ÁSZ-jelentés: gigavízfej lett a kancellária

2006.06.09. 06:50
Két beosztottra egy főnök jutott, a politikai főtanácsadók száma pedig messze meghaladta a törvényben engedélyezettet - állapítja meg az a jelentés, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített a miniszterelnökség 2002-2005-ös gazdálkodásáról.

Publikálta jelentését a Miniszterelnökség működéséről, 2002-2005-ös gazdálkodásának ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék. Kiderült, a MeH működését szabályozó kormányrendeletet a vizsgált időszak alatt közel 20 alkalommal módosították. Évente több alkalommal határoztak meg újabb feladatokat, szüntettek meg meglévőket, szervezték át azokat más tárcákhoz.

Jelentősen, 13 százalékkal növekedett a MEH létszáma, a személyi juttatások pedig megkétszereződtek. A hivatalnál az állami és egyéb vezetők aránya végig jelentős (28-37 százalékos) volt.

Homályos feladatkörök

A tárca nélküli miniszterek, politikai államtitkárok, kormánybiztosok felügyelete alá tartozó pénzek összege minden évben jelentős volt, 2005-ben mintegy 170 milliárd forint felett rendelkeztek.

A MEH szervezeti és irányítási rendszerét bonyolította, hogy keretei között működnek más fejezetek, szervezetek felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszterek, továbbá politikai és címzetes államtitkárok, kormánybiztosok és kormánymegbízottak. Az utóbbiak száma a vizsgált időszakban növekedett (a 2005. év végén hét kormánybiztos volt), ugyanakkor a feladatuknak jogszabályban vagy kormányhatározatban történő meghatározása a kinevezés indokoltságának, célszerűségének megítéléséhez nem mindig volt kellően részletes.

Tanácsadóhad

A hivatalnál rendszeresen túllépték a politikai tanácsadók számára vonatkozóan a jogszabályban meghatározott mértéket, továbbá alkalmaztak a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő foglalkoztatási formákat, így köztisztviselői feladatokat láttak el nem köztisztviselői státuszban alkalmazottakkal.

A személyi juttatások megduplázódtak. Széles körben alkalmazták a különböző címadományozásokat, ezzel is bővítették a bérezési és a teljesítmény-elismerési lehetőségeket.

Sok beszerzés előkészítése során nem készültek érdemi hatástanulmányok és nem végeztek átfogó elemzéseket, így az állami költségvetésre gyakorolt pénzügyi-gazdasági kihatását nem mérték fel.