AIDS Magyarországon: időhúzás

Mint arról beszámoltunk, az ENSZ Közgyűlésének különleges ülése szerdai deklarációjában 2003-at jelölte meg határidőül a tagállamok számára egy nemzeti AIDS-ellenes program elkészítésére. Újhelyi Eszter, a Szent László Kórház munkatársa az Indexnek elmondta, hogy Magyarországon már 2000-ben elkészült egy ilyen stratégia. Bár a 27 oldalas dokumentum a betegség elleni küzdelem minden részét átfogóan taglalja, az új egészségügyi miniszter, Mikola István, hivatalba lépésekor a illetékes koordináló-elosztó testületet, a Nemzeti AIDS Bizottságot (NAB), "egyetlen laza mozdulattal" megszüntette.

"A stratégia megvan, csak éppen a kutyát nem érdekli" - kesergett egy neve elhallgatását kérő forrásunk, aki korábban a NAB-nak dolgozott.

Egyelőre nincs, aki elossza a (kevés) pénzt

Bár a NAB-ot a miniszter megszüntette, és nem is tett semmit a helyébe, a kétéves költségvetésnek azért van AIDS-ellenes kerete: 2001-re 40 millió, 2002-re 30 millió forintot szán a büdzsé. Ez kevesebb, mint 2000-ben: akkor a NAB 50 millió forintot osztott szét különböző szervezetek közt.

Mindez persze mindegy, hiszen azóta ugye megszűnt a koordináló-elosztó testület. Azok a szervezetek, akiknek anyagi támogatása a NAB-tól függött, most hoppon maradhatnak: ha elfogy a keretük, nem biztos, hogy lesz hova fordulniuk. "Volt egy olyan elképzelés, hogy majd az ÁNTSZ-nek utalják át a pénzt, de aztán ez nem valósult meg, és most senki nem tudja, hogy mi van" - mondja egy forrásunk.

Pénzt mindig lehet szerezni

Paradox módon egyébként lehet, hogy ez segít. Ahogy egyes AIDS-szervezeteknek a NAB bajai miatt megszűnt a támogatásuk, könnyebben tudnak másféle forrásokat felhajtani. "Az ISM-nek rengeteg pénze van" - engedi sejtetni az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat tapogatózási irányát Dr. Balogh Attila, a szervezet ügyvivője. Balogh azt mondja, hogy most több támogatást is megpályáznak, és egyébként is: "akik eddig karitatív módon dolgoztak, azok továbbra is fognak".

Balogh siet hozzátenni, hogy a költségvetési AIDS-támogatást "nem vették el, csupán a politikai átalakulás miatt egyelőre nem tudni, hogyan kapjuk meg. Az állam azért mindig biztosít valamilyen lehetőséget". Az egyre zsugorodó költségvetési keretről csupán annyit mond sztoikusan, hogy "a lyukakat mindig is az egészségügyi kiadások csökkentésével akarták betömködni".

Újraszervezgetés

A most elfogadott népegészségügyi program értelmében a NAB által ellátott feladatokat részben az ÁNTSZ országos epidemológiai központja, részben az Egészségügyi Minisztérium fogja átvenni - tudatta az Indexszel Dr. Kereszty Éva, a minisztérium illetékese. Kereszty elismeri, hogy "a dolog egy kicsit leült" - a feladatátvétel csak szeptemberre lesz meg. Szerinte az átcsoportosítás azért jó, mert így egyrészt a népegészségügyi programba integrálják az AIDS elleni harcot - vagyis oda, ahova szerinte végeredményképpen való. Másrészt így elhárul a probléma, hogy a bizottságot vezető politikus "érdeklődésén múljon", hogyan mennek a dolgok. "Az ÁNTSZ számára az AIDS-ellenes harc nem szívügyi kérdés, már csak azért sem, mert hetente jelentést kell írniuk" - mondja.

"Ennyit fogadott el az Országgyűlés" - mondja kissé beletörődőleg Kereszty a csökkenő költségvetési keretről, bár siet hozzátenni, hogy az ellátandó feladatok költsége is csökkent némileg: a szűrést és az AIDS-gyógyszereket ma már fedezi a tb. Az egy éve fiókban pihenő nemzeti AIDS-ellenes stratégiáról Kereszty azt gondolja, hogy "az jó alapanyag lesz" a hamarosan elkészülő újhoz, amire azért kell még várni, hogy a - szintén hamarosan elkészülő - európai uniós népegészségügyi programhoz lehessen igazítani.

AIDS Magyarországon Magyarországon 1985 óta összesen 898 HIV-fertőzöttet regisztráltak, de becslések szerint legalább 3-4000-en vannak. Évente átlagosan negyven új fertőzöttet regisztrálnak, ez a szám nem is nagyon változik. A fertőzöttek csupán 13 százaléka nő, ami eltér a nemzetközi tendenciáktól. Szintén egyedi jelenség, hogy intravénás droghasználók közt még nem regisztráltak HIV-fertőzöttet. Újhelyi Eszter az Indexnek korábban elmondta, hogy Magyarországon jellemzően a homoszexuálisok körében terjed a betegség, ami részben megmagyarázza, hogy miért ilyen kevés a fertőzött nő. 1987 óta 230-an haltak meg AIDS-ben, ebből 175 homo- vagy biszexuális volt, és mindössze 16 nő. A kifejlett betegséget eddig 382 embernél azonosították. Őket (már akik még élnek közülük) a Szent László Kórházban kezelik, és teljes antiretrovirális kezelést kapnak. Ez ugyan nem gyógyítja meg az embert, a betegség kialakulását lelassítja, illetve sok esetben visszafordítja; az úgynevezett "hármas koktél" szedése mellett ideális esetben "akármeddig" el lehet élni.

Kelet-Európában várják a következő AIDS-hullámot

Szakértők szerint a leginkább fenyegetett térségek egyike az elkövetkezendő időszakban éppen Kelet-Európa lesz. A betegség rohamosan terjed a volt szovjet tagállamokban: a balti országokban nincs pénz a hatékony küzdelemre, és egyre növekszik a fertőzöttek száma Ukrajnában és Lengyelországban is. Északkeleti szomszédunkban 1995-ben még kevesebb mint 300 HIV-fertőzöttet regisztráltak; ma már 38 632-en (!) vannak. A helyzet hazánkban ennél szerencsére sokkal jobb (lásd keretes).

Gyorsan tovaterjedhet

Szakértők szerint a betegség régión belüli gyors terjedésében szerepet játszanak a kommunizmus megszűnte utáni jelenségek: a határok megnyílása, a rendőrségi ellenőrzés lazulása és a katasztrofális gazdasági helyzet. Ez nem csak az egészségügyi rendszereknek tett be, de felhajtotta a munkanélküliséget is, ami viszont a drogfogyasztók és a prostituáltak számának növekedéséhez vezetett.

"Aggasztó a helyzet" - mondta Dr. Karl Dehne, az ENSZ AIDS-programjának Közép- és Kelet-Európáért felelős koordinátora a New York Timesnak. "Egyértelműen megfigyelhető egy területi minta, ahogyan a fertőzés terjed. Egész Ukrajnában. Oroszország nagyobb részében. A balti államokban. Aggasztó."

A térségben az AIDS terjedésének még abban a szakaszában vagyunk, ahol a fertőzés elsősorban az intravénás kábítószerhasználók, a prostituáltak és a homoszexuálisok körében terjed (lásd keretes). Ez azonban gyorsan megváltozhat. Egy Ukrajnában nemrég megrendezett ENSZ-konferencia éppen erre figyelmeztetett: a fertőzés nagyon gyorsan kitörhet e csoportokon túlra.

"Ilyen körülmények közt nem hunyhatjuk be a szemünket" - mondja Újhelyi.