Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az amerikaiak szerint balkáni tempóban szívunk

2008.09.21. 19:58
Agilis kihívója akadt a dohánylobbynak Magyarországon: magyar kötődésű amerikai orvoscsoport kezdett lobbyzni a cigarettázás gyors és drasztikus visszaszorítása érdekében. Az Amerikai Magyar Orvosok Szövetsége kozmetikázatlan adatokkal bombázta meg a magyar egészségügyi minisztert, de nem kíméli a tengerentúli nézőpontból meglehetősen felelőtlennek tűnő hazai orvos társadalmat sem. A szövetség elnöke, Mechtler László szerint a magyarok csak takarózni próbálnak, amikor a közéleti stresszre és nehéz életkörülményekre hivatkoznak, valójában szeretnek inni és cigizni.

Amerikából jöttek, agresszív felvilágosító kampánytervekkel és cigarettaár-emelési javaslattal állítottak be a magyar egészségügyi miniszterhez, aki rögtön megígérte, hogy az évek óta halogatott dohányzási szigorításokat hamarosan meglépi a kormányzat. Mivel tudtak hatni rá?

Mechtler László

Olyan adatokat soroltunk neki, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az USA-ban az értelmiségiek 4 százaléka dohányzik, az orvosok közül pedig egyetlen százalék. Magyarországon a fiatalok 40-45 százaléka, az értelmiség nagy része, az orvosok 30 százaléka, de még a pulmonológusok 12 százaléka is cigarettázik. A 30-as években a tuberkolózis volt a morbus hungaricus, a tipikus halálok. A tbc helyét mára a dohányzás vette át.

Az Egyesült Államokban sem volt mindig ilyen rózsás a helyzet, ott is csak az utóbbi években csökkent radikálisan a dohányosok száma.

Az utóbbi egy, másfél évtizedben. A csökkenés következtében azonban ott, és a nyugat-európai országokban, már lefele mennek a tüdőrákos megbetegedések statisztikái. Magyarországon viszont még mindig felfele, sőt sikerült a pekingi három arany mellé negyediknek a tüdőrákos világelsőséget is begyűjteni női és férfi kategóriában egyaránt. Első helyen áll az ország a dohányzással szintén összefüggő torokrák statisztikákban is. Évente 30 ezer ember hal meg a cigaretta miatt. Erre azt kell, hogy mondjam, balkáni állapot. Engem, mint külföldit, Amerikában született magyar orvost is elkeserítenek ezek a számok, és azt nem értem, hogyan lehet itthon figyelmen kívül hagyni ezeket az adatokat?

A rákos megbetegedéseknél sokszor nehéz meghatározni a kiváltó okokat. A rák kialakulását dohányzás mellett például a stressz számlájára is írják.

A stressz megteszi a maga hatását, de az együttes dohányzás és alkoholfogyasztás szintén. Tudok mondani egy sor más országot, ahol magas a stressz-szint, magasabb, mint Magyarországon. Szerintem Izraelben, ahol nem tud az ember elsétálni a piacra úgy, hogy nem féljen attól, hogy felrobbantják, magasabb a stressz, mégsem dohányoznak annyit, és még sincs annyi rákos beteg. Vannak a világnak olyan részei is, ahol rosszabbul élnek, mint itt. Amerikában is vannak ilyen helyek. Los Angeles egyes negyedeiben százszor nagyobb a szegénység és százszor nagyobb a stressz, mert a közbiztonság sem jó. Ez nem mentség a magyaroknak, akik szeretnek kávézni, cigizni és alkoholizálni, általában egyszerre. Az ország kétharmada számára nagyon kemény anyagi kihívást jelent ez az ügy, mert nekik kell megfizetni a dohányzó harmad betegségeinek kezelését.

1827

Magyarországon egyáltalán nincsenek tisztában az emberek azzal, hogy mibe kerül egy tüdőrák kezelése. Ahhoz, hogy ez az érv működjön, tudatosítani kellene az árakat. Amerikában hogyan kötötték össze a két adatot, hogy ha kevesebben cigiznek, kevesebbet kell költeni kárelhárításra?

Az Egyesült Államokban nem titok, hogy mibe kerül egy rákos kezelés, mindenki tudja, hogy egy ilyen beavatkozásnak 50-60 ezer dollár az ára. Ha valakinek tüdőrákja, szívbetegsége lesz a dohányzástól; rendben, fizessük az adóból, de logikus, hogy akkor legyenek magasabbak az adók azok számára, akik aktívan kockáztatják az egészségüket. Az Európai Unió belépő országainak már el kell fogadniuk magukra nézve kötelezőnek a WHO dohányzáskorlátozó keretszerződését. A magyarok is aláírták 2004-ben, de azóta sem vezették be a tilalmat a kocsmákban, éttermekben. Lényegében nem történt semmi.

Ön szerint a kormányzat nem kockáztatná ezzel, hogy a vendéglátóipart megviseli az egészségügyi célzatú prevenció?

Az eddigi tapasztalatokból ítélve nincs kockázat. Bárhol a világon, ahol meghozták a szigorító törvényeket – Írországban, New Yorkban – nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is az éttermek forgalma, mert azok is elmentek, akik eddig a füst miatt inkább otthon maradtak. Ezt nem csak egyetlen statisztika, hanem öt-hat valódi tanulmány támasztja alá. Sehol a világon nem okozott kárt a vendéglátásnak a dohányzási tilalom. A mellékhatás inkább pozitív volt, mert New York Cityben például az éttermi tiltás utáni egy éven belül a lakosság 11 százaléka inkább maga is leszokott a cigizésről. New York állam egészségügyi minisztere egy, a leszokást segítő segélyvonalat indított. Néhány hét alatt 400 ezren telefonáltak.

Lehet eredményt elérni olyan politikai környezetben, ahol a képviselők rendszeresen megszegik a dohányzási tilalmat a törvényhozásban, ahol inkább a kamerákat tiltják ki a folyosóról, mint hogy büntetést szabnának ki magukra?

Észre kell venni a politikusoknak, de nem csak nekik, az orvosoknak is, akik közül sokan a kórházban szívják a cigarettát, hogy példát kell mutatni. Magyarországon nagyon erős a dohánylobby, van pénz mindenre, és minden kutatási eredmény vitatására, és annak a sulykolására, hogy a dohányzás nem is olyan ártalmas. Ez Amerikában már viccnek tűnne. Tömegeket így nem lehet jobb belátásra bírni. Minek szokjak le, ha az orvos is szívja – ez így nem megy. A dohányzás komoly betegség, ha ezt Szabolcs megyében egy faluban mondom el, annak nincs sok hatása, de ha elmondom az orvosoknak és a politikusoknak, akkor azzal lehet eredményeket elérni. Ők talán megértenék, mit jelent nekem nap mint nap 30-as, 40-es nőkkel közölni, hogy már csak hat hónapjuk van hátra. Ha Magyarország valóban be akar lépni az unióba, és a XXI. századba, akkor itt nincs mit mérlegelni. Az ország lakóinak várható átlagéletkora most 10 évvel alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. A magyar kormány aláírta a WHO-s dokumentumot, a betartása nem pártfüggő. Magyarországon az egészségügy nagyon át van politizálva, de mi nem az egyik vagy a másik oldalról beszélünk, hanem az emberek életéről.

2008

Magyarországon egyelőre még a nem dohányzók jelentős része is a személyes szabadság jelentős korlátozásának érezné, ha drasztikusan kitiltanák a közintézményekből, vendéglátóhelyekről a cigarettát. Hogyan kriminalizálódott néhány év alatt a dohányzás az USA-ban?

A járókelők Amerikában már leszólítják az utcán a dohányzó terhes nőket, mert tudják, hogy ezzel óriási mértékű károsodást okoz a magzatnak. A csecsemő nikotinhiánytól szenved, amikor világra jön. De azoknak az autósoknak is átszólnak, akik pöfékelve passzív dohányzásra kényszerítik saját gyerekeiket a kocsi hátsóülésén. A napokban lezajlott budapesti szimpóziumon magyar előadók felméréseiből kitűnt, hogy az általános hozzáállással Magyarországon sem lenne baj. A lakosság kétharmada elfogadná, hogy a vendéglátóhelyeken ne lehessen dohányozni. Hoztunk egy műszert is, amelyet két magyar fiatal készített, amellyel a füstkoncentrációt mérték az utcán, majd a legjobb magyar éttermekben is, ahol vagy el volt különítve a dohányzó rész, vagy nem. Az eredményt egy amerikai kutatóintézet révén angol nyelven publikálni is fogjuk. Kiderült ugyanis, hogy sok jó nevű étteremben, ahol a passzív dohányosok kénytelenek egy légtérben enni a cigizőkkel, hússzor nagyobb a szennyeződés, mint az utcán az autók mellett.