Alkotmányellenes a gyűlöletbeszéd elleni törvény

A véleménynyilvánítás sérelmét eredményezte

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a "gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy azzal a szabad véleménynyilvánítás sérelmét eredményezte".

A büntető törvénykönyvbe beiktatott új becsmérlési tényállás pedig az alkotmánybírák szerint "szükségtelenül és aránytalanul" korlátozza a szabad véleménnyilvánítás alkotmányos jogát.

A törvény, melyet a köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra, a Btk. 269- paragrafusát a következőképpen módosította volna:

"Aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Az új paragrafus második pontja szerint vétséget követ el, aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz.

A Bárándy Péter nevéhez fűződő törvényt számtalan kritika érte a törvénymódosítás körül kialakult társadalmi vitába. A legtöbb bíráló szerint a törvényalkotó a "gyűlöletre uszít" kifejezés "gyűlöletre izgat"-ra cserélésével egy biankófogalmat vezet be; a törvény egyáltalan nem hivatkozott a köznyugalom megzavarására; a "becsmérlés" és "megalázás" fogalmának beiktatásával pedig egyszerűen visszahozta azt a megoldási kísérletet, melyet az Alkotmánybíróság 1992-ben egyszer már alkotmányellenes korlátozásnak minősített.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében változatlan marad a hatályos jog, az egy későbbi kormányzati döntés lesz, hogy születik-e új előterjesztés a gyűlöletbeszédre vonatkozóan - jelentette ki az igazságügyi tárca főcsoportfőnöke újságíróknak a határozathozatalt követően. Bócz Endre közölte: Európa számos országában védik a hazai módosításhoz hasonló jogszabályokkal az alkotmányos értékeket. Hozzátette: a jelek szerint az Alkotmánybíróság azoknak az érveknek, amelyek másutt hatásosak, nem tulajdonít olyan jelentőséget".

Ha az alkotmánybírákat küldenék Auschwitzba, hogy döntöttek volna?

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a határozathozatalt követően újságíróknak elmondta: törvénytisztelő állampolgárként tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, de mint magánember, mint holokauszt-túlélő, akinek az egész családját kiirtották, nem tud vele egyetérteni. "Fel kell tennünk egy kérdést: vajon ha azt skandálnák a sportpályán, hogy az alkotmánybírákat vigyék Auschwitzba, akkor hogy döntöttek volna" - mondta Zoltai Gusztáv.

Hány intő kell még?

A Fidesz-frakciót "nem lepte meg", hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta a Btk. gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítását - mondta Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes az MTI-nek. Emlékeztetett arra, hogy a módosítás parlamenti vitájában a Fidesz-frakció folyamatosan hangsúlyozta alkotmányossági aggályait, "a kormány és különösképpen az igazságügy-miniszter azonban makacsul kitartott a javaslat alkotmányossága mellett".

A politikus feltette a kérdést: "Hány intőt kell még kapnia a kormánynak az Alkotmánybíróságtól ahhoz, hogy visszatérjen az alkotmányosság útjára?" Hangsúlyozta: eddig a Medgyessy-kabinet kapta a legtöbb intőt az Alkotmánybíróságtól.

Ne lehessen "lezsidózni, lecigányozni, lefasisztázni"

A szocialisták szűkszavú közleményükben úgy fogalmaznak: Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol lezsidózni, lecigányozni, lefasisztázni, etnikai alapon becsmérelni és uszítani senkit ne lehessen. Hozzáteszik, hogy ha az alkotmány ezt nem engedi, akkor módosítani kell az alaptörvényt és ennek érdekében. az Országgyűlés őszi ülésszakán négypárti egyeztetést és alkotmánymódosítást kezdeményeznek.

Eörsi szerint meg lehetett volna előzni a vesszőfutást

Eörsi Mátyás szabad demokrata parlamenti képviselő az Indexnek nyilatkozva közölte: az elmúlt néhány napban kétszer derült ki, hogy az SZDSZ-nek igaza volt. Elmondása szerint az egyik ilyen a pártdelegáltak külképviseletekre történő utaztatása, amelyet a szabad demokraták a kezdetektől elleneztek, a másik pedig a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosítás, amellyel szemben szintén voltak fenntartásaik. Eörsi Mátyás úgy vélekedett, ezt a két vesszőfutást meg lehetett volna előzni.

A kisebbik kormánypárt politikusa szerint az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozott, jó ítéletet hozott, mint fogalmazott, erre lehetett számítani. Beszámolt arról, hogy az SZDSZ törvénymódosítást nyújt be a napokban annak érdekében, hogy a gyűlöletbeszéd ellen az Alkotmánybíróság szabta keretek közt, a polgári jogon keresztül lehessen fellépni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!