Láthatáron a további NATO-bővítés

Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke kedden megnyitotta az Atlanti Szervezetek Társaságának (ATA) negyvenhatodik, budapesti közgyűlését. Mádl Ferenc államfő, a Magyar Atlanti Tanács alapító tagja beszédében kijelentette: ,,A NATO kiemelkedő szerepet játszott azoknak a változásoknak az előmozdításában, amelyek lehetővé tették a politikai átalakulást Közép- és Kelet-Európában" .

Mádl Ferenc köztársasági elnök

A köztársasági elnök előadásában nagy teret szentelt a dél-kelet-európai eseményeknek. ,,Jugoszlávia egy olyan ország példája, amely elmulasztotta a demokráciára és az etnikai toleranciára történő áttérést. Erkölcsi kötelességünk és alapvető biztonsági érdekünk, hogy segítsük a jugoszláv népet az Európába visszavezető út megtalálásában" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Az államfő kifejtette: ,,Magyarország azt szeretné, hogy a lehető legtöbb szomszédja teljesítse a tagság követelményeit és csatlakozzon a NATO-hoz. Ebből kiindulva támogatja a bővítés folytatását, különös tekintettel arra, hogy e folyamat eddig is egyértelműen stabilizáló hatást gyakorolt Közép- és Kelet-Európára."

A NATO-főtitkár szerint Magyarország már nem ,,új" tagállam

Lord (George) Robertson a NATO főtitkára

Lord (George) Robertson, a NATO főtitkára előadásában fontosnak nevezte, hogy a tanácskozásnak elsőként adhat otthont egy új NATO-tag. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az új tag kifejezést lassan elfelejtik Brüsszelben, a tavaly csatlakozott három tagállam ugyanis teljesen egyenrangúan veszi ki részét a feladatokból.

A NATO alapvető tevékenységéről szólva a főtitkár kiemelte a partnerség jelentőségét. A partneri viszonyt Lord Robertson a béke és a stabilitás legfontosabb elemének nevezte hangsúlyozva, hogy a hidegháború utáni időszakban ennek nincs alternatívája. A jugoszláviai helyzetre utalva a főtitkár hangsúlyozta a szavakon túllépő gyakorlati együttműködés jelentőségét, és ezzel összefüggésben külön kiemelte a tavaly csatlakozott országok, köztük Magyarország hozzájárulásának fontosságát.

A délelőtti ülés két utolsó felszólalója Jeorjiosz Papandreu görög és Ismail Cem török külügyminiszter volt, akik Jugoszlávia mellett egyaránt nagy figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. Javasolták, hogy az ATA 2002. évi közgyűlését Görögország és Törökország közösen rendezze, amely javaslatot el is fogadtak.

Ausztria aktívabb lesz

A délutáni ülésen felszólaló Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter azt mondta, hogy hazája új, az eddigi semlegességnél jóval aktívabb külpolitikára készül. Várhatóan jövőre elkészül az új osztrák védelmi doktrína is.

Görögország szerint Magyarország 2003-ban EU-tag lehet

Martonyi János külügyminiszter

A plenáris ülés előtt Martonyi János külügyminiszter Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. Papandreu kijelentette: ,,Görögországot örömmel töltené el, ha következő EU-elnöksége idején, 2003-ban már a csatlakozási tárgyalások végső szakaszát segíthetné. Magyarország a tagjelöltek között az első helyen áll felkészültségét illetően.". A magyar külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy 1994 áprilisában a görög EU-elnökség idején nyújtotta át a magyar fél a csatlakozási kérelmét, s kedvező forgatókönyv valóra válása esetén Magyarország ismét görög elnökség idején, 2003-ban válna az EU tagjává.

Martonyi Ankarába látogat

Martonyi János később Ismail Cem török külügyminiszterrel is tárgyalt. Martonyi szerint a találkozó elsősorban azért volt rendkívül fontos, mert Magyarország és Törökország is tagja annak a hat államból álló csoportnak, amelyben európai NATO-tag, de még nem EU-tag országok találhatók. Hozzátette: emiatt a feleknek rendszeresen konzultálniuk kell, elsősorban az európai biztonsági és védelmi politikával kapcsolatos álláspontokról. Ismail Cem bejelentette: Martonyi János várhatóan januárban hivatalos látogatást tesz Ankarában.

Robertson konkrét dátumokat említett a NATO-bővítéssel kapcsolatban

A magyar külügyminiszter Lord Robertsonnal, a NATO főtitkárával is találkozott. Martonyi kifejtette: a NATO vezetője szerint a magyar haderőreform helyzete jobban áll, mint "nem sokkal korábban". A magyar haderőreform sikerének ügye azért is kiemelten fontos, mert befolyásolni fogja a NATO további bővítési folyamatát - tette hozzá a külügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva. A magyar diplomácia vezetője bejelentette: Lord Robertson a találkozón országokat és időpontokat is említett a NATO bővítési folyamatának jövőjével kapcsolatban, ám ezekről nem kíván nyilatkozni.

A főtitkár további komoly balkáni jelenlétre számít

Robertson lord sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a magyar vezetőkkel folytatott megbeszései során hangsúlyozta a hadseregmodernizáció szükségességét, hisz - mint mondta - a NATO új és speciális kihívásokkal kell majd szembenéznie. Kifejtette, hogy a nem EU-tag NATO-tagállamokat is az új európai védelmi szövetségbe, az ESDP-be. Az Index érdeklődésére kijelentette: kizártnak tartja, hogy George Bush amerikai elnökké választása esetén kivonná az amerikai csapatokat a Balkánról. Mint mondta, a koszovói és boszniai békefenntartás közös NATO-misszió. A koszovói választások függetlenségpárti győzteséről szólva a főtitkár kijelentette: a tartomány jövőbeni státuszának ügyében az ENSZ szerepe a meghatározó.