezik be, hiszen időközi választásokat már nem tarthattak. A bizottság úgy határozott, hogy mindhárom jelölt esetében igazolja a Tisztelt Ház a mandátumokat, ugyanis nem találtak semmilyen összeférhetetlenséget egyik jelölés esetében sem. 

• A határozathozatalnál az Országgyűlés 164 igennel igazolta Stummer János mandátumát. 
• Király Nóra mandátumát 165 igen szavazattal egyhangúlag igazolta.
• Csuzda Gábor mandátumát 166 igennel egyhangúlag igazolta.

Az ünnepélyes eskütételnél a képviselők az ülésterem közepére vonultak, majd a képviselők álló tiszteletadásánál elmondták fogadalmukat. Később az esküokmányok aláírása és az aláírások hitelességének ellenőrzése következett. Kövér László kijelentette, hogy a dokumentumok hitelesek, az Országgyűlés ezzel 199 főre bővült. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)