Süllyesztőben a bankbiztonsági tervek

2005.07.18. 12:46
A magyar kriminalisztika legbrutálisabb bankrablása után több minisztérium részvételével munkacsoportot hoztak létre a bankok biztonsága növelésének lehetséges módjai keresésére. Két nagy érdek feszül egymásnak: a biztonság és a költségek. A Népszabadság hétfői cikkéből az derül ki, hogy az utóbbi érdek volt az erősebb.
Túlságosan nagy költségekbe verte volna a bankokat és a postát a pénzintézetekre vonatkozó kötelező biztonsági előírásokat meghatározó jogszabály. A kormány ezért titokban már hónapokkal ezelőtt ejtette a témát és a tervezetek a süllyesztőbe kerültek - írja a Népszabadság. A bankszakma hivatalosan nem tud arról, mi történt a jogszabály-tervezettel.

Két héttel a nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás után az Országgyűlés rendészeti bizottsága az országos rendőrfőkapitány, a bankszövetség és a vagyonvédelmi vállalkozások képviselőinek meghallgatása után határozatban kérte fel a kormányt, hogy a pénzintézetek biztonságának javítása érdekében szükséges jogszabály-változtatásokat jóváhagyásra terjessze a parlament elé.

Azóta semmi sem történt. 2003 augusztusára elkészült egy salátatörvény tervezete, amely egyebek között a bankokkal szemben támasztandó biztonsági követelmények kereteit vonta meg, a törvényjavaslatot azonban a kormány már meg sem tárgyalta. A Népszabadság kormányzati körökből szerzett, hivatalosan meg nem erősített értesülései szerint csak egy pár soros emlékeztető készült a kabinet azon ülésén, ahol határozatlan időre "ejtették a témát".

A bankosok előre felkészültek

Hivatalosan nem tudják, mi történt a kormányrendelet tervezetével, mondta az Index kérdésére Jakab Péter, az MKB bankbiztonsági vezetője, aki egyben a bankszövetség bankbiztonsági munkabizottságának első embere is. A szakma már jóval a móri bankrablás előtt elkészítette bankbiztonsági javaslatait, és a jogszabály-tervezet is a szövetség aktív közreműködésével készült. Ráadásul a nagyobb bankok már most is megfelelnek a tervezett előírásoknak, így "legalábbis árnyalni kell azt, hogy a pénzintézetek furták meg a kezdeményezést" - fogalmazott Jakab Péter.

A szakember elmondta, bár a kisebb hitelintézetek és a sok fiókkal rendelkező bankoknak jelentett volna terheket a jogszabály, az előírások bevezetésére 3-5 éves moratóriumot adtak volna. Így egyszeri és drasztikus költségektől senkinek nem kellett volna tartania. A kormányrendelet - amely hiányában továbbra is több régi jogszabály, így egyebek mellett egy 1993-as bankfelügyeleti ajánlás szabályozza a bankbiztonságot - kiterjedt volna a pénzszállítással, a videórögzítéssel, az időzáras megoldások alkalmazásával kapcsolatos előírásokra éppúgy, mint arra, hogyan kell elhelyezkedniük egy bankfiókban a biztonsági őröknek.