A kormány alkotmányellenes mulasztását állapította meg a felvételi pontok számításával kapcsolatban az Alkotmánybíróság, jelentette be Holló András elnök keddi sajtótájékoztatóján. A szabályok megsemmisítésére irányuló indítványokat ugyanakkor elutasította a testület.
Esélyegyenlőtlenség az évfolyamok között
A jogegyenlőség elvét azonban nem sértik a felvételi pontok számítására vonatkozó kormányrendeletek, megsemmisítésük pedig anarchisztikus állapotokat idézett volna elő, mondta Bihari.
Az Alkotmánybírósághoz szülői szervezetek fordultak a szerintük igazságtalan pontszám-beszámítás miatt. A most érettségizőknél százalék alapján, a korábban érettségizetteknél az érdemjegy szerint számítják az idei pontokat. (A korábbi 5-öst automatikusan száz százaléknak számolják, a 4-est nyolcvannak és így tovább).
A legsúlyosabb gond azonban, hogy aki korábban jelesre érettségizett például magyarból, automatikusan megkapja a 7 bónuszpontot, ugyanakkor az emelt szinten is próbát tehet, és ha az idei vizsgán akár csak 33 százalékot is ér el, akkor további 7 bónuszpontban részesül. A most érettségizőknek ez a lehetőség értelemszerűen nem adatott meg.
Az oktatási tárca megnyugvással fogadta az Ab döntését, mert "a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásnak általános szabályairól szóló kormányrendelet önmagában nem alkotmányellenes" - áll a minisztérium közleményében. "Természetes az, hogy egy ilyen jelentős változás az érettségi és felvételi rendszerben, óhatatlanul teremthet olyan helyzetet, amiben felmerülhet az esélyegyenlőtlenség kialakulásának a lehetősége, (...) az oktatási miniszter a kormányrendelet által adott felhatalmazásával élve az egyes felsőoktatási intézmények szakjainál, amennyiben fennáll az esélyegyenlőtlenség veszélye, az államilag finanszírozott keretszámok módosításával megteszi a szükséges intézkedéseket az esélyegyenlőség biztosítása érdekében."