Huba
19 °C
33 °C

Az Amnesty is a rendőröket bírálja

2007.05.23. 15:01
Az Amnesty International 2006-ról szóló és szerdán közzétett éves jelentése szerint a rendőrség túlzott erőszakot és durva bánásmódot alkalmazott a tavaly őszi tüntetésekkor. Kifogásolják továbbá a romák társadalmi kirekesztettségét, és a nők elleni erőszakot. A Magyarországról szóló jelentésben először szerepel roma nők tudtuk nélküli meddővé tétele. Az összesen 153 országot vizsgáló tanulmány szerint az emberi jogok porba tiprásának gócpontjai a világban: a Közel-Kelet, Oroszország és Darfur.

„A rendőrség túlzott mértékű erőszakot és durva bánásmódot alkalmaz a tüntetőkkel és őrizetbe vett személyekkel szemben” – olvasható az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet 2006-ról szóló éves jelentésében. Az emberi jogi értékelés 153 országra tér ki, ezen belül külön fejezet foglalkozik Magyarországgal.

Bírálják a rendőrséget

Az AI szerint a tavaly szeptemberi és októberi tüntetéseken a rendőrök „gumilövedéket, vízágyút és könnygázt vetettek be minden előzetes figyelmeztetés és megkülönböztetés nélkül az erőszakos, randalírozó és a békés tüntetőkkel szemben is”. A jelentésben kifogásolják azt is, hogy a rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, „álcázták magukat”, az őrizetbe vettek közül pedig sokan nem kapták meg a nekik járó jogi védelmet.

A rendőri túlkapások mellett a jelentés két, Magyarországon problémásnak tartott területet emel ki, ezek a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a nők elleni erőszak. „Számos kirívó eset történt tavaly Magyarországon, én azonban már ismertem ezeket. Ami számomra mégis a legmegdöbbentőbb, mikor valakivel személyesen beszélgetek, és látom a reakcióit története elmesélésekor” – mondta kérdésünkre Fodor Márk, az AI Magyarország igazgatója.

A romák helyzete továbbra sem javult

A Gyermekek Jogainak ENSZ Bizottsága aggodalmát fejezte ki a különösen a roma népességet sújtó diszkrimináció és fajgyűlölő megnyilvánulások gyakorivá válása miatt, olvasható az AI jelentésében. Az etnikai hovatartozásuk miatti társadalmi kirekesztettség a lakhatás, az álláskeresés, az egészséges élet, az örökbefogadás és az oktatási intézményekhez való hozzáférés terén volt a legszembetűnőbb.

„Hazánk elmulasztott jogi lépéseket tenni a 2001-ben beleegyezésük nélkül művi úton meddővé tett roma nők reprodukcióhoz való jogainak megóvása érdekében” – áll a tanulmányban. Az ügyben az ENSZ a Nők Hátrányos Megkülönböztetésének Megszüntetésére létrehozott bizottsága csak tavaly hozott elmarasztaló határozatot, ezért szerepel a most közzétett jelentésben.

„Korábban Magyarországon a kényszersterilizáció nem volt téma, bár a régióban több esetről is tudunk. Csehországban például 2005-ben regisztráltak olyan ügyeket, mikor tudtuk nélkül tettek meddővé roma nőket, míg Szlovákiából 2004-ben érkeztek hasonló hírek” – mondta Fodor Márk.

Még mindig nem védik a nőket

A nők elleni erőszak területén a jelentés azt kifogásolja, hogy a törvényhozás még mindig nem teremtett megfelelő keretet a távoltartás elrendelésére és alkalmazására, erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha már büntetőjogi eljárás indult.

A nagyhatalmak és a fegyveres csoportok félelem keltésére törekszenek, amivel gyengítik az emberi jogokat, valamint erősítik az iszlamofóbiát és az antiszemitizmust, olvasható a jelentés nemzetközi részének összefoglalójában. Példaként a tavaly nyári libanoni konfliktust, az iraki háborút, Darfurt és Afganisztánt említik. Oroszország kapcsán a szólásszabadság csorbítására és a civil szervezetek bezáratására hívják fel a figyelmet.

"Rövidlátó, félelemkeltő és megosztó politikájukon keresztül a kormányok aláássák a jogállam és az emberi jogok intézményeit, ezzel táplálják a rasszizmust és a xenofóbiát, megosztják a közösségeket, erősítik az egyenlőtlenségeket és elvetik a további erőszak és konfliktusok magjait" - mondta Irene Khan, az AI főtitkára.