A határozat szerint ugyancsak alkotmánysértő a 2003. január 1-jén hatályba lépő, a büntetőeljárásról szóló új törvény azon szakasza, amely a megsemmisített rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság döntése alapján az új büntetőeljárási törvénynek ez a rendelkezése nem lép hatályba.
Az ügyész vádoljon, a bíró döntsön
A testület álláspontja szerint összemossák a bíróság és az ügyészség alkotmányban meghatározott feladatait és szerepét azok a rendelkezések,amelyek előírják, hogy hívja fel a bíró az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére az eredetileg vád tárgyává nem tett cselekménnyel kapcsolatban, az eredetileg meg nem vádolt személyre vonatkozóan pedig lehetővé teszik ezt.
Mindez azért alkotmányellenes, mert ezzel halmozódnak a bíró feladatkörei, ez pedig sérti a büntetőeljárási törvényben meghatározott - közvetlenül az alkotmányból levezethető - funkciómegosztás elvét. Az emiatt előálló jogbizonytalanság következtében sérül a védelemhez való jog.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint ha nem határolódnak el következetesen a bírói és ügyészi funkciók, az nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága által, a tisztességes eljárással összefüggésben felállított követelményrendszernek sem.
A testület ezúttal is kiemelte, hogy a pártatlanságnak közvetlenül az alkotmányból fakadó elvéből következően el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely az eljárás során kételyeket támaszthat a bírók pártatlanságával szemben.