Csak papíron vannak jogaik az állatoknak

Az állatok ,,érezni, szenvedni és örülni képes élőlények"

Hazánkban 1998 óta védi törvény a több millió kedvtelésből vagy haszonból tartott, vadon élő vagy éppen kísérleti célokra kitenyésztett állatot az emberi kegyetlenség változatos megnyilvánulásaitól. Az állatvédő szervezetek, amelyek annak idején maguk is tevékenyen részt vettek a kidolgozásban, kitörő örömmel üdvözölték a törvény megszületését, hiszen 1998-at megelőzően semmiféle jogcímen nem lehetett megakadályozni az állatkínzást Magyarországon.

A törvény, amely az állatokat ,,érezni, szenvedni és örülni képes élőlényeknek" definiálja, és ,,tiszteletben tartásukat, jó közérzetük biztosítását minden ember erkölcsi kötelességének" írja elő a gyakorlatban sajnos vajmi keveset ér.

Az állati jogok csak papíron léteznek

A törvény megléte ellenére, amely egyébként megfelel az uniós normáknak, állati jogokról egyelőre Magyarországon nem beszélhetünk, hiszen nincs olyan intézmény vagy testület, amely gondoskodna a végrehajtásról - vélekedett az Indexnek Kaufer Virág állatvédő, a Rex Alapítvány aktív tagja. A törvény életbe lépését követően ugyanis a Belügyminisztérium nem vállalta a végrehajtó szerepét, így azóta sem találtak gazdát ennek a területnek. Ezért ha valaki például felfigyel arra, hogy a szomszédja kínozza a kutyáját, annyit tehet, hogy levelet ír az önkormányzat jegyzőjének, amelyre az harminc napon belül köteles válaszolni. Ezek után akár bíróság elé is kerülhet az ügy, feltéve, ha meggyőző bizonyítékokkal - például videofelvételekkel - tudja igazolni állítását. A kínzó azonban a legsúlyosabb esetben is legfeljebb 150 ezer forintos pénzbírsággal büntethető -vázolta a törvény érvényesülésének esélyeit és a szankciók ,,súlyosságát" Kaufer.

Az Index megkereste a terület gazdájaként nyilvántartott földművelésügyi tárcát, amelynek Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési osztályán megerősítették az állatvédők állítását. Hazánkban valóban nincs olyan testület, amelyik foglalkozna az állatok jogainak betartatásával, ám bíztatásképpen elmondták, hogy már folytattak tárgyalásokat a rendőrséggel és talán megállapodás is születik majd ez ügyben, az időpontról azonban még hozzávetőlegesen sem tudtak nyilatkozni.

A haszonállat elsősorban értéktárgy és nyersanyag

Ebből a rókából bunda lesz

Itthon is, ahogy a világ minden táján, a haszonállatok ,,élvezik" a legkevesebb jogot, hiszen húsuk a lakosság táplálkozásának egyik alapja, ennek megfelelően pedig elsősorban nyersanyagnak és értéktárgynak tekintik őket. A gazdasági állatok védelmére szakosodott Kaufer ennek alátámasztására egy konkrét példát is elmondott az Indexnek. Amikor egy több mint kétszáz szopós borjút szállító kamion a csúszós úton felborult, és a helyszínre érkező állatvédők a kihívott állatorvostól a törött végtagú, felállásra már képtelen állatok elaltatását kérték, az a földművelési tárca bevett gyakorlatára és tilalmára hivatkozva nem végezte el a beavatkozást. Az állatokat másnap reggel vágták csak le, hiszen ha elaltatták volna őket, húsukat táplálékként már nem lehetett volna felhasználni, az orvos pedig minden bizonnyal tetemes összeget fizethetett volna a szállítmány tulajdonosának, hogy kárát megtérítse.

A fenti szemlélet az állatvédelmi törvény rendelkezéseiben is tetten érhető, hiszen majd minden esetben ,,kivételt képeznek" a gazdasági célú állattartás esetei. Így a törvény bevett takarmányozási módszernek tekinti a sokak által szadizmusnak tartott tollfosztást vagy libatömést is, a libatollnak vagy a libamájnak ugyanis nagy piaca van Nyugat-Európában, ahol többnyire tiltják ezeket a módszereket.

Állatkísérletek emberi érdekekből

A törvény alkalmazásának másik kényes területe a kísérleti, ezen belül is a tudományos célból lemészárolt állatok védelme, hiszen érdekeik gyakran alapvetően emberi érdekeket sértenek. Egy nevét nyilvánosságra hozni nem kívánó személy az ország egyik legjelentősebb gyógyszergyárának viselkedés-biológiai laborjában szerzett tapasztalatait osztotta meg az Indexszel, amelyekből kiderült, a zárt ajtók mögött folyó kísérletek gyakran merítik ki a szadizmus fogalmát.

Egy fájdalomcsillapító gyógyszer tesztelésének egyik fázisában, amelynek során több ezer, kimondottan e célra kitenyésztett patkány pusztul el, az állatok lábában mesterséges idegzsábát, gyulladást okoznak. Az állatok begyulladt lábát ezek után alulról, egy rácson keresztül szurkálják különféle vastagságú tűkkel, tesztelve reakcióikat és így a kísérleti fázisban lévő gyógyszer hatását.

A gyógyszergyárak üzleti okokból eredményeiket nem hozzák nyilvánosságra, így minden laborban újra és újra elvégzik a több tízezer állat kínhalálát okozó kísérleteket. Ezeken a helyeken a törvény előírása szerint Állatkísérleti Etikai Bizottságokat kell felállítani, ám a tapasztalatok szerint a bizottságokban gyakran szintén állatkísérleteket végző szakemberek ülnek.

Méltányosabban bánnak az állatokkal a tudományos kutatóintézetek, ám ezen a területen is találkozhatunk elrettentő vagy éppen az állatbarátokat rémisztő példákkal és módszerekkel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán az egereken és patkányokon kívül legtöbbször békákkal végeznek oktatási célból kísérleteket, ám ehhez hozzátartozik, hogy hazánkban minden kétéltű állat védelem alatt áll, így felmerül a kérdés, vajon honnan szerzik be a laborokban elpusztuló több ezer állatot.

A ,,friss", még élő békákat, egy az egyetemen tanuló beszámolója szerint nem éppen ,,állatbarát" módon teszik kísérleti alannyá. Először egy ollóval az állat száján keresztül ,,leválasztják a koponyát a gerincről", a gerincvelői reflexeit pedig egy kötőtű többszöri megforgatásával roncsolják szét. Az állatok ebben a fázisban még mozognak.

A haszonállatok mostoha körülményein vagy a kísérleti laborok méltatlan módszerein kívül természetesen számos, gyakran hétköznapi esetben csorbulnak az állatok immár törvényben kivívott jogai, elég ha csak a kutyaviadalokra, a megunt és kidobott házi kedvencekre vagy a sintértelepek, cirkuszok és egyes állatkertek nem éppen állatbarát körülményeire gondolunk. Az Indexnek nyilatkozó állatvédők a törvény végrehajtását garantáló megfelelő intézményes háttér biztosítása mellett másik fontos célnak a civil társadalom hozzáállásának és részben életmódjának megváltoztatását tartják.