Fordulat jöhet a háziorvosi rendelőkben, pluszforráshoz juthatnak a praxisok

Az RRF 8.1.1-25 kódszámú pályázat keretösszege 27,3 milliárd forint, amiből 4 milliárd forint jut a krónikus betegek gondozására. „Összesen 43 ezer, praxisonként 100 beteg vehet részt a programban” – jelentette be Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellátási főigazgató-helyettese. A program a praxisközösségben dolgozók számára szól, és négy betegségcsoportra fókuszál: hipertónia, szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz és COPD.

A Krónikus Betegmenedzsment Programban praxisonként akár 4 millió forintos pluszforrás is igénybe vehető, a többletfinanszírozás azonban komoly feltételekhez kötött. „A teljes finanszírozási összeget csak akkor kapja meg a praxis, ha a meghatározott feladatokat az irányelveknek megfelelően elvégzi. Ha ebben hiányosság van, az adott beteg után felvett teljes összeget vissza kell fizetni” – idézi a MedicalOnline Kőrösi László figyelmeztetését. A visszafizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beteg bármilyen okból meghal.

Egyre több az üres praxis

A projekt hátterében az alapellátás súlyos gondjai állnak. „Jelenleg Magyarországon az üres praxisok száma 990 körül van” – mondta Kőrösi László. Ahogy az Indexen megírtuk, 2025 márciusában már 971 betöltetlen háziorvosi szolgálat volt az országban, ebből 780 több mint egy éve áll üresen. A helyzet folyamatosan romlik: 2019 januárjában még csak 481 háziorvosi praxis volt üres.

„A háziorvosok átlagéletkora elérte a 60 évet, a csúcsérték 66 év” – közölte a NEAK főigazgató-helyettese. Az alapellátó orvosok 10 százaléka 75 évnél is idősebb, ami komoly utánpótlási problémákat vetít előre.

Erről beszélt év elején lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapító elnöke is: „Soha ekkora betegforgalmat nem bonyolítottak le a háziorvosok, mint idén januárban” – mondta az Indexnek Békássy Szabolcs, aki szerint 2025 januárjában 7 055 108 ellátási eseményt regisztráltak, ami minden eddigit meghaladott. Az Europion közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a magyar emberek többsége évente néhányszor jár háziorvoshoz, és ritka az, hogy azonnal magánegészségügyi szolgáltatóhoz forduljon.

A felmérés szerint a tizenhat év felettiek nagy része évente párszor (36 százalék) vagy egyszer (42 százalék) megy háziorvoshoz, ennél gyakrabban kevesen fordulnak meg (19 százalék), valamint a megkérdezettek 4 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem veszik igénybe háziorvosuk szolgáltatásait. Az emberek orvoslátogatásának fő célja leginkább a beutaló kérése (50 százalék), a gyógyszerek felírása (59 százalék) és a diagnosztika (37 százalék). A felmérés rámutat, hogy 41 százalék rossz véleménnyel van a háziorvosi rendszer működéséről, és 19 százalékuk elégedett a jelenlegi helyzettel.

Kapuőrfunkció erősítése: kevesebb továbbküldés a cél

A júliustól induló és 2026. június 30-ig tartó projekt egyik fő célja az alapellátó orvosok kapuőri szerepének megerősítése. „Csökkent azoknak a betegeknek a száma, akiket a szakellátás irányába küldenek tovább a háziorvosok” – idézi az Economix Kőrösi László megállapítását. Míg korábban a betegek 14 százalékát küldték szakrendelőkbe, tavaly már csak 12 százaléka kapott beutalót.

„Tavaly a hazai egészségügyi ellátásban az orvos-beteg találkozások száma 69,5 millió volt” – közölte a NEAK vezetője, ami alig marad el a 2021-es, rekordszintű, 70 milliós adattól. A magas betegforgalom ellenére a továbbküldési arány 2,5 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

A program részletes feltételei június 16-án jelentek meg a NEAK honlapján. Az elszámolás havonta történik, két hónapos csúszással, és egy beteg után egy év alatt maximum 40 ezer forintot fizet az egészségbiztosító. A projekthez való csatlakozás az első jelentés beküldésével lehetséges, és csak a szoros praxisközösségben dolgozó orvosok vehetnek részt benne.

Eszközfejlesztés és területi különbségek

A projekt nemcsak a betegellátás finanszírozását érinti, hanem eszközbeszerzési lehetőséget is biztosít. Maximum praxisonként tíz eszközt kaphatnak a rendelők – ismertette Kőrösi László. Ebben a területi megoszlást az Economix egyenlőtlennek írta le. „Budapesti és Pest vármegyei háziorvosi praxisok részesülhetnek” a forrásból, míg a fogorvosok esetében nincs területi korlátozás. Ugyanakkor ez a projekt biztosít forrást a területi és iskolai védőnők számára a munkájukhoz szükséges laptopok beszerzésére. 

„A praxisok havonta 3,2-3,5 millió forintból gazdálkodnak” – mondta a Kórházszövetség mátrai kongresszusán a NEAK főigazgató-helyettese, kiemelve, hogy egy-egy praxis finanszírozása egy évtized alatt egymillió forintról 3,2-3,5 millió forintra emelkedett.

A helyzet területenként eltérő: négy vármegyében különösen kritikus az alapellátás helyzete. Nógrád vármegyében a praxisok harmada üres, Tolna és Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében minden negyedik körzet betöltetlen. Ezzel szemben kedvezőbb a helyzet a fővárosban és az ország nyugati részén. Kőrösi László ugyanakkor megjegyezte, hogy a letelepedési pályázatokkal tíz év alatt 523 fogorvost és háziorvost sikerült bevonzani az alapellátásba. 

(Borítókép: Páciensek várakoznak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, Miskolcon 2021. augusztus 29-én. Fotó: Vajda János / MTI)