Kövér László kifakadt: Terrorcselekményt elkövetve próbálták megakadályozni egy törvényjavaslat elfogadását

Kövér László szerint „tragikus dolgok történnek a nemzetközi színtéren, és nem tudjuk, hogy a folyamatoknak hol van a vége”. A házelnök ezzel az orosz–ukrán háborúra, valamint a közel-keleti konfliktusra utalt. A politikus kiemelte, mind a két színtéren zajló háború alapjaiban befolyásolja azt a nemzetközi környezetet, amelyben Magyarország a jövőjét tervezni tudja.

Ami a magyar belpolitikában zajlik, az inkább komikus, mint tragikus; azt a mélypontot, ahova a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenésével a magyar belpolitika stílusa jutott, nem tudtuk volna elképzelni 30 vagy 15 évvel ezelőtt

– vélekedett Kövér László, hozzátéve: „A világ jelentős része köszöni szépen, jól van, fejlődik, gyarapodik; a mi nyugati világunk az, amely szellemi és morális válsággal küzd. Kezdenek kimerülni a demokrácia morális tartalékai.”

A Momentum „terrorcselekménye”

Kövér László mélypontnak nevezte, hogy egy ellenzéki képviselőcsoport, amely azóta bejelentette, hogy nem indul jövőre a választáson,

terrorcselekményt elkövetve próbálta megakadályozni egy törvényjavaslat elfogadását.

Kövér László az ülésteremben történt füstgyertyázásról beszélt. A Momentumot „ügynökpártnak” nevezte, „amelynek már a létrejötte sem belső igényből fakadt, hanem külső megrendelésre”. A házelnök azzal folytatta, hogy a Momentum egyetlen „valamirevaló és maradandó tevékenysége, hogy megfúrták Magyarország olimpiai pályázatát, és átjátszották a rendezés jogát a franciáknak, a destrukción kívül nem volt értelme a létüknek”.

Kövér László nem zárja ki, hogy a Momentum néhány politikusának lesz még jövője a „Soros-féle hálózat” valamelyik intézményében vagy a Tisza Párt listáján, „ez a társaság egy üresfejű bandának tűnt a szememben, akiket külföldről finanszíroznak, és az idő engem igazolt”.

Gyurcsány Ferencről a házelnök azt mondta, meglepte a DK-s politikus visszavonulása, de az még inkább, hogy ezt nem saját maga, hanem a felesége jelentette be. Ez – fűzte hozzá – „azoknak a találgatásoknak ad alapot, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem egy autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere”. Kövér László várakozással figyeli a DK „függetlenségi harcát” annak bebizonyítására, hogy van baloldal az ellenzéken belül.

„Már nem a lelke veszik el Európának, hanem az esze is”

Kövér László beszélt arról is, hogy a világ átalakult, kétséges, hogy van-e értelme még a jobb- és baloldalról vagy a kereszténydemokráciáról, liberalizmusról, szociáldemokráciáról úgy beszélni, mint 30 évvel ezelőtt. A politika társadalmi alapjai is megváltoztak, hiszen azok a társadalmak is átalakultak, amelyeken ezek az ideológiák és pártpolitikai irányzatok létrejöttek. „Ami jött helyette, az rosszabb; ma a törésvonal egyik oldalán a nemzetállamok felszámolásában érdekelt globalisták vannak, a másikon a szuverenisták, patrióták, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti önazonosság olyan érték, amely nélkül nincsenek élhető emberi közösségek. Ha nincs nemzetállam, akkor nincs demokrácia” – húzta alá Kövér László.

A házelnök hangsúlyozta, mivel „a hagyományos média is elindult a jobblétre szenderülés útján, a politikai kommunikáció áttevődik a világhálóra, ez pedig borzalmas következményekkel jár a tartalomra és a stílusra. A magyar politikai elit nagyon keveset tett vagy tehetett, hogy ezt a folyamatot lassítsa, vagy a veszélyekre felhívja a figyelmet”.

Kövér László arról is beszélt, hogy

Európában szekularizáció, vallás- és kultúravesztés zajlik, olyan közösségek szétbomlasztása, amelyek az embert emberré teszik. Egyes idióták már a biológiai adottságainkat is korlátnak tekintik. Már nem a lelke veszik el Európának, hanem az esze is, e folyamat vége pedig a totális káosz és szétesés lesz.

A házelnök beszélt arról is, hogy minden politikus, „aki a keresztény tanításra hivatkozik, a maga számára teszi magasra a mércét, mert nagyon könnyen a képmutatás vádjával nézhet szembe, ha botláson kapják. De nyilvánvaló az is, hogy a keresztény politikusok is gyarló emberek, így ha megbotlanak és elesnek, azt el kell fogadni. A különbség ott van, hogy a másik oldalon a mércét magát is tagadják. Fontos, hogy legyenek morális gátak, és ezeket fenn kell tartani”.

Kövér László Ukrajnával kapcsolatban közölte, elismerésre méltó, ahogy az ukránok hősiesen védik területüket, de hogy van-e ennek értelme, abban már kételkedik. „Különösen akkor, amikor már Nyugaton is beismerik, hogy ez egy proxyháború. Az viszont ránk tartozik, hogy Ukrajna gyorsított pályán történő uniós csatlakozása milyen következményekkel jár a magyar emberekre nézve. Ezt kötelességünk nyilvánvalóvá tenni, függetlenül attól, hogy sérti-e a kijevi politikai elit önérzetét” – jegyezte meg. A házelnök a háborút elszenvedő ukrán emberekkel mély emberi szimpátiát érez, szemben az ukrán politikai elittel, mert őket „bűnrészeseknek” tartja abban, ami történt.

A politikus leszögezte, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás után a kormánynak „határozottan és egyértelműen kell képviselnie azt, amit kétmillió ember kifejezett. A szavazás eredménye így kötelezettséget és politikai támaszt ad majd a kormány számára”.

A házelnök a jövő évi országgyűlési választások utáni időszakot a parlamentarizmusra, a demokráciára nézve borúsnak látja. Úgy gondolja, a parlament mint vitafórum veszít a súlyából. Arra a kérdésre, hogy ott lesz-e a politikában, Kövér László azt mondta, nem érzi azt, hogy okvetlenül háttérbe kellene vonulnia és szakítania kellene a közélettel, de ezt eldönteni nem az ő tiszte.

(Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2025. május 22-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)