
- Belföld
- pillanatkép
- tüntetés
- demonstráció
- puzsér róbert
- ellenzék
- kormány
- polgári magyarország
- fidesz
- magyar péter
- elemzés
Polgári múlt, csalódott jelen: Puzsér Róbert új arcot adna az ellenzéknek

További Belföld cikkek
-
Kettészakítja a hőkupola Európát, kettős fronttal indít Magyarországon
- Baleset történt az M7-esen, több kilométeres a torlódás
- Ha bejön az ügyvéd terve, Gyárfás Tamás hamarosan szabadulhat
- Rendőrnek adta ki magát egy nő, több százezer forintot csalt ki
- Lázár Jánost feljelentették, itt a bűnlajstroma
A keddi, Parlament előtti tüntetésen az Orbán-kormány rendszerét bíráló ismert jelszavak mellett a polgárosodás eszméje is előtérbe került. A megszólalók közül többen visszautaltak a Fidesz egykori értékeire és korábbi politikai ígéreteire. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint több nemzedék csalódottsága is megjelent az eseményen, és a „csalódott fideszes” érzelmek is felszínre kerültek. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Kedden este a Kossuth téren tartották meg a Polgári ellenállás címet viselő demonstrációt, amelynek szervezője Puzsér Róbert publicista volt. A rendezvény előtt a szervezők felhívásban szólították meg a résztvevőket, hangsúlyozva: szerintük most kínálkozik „az utolsó alkalom”, hogy kiálljanak a szabadság, az európai identitás és a demokratikus jogok mellett, mielőtt az ország végérvényesen más irányt venne. A megmozdulás nemcsak kormánykritikát fogalmazott meg, hanem a polgári Magyarország eszményének megőrzését is középpontba állította. Az eseményről és a felszólalásokról itt olvashatják tudósításunkat.
Puzsérra oda kell figyelni
Puzsér Róbert mára olyan tényezővé vált az ellenzéki oldalon, akivel – akár Magyar Péternek is – számolnia kell. Ez volt a keddi budapesti tüntetés egyik fontos, bár nyíltan nem kimondott üzenete – értékelte az eseményt Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexnek. Noha több mint húsz szónok lépett színpadra, a demonstráció valódi húzóneve a publicista volt, aki az urbánus (fővárosi) közönség körében jelentős ismertségnek örvend, YouTube-csatornáját pedig akár százezrek is követik.
Az elemző szerint az, hogy társaival együtt tüntetésre hívott fel, és megalapították a Polgári Ellenállást, arra utal: Puzsérék többre készülnek, mint egyetlen demonstráció megszervezésére.
Egyelőre nincs szó pártalapításról, Puzsér – ha nem is mentes minden kritikától – jelenleg támogatja Magyar Pétert a kormányváltás érdekében. Ugyanakkor a frissen létrejött, lazán szerveződő mozgalom, a YouTube-csatornája és a mostani tüntetés mind kiemelik őt a szónokok és véleményformálók sorából
– fogalmazott Nagy Attila Tibor.
Az elemző kiemelte: a tüntetés másik, immár nyíltan hangoztatott üzenete a polgári Magyarország megmentése, a diktatúra megakadályozása, valamint – ahogy a szónoklatokban elhangzott – a Belarusz felé vezető képletes úton való megállás és visszafordulás volt. Nagy Attila Tibor ugyanakkor rámutatott: a demonstráció egyben a „csalódott fideszesek” tüntetése is volt, amit például Dévényi István, a Magyar Hang újságírójának beszéde is jelzett. A felszólalók közül többen – köztük a főszónok Puzsér Róbert – hitet tettek a polgári Magyarország eszménye mellett, amelytől szerintük a Fidesz mára eltávolodott.
Az elemző szerint érdekes volt megfigyelni, hogy több beszéd is a Fidesz és Orbán Viktor egykori, „kevésbé romlott arcát” idézte fel. Különösen szimbolikus volt egy fiatal egyetemista felszólalása, aki már szinte egész életét a NER időszakában élte le, ám mégis a miniszterelnök 1989-es Hősök terei beszédét emelte ki mint pozitív mérföldkövet, hangsúlyozva a rendszerben átélt csalódásait. A polgári Magyarország gondolatának markáns, de igényes megfogalmazását adta Lányi András is, aki szintén az egykori Fidesz emlékét idézte fel: mint mondta, 1990-ben még Orbán Viktorral együtt állt a Parlament lépcsőjén, ma viszont már a kormányfő eltávolítását tartaná kívánatosnak.
Visszatérés a polgári jelszavakhoz
Nagy Attila Tibor rámutatott: a szónokok között egyaránt jelen voltak fiatalok, középkorúak és több politikai rendszert megélt idősebbek, tehát több nemzedékből is megszólaltak az eseményen.
Figyelemre méltónak tartja az elemző az újságírók nem szokványos szerepét: ahogy Dévényi István megfogalmazta, normális demokráciában nem lenne keresnivalója ezen a színpadon, de a helyzet nem normális.
A tüntetés végén Puzsér – a jelenlegi hatalom távozását sürgetve – összegezte a polgári mentalitás lényegét és ellenállásra szólított fel, de ennek részleteivel még nem jött elő. Az elemző szerint a demonstráció az aktuális sérelmek (az egyelőre elhalasztott átláthatósági törvénytervezet, a gyülekezési jog szigorítása) mellett jelentős részben az eddigi Orbán-ellenes tüntetéseken már elhangzott üzenetek ismétlése volt: diktatúrát épít a hatalom, Putyin-barát Orbán Viktor, a rendszer kedvezményezettjei pedig szemérmetlenül gazdagodnak.
A diktatúrázás már egy évtizede is jelen volt a kormánykritikában, ám ha egy veszélyt túl sokszor festenek fel, egy idő után maga a figyelmeztetés veszít az erejéből. Ami újdonságként megjelent, az a polgárosodás hangsúlyosabb beemelése, egyfajta visszatérés a Fidesz 1994–95-ös polgári fordulatához. Ez is mutatja, hogy a »csalódott fideszes« érzület szintén jelen volt a tüntetésen. Ugyanakkor a megélhetési kérdések nem kaptak hangsúlyt: inkább posztmateriális hangulat, a polgári Magyarország melletti kiállás és a szabadságjogok szűkítése elleni tiltakozás jellemezte a rendezvényt
– fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Miért nem volt ott Magyar Péter?
Az elemző kitért arra is, hogy Magyar Péter ezúttal sem képviseltette magát megerősödött pártjával a tüntetésen. Mint kifejtette: egyfelől, Magyar nem szívesen osztozik másokkal a politikai színpadon, jobban kedveli, ha az akciók az ő vezényletével zajlanak. Itt viszont Puzsér Róberttel kellett volna megosztania a figyelmet, akivel korábban kisebb konfliktusba keveredett egy közös februári rendezvény lemondása miatt.
A tüntetés másik szónokával, Hadházy Ákossal pedig még hűvösebb a viszony. Bár Magyar Péter tavaly ősszel még meghívta Hadházyt az MTVA épülete előtti demonstrációra, később a független képviselő felrótta neki a Magyar Diákhitel Zrt. vezérigazgatójaként kötött szerződéseket, és bírálta, amiért nem tesz elég lépést egy igazságosabb közmédia kialakításáért – szerinte enélkül szabad választásokról sem lehet beszélni.
Másfelől – mutatott rá Nagy Attila Tibor – a Tisza elnöke tudatosan szűkíti a politikai fókuszt, jellemzően egy-egy nagyobb témakör mentén építi üzeneteit. Fő célpontjai a korrupció, a gazdasági problémák és az állami közszolgáltatások gyenge teljesítménye; legutóbb például a MÁV hétvégi fennakadásait bírálta, Vitézy Dávidhoz hasonlóan.
Magyar Péter nem kíván folyamatosan újabb és újabb ügyekbe belekapni, inkább azt szeretné, ha szavazói nem veszítenék el az irányt a problémák sűrűjében. A kedd délelőtti Magyar-infón finoman utalt is arra, hogy a fővárosi értelmiség demokrácia- és szabadságjogi aggodalmai vidéken nem keltenek akkora visszhangot, miközben neki éppen a vidéki szavazók támogatása kulcsfontosságú a Fidesz 2026-os legyőzéséhez. Magyar Péternek tehát megvolt az oka, hogy ne adja a nevét a tüntetéshez
– magyarázta az elemző.
A demonstrációval kapcsolatban negatívumot is említett: szerinte a tüntetés hangulatát megtörte Radics Péter youtuber trágár hangvételű beszéde.
A közönség egy része ugyan lelkesedett, de más kérdés, hogy pár tízezer ember mit fogad el, és az ország választóközönsége egészében mennyire tolerálható mások anyjának szidalmazása egy nyilvános rendezvényen. Miközben akadt szónok, aki éppen az ellenzéki együttműködés hiányát kifogásolta, Radics hangvétele nemcsak bántó, de agresszív is volt, fölösleges támadási felületet kínálva a kormányoldalnak
– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Hozzátette: Magyar Péter alighanem bánná, ha egy színpadon jelent volna meg a magáról megfeledkező Radiccsal. Így viszont később hivatkozhat arra, hogy nem felelős az ott elhangzottakért.
(Borítókép: Index)
