A konfliktus fokozódásával kell számolni, Donald Trump ellentétes hatást ért el a támadással

Ahogy arról beszámoltunk, szombatról vasárnapra virradóan az Amerikai Egyesült Államok  megtámadta Iránt. Donald Trump elnök először a social mediában, majd hivatalosan is bejelentette: az éjszaka az amerikai légierő sikeres támadást hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen. Az amerikai elnök azt mondta, hogy az iráni atomprogram legfontosabb létesítményei ellen intézett légicsapás „lenyűgöző katonai sikerrel” végződött.

Kis-Benedek József, Magyarország izraeli nagykövetségének volt katonai attaséja, biztonságpolitikai szakértő az Indexnek kifejtette, hogy sokkal messzibb és tágabb következményei lehetnek az éjjeli amerikai támadásnak, mintsem hogy csak a közel-keleti régióban legyen ez érezhető, ugyanis az üzemanyagárak például biztosan emelkedni fognak, és ez viszont már Európát is érinti – ahogy már a hétvégén is emelkedtek a literenkénti árak.

De kitért arra is – akárcsak Kaiser Ferenc tette korábbi cikkünkben –, hogy Irán megpróbálhatja lezárni a  Hormuzi-szorost is – amiről időközben döntött az iráni parlament –, az viszont szinte biztosra vehető, hogy Izrael ellen újabb csapásokat fog indítani. 

Az én értékelésem szerint azért hozta előbbre Trump ezt a támadást – mert azt mondta, hogy két hetet azért gondolkodik, hogy támadjon-e atomerőműveket –, mert elég sok támadás indult Izrael ellen, és a rakéták körülbelül 10 százaléka célba is talált

– fogalmazott. Ez pedig – Izrael méreteit figyelembe véve – elég komoly pusztítást okozott. „Számomra nem volt kétséges, hogy meg fogja támadni ezeket a létesítményeket” – tette hozzá. Ennek pedig az az oka a szakértő szerint, hogy Izrael nem rendelkezik olyan minőségű bombákkal, mint az Egyesült Államok. 

Nagy hiba lenne

Elmondta továbbá, hogy a pusztítás mértékének felmérése még folyamatban van, de ellentétes megszólalások érkeznek a két oldalról. Az amerikaiak szerint precízen és tökéletesen hajtották végre az akciót, a bombák pedig célt értek. Ennek alapja, hogy több bombát használtak egymás után, „az egyikkel kimélyítették, a másikkal tovább folytatták, és tűz is van” – mondta Kis-Benedek Tibor, hozzátéve, hogy  Irán ennek éppen az ellenkezőjét kommunikálja.

Az irániak azt mondják, hogy nem sikerült a Fordóban lévő objektumot megsemmisíteni a hegy belsejében

– mondta a volt izraeli attasé, ráadásul azt is hozzátette, hogy egyes hírek szerint ami uránt már sikerült 80–90 százalékosra dúsítaniuk, azt már elszállították onnan, viszont ezt egyelőre senki nem tudja igazolni. Azt viszont biztosan állította Teherán, hogy az atomprogramot folytatni fogják.

Kis-Benedek Tibor arra is kitért, hogy tárgyalások a közeljövőben szinte biztosan nem várhatók, ugyanis „Irán nem abba a kategóriába tartozik, aki csak úgy megadja magát”, inkább egy bizonyos fokú eszkalációval kell számolni. Illetve azt sem lehet kizárni, hogy az amerikaiak további támadásokat indítanak, és nem csak az atomerőművek ellen, erre a lehetőségük és a képességük is megvan, „innentől csak politikai szándék kérdése”. 

Azt is elmondta, lehetséges, hogy amerikai támaszpontokat támadjon Irán a közeljövőben, viszont az „nagy hiba lenne”, hiszen utána az Egyesült Államok sokkal nagyobb erővel támadna a mostaninál, és egyáltalán nem biztos, hogy Iránnak „megérné ilyen kalandokba belemenni”. 

Kis-Benedek József arra is kitért végül, hogy nagy valószínűséggel még Donald Trump sem tudja, hogy mit lépjen most, hiszen hiába mondta, hogy ezután már jöhet a béke, Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi arról beszélt, hogy a tárgyalásokat ezzel elbukta az Egyesült Államok, és hétfőn útra is kel Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. Nagy valószínűséggel azt várja az amerikai elnök, hogy mit lép Irán, mert ő arra számított, hogy Irán megadja magát, és azt mondja, hogy

bocs, felhagyok mindennel, és tárgyalok, de pont az ellentétét érte el. Tehát arra kérdésre, hogy mi várható, azt tudom mondani, hogy ez nagyon bizonytalan

– zárta a biztonságpolitikai szakértő.

Súlyos következmények

A szombat éjjeli támadás után a világ országai sorban reagáltak az Egyesült Államok lépésére, két csapatra osztva tulajdonképpen a világot. Az egyik fél szerint Iránnak nem lehet atomfegyvere, ezért az Egyesült Államoknak mindenképpen támadnia kellett – Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer még azzal is eldicsekedett, hogy előre tudott a támadásról –, miközben a másik fél elítéli és agressziónak tartja a csapásokat, többen a nemzetközi jog megsértésének titulálják Amerika lépését (például Oroszország, Kína vagy éppen maga Irán is).

Ezzel párhuzamosan Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Dan Caine vezérkari főnök sajtótájékoztatót tartott a Pentagonban a szombat éjszakai, Irán elleni amerikai csapásokról.

Véleményük szerint a csapások sikeresek voltak, de pontosabbat még „túl korai” lenne mondani.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a támadással végleg lezárult egy korszak a Közel-Keleten. A szakértő a közösségi médiában közzétett elemzésében úgy fogalmaz: Amerika „kilépett az árnyékból”, a térség pedig „belépett a nyílt háború korába”.

Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet […] Nem világháború még, de annak előszobájába léptünk

– zárta nem túl megnyugtató elemzését a szakértő. 

A legújabb fejlemény egyértelműen az, hogy vasárnap délután az iráni parlament megszavazta, hogy lezárják a Hormuzi-szorost, amelyet szinte mindegyik szakértő egy lehetséges következménynek tartott.  

Percről percre közvetítésünket a közel-keleti konfliktusról itt tudja követni.

(Borítókép: Stringer / Getty Images)