Aáry-Tamás Lajos: A miniszter minden esetben megfontolja javaslataimat

(Garage): - Ön Pokorni miniszter úr alá tartozik. Mi a garancia arra, ha tegyük fel, kap egy esetet és abban az állambácsi (kormány, minisztérium) negatív szerepe derül ki, hogy Ön azt elfogulatlanul és az állampolgárok érdekeit figyelembe véve tárja a nyilvánosság elé? A hivatala által kivizsgált esetekben mit fog érni az ajánlásuk?

- Bár a jogállásom miniszteri biztos, hatásköröm hasonlít az országgyűlési biztosokéhoz. Ennek az a lényege, hogy jogsértések esetén léphetek fel és az általam megfogalmazott ajánlások és kezdeményezések nem kötelező jellegűek. A legfontosabb azonban ebben az eljárásban, hogy a jogok védelme érdekében az érdekelt felek között nyílt, őszinte párbeszéd kezdődhet. Az oktatási miniszter döntött a jogállásomról.

Az oktatási miniszternek tartozom kizárólagos felelősséggel. A rendelet szerint amennyiben egy jogsértés valamely jogszabály hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, javaslatot kell tennem az orvoslásra. A miniszter úr arról biztosított, hogy minden esetben megfontolja javaslataimat. Kifejtette, hogy az általa vezetett minisztériumot nem tartja tévedhetetlennek, ezért jónéven veszi, ha valaki felhívja a figyelmét az esetleges hibákra.

(Medve): - Felkészült-e arra, hogy a panaszok egy jelentős része a diszkrimináció kérdését fogja érinteni. Van-e erre nézve koncepciója.

- Magyarország 1965-ben ratifikálta az ENSZ egyik egyezményét, ami az oktatásban rejlő diszkrimináció elleni küzdelemről szól. "Érthető" okokból korábban nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az én munkámnak ezen a területen az egyezményben foglaltak lesz az alapja. Önálló, ettől eltérő koncepciót nem kell kialakítanom. Itt említem meg, hogy három évig a kisebbségi ombudsman munkatársa voltam, és kifejezetten az oktatási diszkrimináció volt a területem.

(Help Szeged): - Sokáig sorolhatnám, hogy mi folyik a JATE HÖK-ön. Milliók úsznak el úgy, hogy arról Ön egyébkent soha nem szerezne tudomást. Nagyon remélem, hogy Ön talán tehet valamit a hallgatok érdekében, mert ezen itt a JATÉ-n belül mar senki sem tud vagy mer változtatni.

- Help Szegednek és mindazoknak, akik a HÖK-ökről írnak: A hatáskörömet szabályzó rendeletben is megtalálható, hogy a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat, valamint azok közösséget megillető jogok érvényesülésében működöm közre. A hallgatói önkormányzatokkal kapcsolatos észrevételek egyben súlyos vádak is. Amennyiben bűncselekményre utaló jelet találnak, feljelentést kell tenni a rendőrségen. Ha ilyen dokumentumot nekem elküldenek, akkor én is ezt teszem, de én nem indíthatok belső vizsgálatot. A legfontosabb azonban, hogy az intézményi szabályzatnak megfelelően indítsanak belső vizsgálatot. Eljárásom során azonban nem sérthetem meg az egyetemi autonómiát. Ezért csak segítséget nyújthatok azoknak, akik úgy érzik, hogy az egyetemi szolgáltatások terén a HÖK megsértette jogaikat.

A felsőoktatási törvény szerint szabályzatban kell rendelkezni arról, hogyan osszák el a juttatásokat. Ennek csak egyik formája, hogy a HÖK állapítja meg az elveket, hajtja végre azt. A törvény szerint a HÖK csak tájékoztatást kérhet a pénzek felhasználásáról. Ezért a hallgatókon múlik, hogyan módosítják a szabályzatot, és milyen megoldást találnak célszerűnek.

Javaslom továbbá, hogy a szegedi hallgatók keressék meg azt a bankot, akinek közvetítésével folyósítják az ösztöndíjat. Biztos vagyok benne, hogy a bank sem örülne, ha őt hibáztatnák a csúszásért.

(Help Szeged): - Nem arról van szó, hogy a bankot okoljuk a csúszás miatt. Egyedül a HÖK felelős ezért az áldatlan állapotért! Az Ön által emlegetett dokumentumokhoz egy magamfajta egyetemista nem jut hozzá.

- A hallgatói önkormányzatot le lehet váltani. Ezen kívül el lehet számoltatni. Az nem igaz, hogy a HÖK senkinek sem tartozik felelősséggel. Az őket megválasztó hallgatók bármilyen kérdésről tájékoztatást kérhetnek, iratokba betekinthetnek. A HÖK csak akkor működik törvényesen, ha tevékenysége átlátható, és minden esetben a hallgatók érdekeit szolgálja.

Ha valaki attól fél, hogy retorzió érheti, amiért kérdéseket tesz fel, hozzám fordulhat és kérheti neve elhallgatását. Ha ilyen beadványt kapok, természetesen megkérdezem a másik felet. Ebben az esetben a hallgatói önkormányzatnak érvelnie kell álláspontja mellett. Ha nem jutnánk egyességre, kezdeményezéssel fordulhatok az intézmény vezetéséhez, kérve a jogsértés megszüntetését. Ez az eljárás akkor lesz hatékony, ha a felek komolyan veszik feladatukat és céljuk a konfliktus elkerülése.

(Kikike): - Azért nem tudnak a hallgatók érdemben beleszólni a hökök dolgaiba, mert a HÖK-választásokon azok az emberek akik felemelik a szavukat a tisztességtelen eljárások ellen, nem juthatnak be a testületekbe, hiszen a legtöbb helyen a hökösök az 'urnavigyázók', ők 'számlálják' a szavazatokat. Még egyszer hangsúlyozom, én ezt úgy mondom, hogy átéltem, vezettem hallgatói önkormányzatot. Tehát amíg a Felsőoktatási törvény nem rendelkezik a tisztességes, korrekt választási eljárás szabályairól, addig nem beszélhetünk legitim hökökről!!! Csak ezután szólhatnak bele érdemben a hallgatók a karok életébe, amíg ezen nem változtatnak, addig a hökök - és a HÖOK -, szűk csoportérdekeket fognak képviselni!

- Az az egyetemi autonómia körébe tartozik, hogy milyen szabályokat alkalmaznak a HÖK-választásokon. Azonban minden diáknak lehetősége van a választások tisztaságát ellenőrizni. Olyan embereket kell delegálni a szavazatszámláló bizottságokba, vagy urna-vigyázóknak, akikben a hallgatók megbíznak. A törvény szerint a választáson részt kell vennie a hallgatók 50%-nak. Addig nem igazolható a HÖK mandátuma, amíg erről nem bizonyosodtak meg. Ha törvénytelenül jön létre a HÖK, akkor későbbi döntései érvénytelenek. Megfontolásra érdemes a javaslata, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezzen a választási elvekről.

Papzi: - A tanítók oldaláról évek óta azt látom, hogy mindenki a diákjogokkal foglalkozik. No de mi a helyzet a pedagógusok jogaival? Diákjogi gyűjtemény, könyv már jelent meg, várható-e ugyanilyen kiadvány az oktatók-nevelők jogairól?

- Az oktatási biztos nem diákjogi ombudsman. Vagyis pedagógus jogait ugyanúgy védi, mint a diákokét, vagy a szülőkét. Ebből a szempontból nem lehet különbség a jogok között. Szerintem a magyarországi pedagógusok szerencsésnek érezhetik magukat, amiért a rendelet nevesíti jogaik védelmét. A világon számos gyermekvédelmi ombudsman működik, ők kizárólag a gyermekek jogait védik. Munkám során törekedni fogok arra, hogy megnyerjem a pedagógusok bizalmát, ezért amikor csak tehetem, a helyszínen fogjuk megbeszélni a problémákat, akár a nyilvánosság teljes kizárásával. Eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy a személyes beszélgetés sokkal fontosabb lehet, mint a levelezgetés.

(Ombudsman): - A feladat- és hatásköréről szóló OM rendelet szerint önnek egyrészt kényelmes állása van, alig kell csinálnia valamit, hiszen eldőlt jogviták után lép csak be a rendszerbe.

- Az országgyűlési biztosok is csak akkor léphetnek fel, ha a panaszos a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette. Kivéve természetesen a bírósági eljárást. Attól, hogy jogerőre emelkedik egy döntés, még lehet sérelmes a panaszos számára. Ilyen esetekben közvetíthet a felek között az ombudsman. Ugyanis minden hatóságnak lehetősége van saját hibáit korrigálni.

- A panaszok, beadványok megválaszolásában a minisztérium apparátusára támaszkodik vagy lesz saját stábja?

- Lesz saját stábom, 7-9 fő, de segítségemre lesz a minisztérium apparátusa is.

- Ha egy gyereket pofonütnek egy iskolában, az a rendőrségre tartozik. Ha valakit lecigányoznak, az is. Önnek mi is lesz itt a szerepe?

- Ha pofon ütnek egy tanulót, akkor ez az egy eset természetesen rendőrségi ügy is lehet. Ám ha ez gyakorlat egy iskolában, akkor talán nem haszontalan leülni egy asztalhoz és beszélgetni az intézmény vezetőjével és tanáraival a tanulói jogokról.

- A felsőoktatási intézmények gyakorlatába való - esetleges - beavatkozása nem sérti-e az autonómiájukat? Kezdeményez-e jogszabálymódosításokat?

- Soha nem fogok beavatkozni az egyetemi autonómiába. Az autonómia azonban nem szuverenitás, azaz az egyetem nem azt tesz, amit akar. Az autonómia azt jelenti, hogy a jogszabályi keretek között szabadon dönt bizonyos kérdésekről. Ettől az egyetemnek, a főiskolának jogszerűen kell működnie. Nekem csak kizárólag ez utóbbi érvényesülésében van szerepem.

(Lord NeSSie): - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Gönczöl Katalin tavaly decemberben készített egy jelentést a diákjogok érvényesüléséről a középiskolákban. Ajánlásai között megfogalmazta többek közt annak szükségességét, hogy az OM az iskolák rendelkezésére bocsásson egy szabvány házirendet és szervezeti és működési szabályzatot, mely a törvényeknek megfelelően rendezné a problémát. Ezt a két dokumentum tudomásom szerint még nem készült el, ám az OM válaszában úgy reagált az ombudsmannak, hogy hamarosan elkészülnek. Kérdezném tehát, hogy ez mikorra várható, valamint hogy a jelentésben felvetett egyéb ajánlások (pl. iskolai pszichológus, stb.) megvalósítása mikorra várható.

- Megítélésem szerint a házirend az iskola Alkotmánya. Az nagyon fontos, hogy legyenek benne kötelező elemek. Azonban nem gondolom, hogy minden iskola minden házirendjének egyformának kellene lennie. A házirendet csak az iskola alkothatja meg. Kívülről csak azt lehet vizsgálni, hogy megfelel-e a jogszabályoknak. Nem tudom, hogy mikor készülnek el az ajánlás alapján a tervezetek, de bizonyára a minisztérium tájékoztat erről.

(Nyman): - Az otthoni szamitogepen milyen operacios rendszert hasznal? Es jogtisztan?

- Otthon windows 3.1-et használok, amelyet magam vásároltam. Akár még a hologrammos bizonyítványt is megmutathatom. Az országgyűlési biztosok hivatalában pedig tagja voltam a közbeszerzési tanácsnak, ezért nyugodt szívvel állíthatom, hogy ott is jogtiszták a szoftverek.

(bandikaa): - Az Oktatási minisztérium miért ül hetekig az egyetemek, és az egyetemi kollégiumok által elnyert számítógépes pályázatok elbírálásán? Hogyan engedheti meg magának egy egyetemi intézet, amely egy külön szakot "üzemeltet", hogy a Karon a másik szakra járó diákok közül csak azokat veszi át, akik neki megfelelnek. A furcsaság az, hogy a 2. szakról átjelentkeztünk kb. 15-en. De az átvételnél, bar nekem 3.54 volt a szükséges félévben az átlagom, engem nem vettek át, viszont átvettek legalább 2 embert (ennyiről BIZTOSAN tudok), akiknek az enyémnél rosszabb volt az átlaga. Engem rossz tanulmányi eredményre hivatkozva nem vettek át. Mi erről a véleménye?

- Nem sikerült ilyen kevés adat alapján megtalálnom ezt a pályázatot. De ígérem, hogy értesíteni fogom, amint tájékoztatást kapok. Az oktatási minisztérium szándékaival ellentétes az a gyakorlat, amit Ön vázol. Arról tájékoztattak, hogy nemsokára módosul a hallgatói juttatásokról szóló kormányrendelet, amiben bezárják a "kiskapukat".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!