Az új törvény üzenete: az állatkínzás és a felelőtlen állattartás nem bocsánatos bűn

Az elmúlt években nem túl gyakran fordult elő, hogy az Országgyűlés – pártállásra tekintet nélkül – egyhangúlag mögéállt egy törvénymódosítási javaslatnak. Ez történt június 11-én, amikor a képviselők 179 szavazattal (tartózkodás és ellenszavazat nélkül) elfogadták az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló új törvényt.

Az eredeti indítványt Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő terjesztette be, akihez később csatlakozott Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Vécsey László fideszes honatya is. „Közös ügyünk az állatvédelem!” – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában Orbán Viktor miniszterelnök is, aki az elfogadott törvény lényegét összegezve figyelmeztetett:

Börtönbe zárják, aki állatmenhelyen kínoz állatokat, állatot megmérgez, vagy meghatározott kor előtt a kölyköket anyjuktól leválasztva kereskedik velük.

Az állatok életminőségének rendezése

Hosszú évek óta megfigyelhető tendencia Magyarországon is, hogy az állatvédelmi szabályozás egyre részletesebbé és szigorúbbá válik, ami jól tükrözi a társadalom növekvő érzékenységét az állatok sorsa iránt – nyilatkozta az Indexnek Vetter Szilvia állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász. Szerinte a most elfogadott módosítások egyik legfőbb célja, hogy az állatvédelmi eljárások ne csupán a jogsértő szankcionálását, hanem az állatok sorsának hatékony és érdemi rendezését is szolgálják:

• gyorsabb, könnyebb lesz a súlyosan elhanyagolt állatok elkobzása,
• a büntetőeljárás során lefoglalt állatok örökbeadása, továbbá
• egyes esetekben az állattartástól való eltiltás alkalmazása is.

Miután az állatok rossz sorsa, szenvedése miatt indulnak ezek az eljárások, az állam akkor jár el helyesen, ha szem előtt tartja az állatok életminőségének mielőbbi rendezését – fogalmazott a szakember, aki hozzátette: sajnos visszaélésekkel is lehet találkozni az ebrendészetek és az állatvédő civil szervezetek esetében, ezért aztán mindenkinek érdeke, hogy a nem odaillő, az állatvédelmi célokat és szabályokat nem szem előtt tartó személyek és szervezetek essenek ki a rendszerből.

Különösen felháborító, ha az állatkínzás bűncselekményét olyan személy követi el, akinek az állat a gondozására van bízva, ez ellen most szigorúbban fog fellépni a büntetőjog

– mondta Vetter Szilvia, hozzátéve, ha a cselekmény tíznél több állatot érint, akár öt évig terjedő szabadságvesztést is előirányoz majd a Büntető törvénykönyv. A szaporítótelepek elleni fellépés szintén új szintre lép: ha valaki kereskedelmi mennyiségben választja el túl korán a kölyköket (ami eddig is jogsértő volt), és azokat exportálja vagy importálja, az ezentúl már bűncselekménynek minősül:

Aki kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól elválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az állatbántalmazók embertársaik ellen fordulhatnak

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője fontos és szimbolikus lépésnek nevezte, hogy a jogszabály hatálybalépése után (ez valamikor augusztus második felében történik meg, mivel a törvény a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba) tilos lesz élő állatot nyereményjátékon kisorsolni, aminek az a célja, hogy egy állat vállalása az állat életének végéig tartó, tudatos, megfontolt döntés legyen.

A jogalkalmazók kötve vannak a jogszabályokhoz, így ha azok szigorodnak, az ő gyakorlatuknak is alkalmazkodni kell – állította a szakjogász, kiemelve, hogy a jogalkotás egyértelmű üzenetet is küld: Magyarországon az állatkínzás és a felelőtlen állattartás nem bocsánatos, nem megengedhető.

Ezzel együtt a szakember szerint még van teendő bőven. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a jogalkalmazás országosan nem egységes, vannak jó és sajnos rossz gyakorlatok is, így a jog betartatása és a szakmai képzések, hatósági infrastruktúra megerősítése kulcsfontosságú.

Úgy vélekedett, hogy az állatvédelem nemcsak az állatokért, hanem az emberekért is van: ahol nincs kóbor kutya, ott harapásos balesetet sem tud okozni, a rosszul tartott állat esetében nagy a fertőzések, zoonózisok megjelenésének veszélye, ráadásul ezek az állatok gazdasági hasznot sem hoznak, illetve az úgynevezett halálos kapcsolódás elmélete szerint az állatbántalmazók nagyobb valószínűséggel fordulnak embertársaik ellen is – húzta alá végezetül Vetter Szilvia.

(Borítókép: Vetter Szilvia kuratóriumi elnök, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani központjának vezetője beszédet mond 2023. március 2-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)