Bauer Tamás az SZDSZ-elnök-jelöltje. Pártjának nyolc évig volt parlamenti képviselője és frakcióvezető-helyettese. Az előző ciklus egyik legaktívabb képviselője volt, négy év alatt 1059 alkalommal szólalt fel a T. Házban. Bauer képviselővé választását követően folyamatosan a jobboldal céltáblája volt, leginkább édesapja ÁVH-s múltja miatt támadták, nem volt szinte olyan felszólalása, ahol ne vettették volna szemére apja múltját.
Bauert, pártja a legutóbbi választásokat megelőzően országos listájának 21. helyén szerepeltette, ami nem volt elég jó helyezés ahhoz, hogy ismét a parlamentbe kerüljön, így nyolc éves képviselőség után kénytelen volt búcsút inteni parlamenti mandátumának. Bauer hívei az SZDSZ választások utáni küldöttgyűlésén "Bauert a parlamentbe" feliratú pólókkal érkeztek, ez azonban nem győzte meg a párt vezetését arról, hogy bárkit is beáldozzon Bauerért.
Zwack Péter lemondásával újra esélyes volt a parlamentbe kerüléshez, ám az SZDSZ országos tanácsának ülésén végül nem őt, hanem egy kevéssé ismert vidéki orvosnőt delegálta a párt a megüresedett képviselői helyre. Az SZDSZ vezetői azzal magyarázták Bauer alulmaradását, hogy az utóbbi időkben többször nyilvánosan bírálta a szabad demokraták politizálását, a sokat vitatott fideszes módszerek továbbviteléért. Bauer ilyennek tartja a kormánypárti képviselők öninterpellációját, a kistérségi megbízottak lecserélését, vagy a nyílt közbeszerzések mellőzését.
Bauer Tamás egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy indulni kíván az SZDSZ elnök-jelöltjeként a párt következő tisztújító küldöttgyűlésén, de az ügyvivői testület tagjának is jelöltette magát. Bauer néhány napja összegyűjtötte a jelöltségéhez szükséges ajánlásokat. Ebből az alkalomból megszólalt Pető Iván is, aki nem tartotta szerencsésnek, hogy egy olyan személy ügyvivőnek is jelölteti magát, aki alapvetően nem ért egyet az SZDSZ vezetésének jelenlegi politikájával, ezért azt ajánlotta a küldötteknek: ne válasszák ügyvivővé Kuncze Gábor egyetlen kihívóját. Kérdezzen Ön is!
|
Bauer Tamás életrajza
| | |
1946. május 6-án született Budapesten. Édesapja Bauer Miklós (1921) jogász. Édesanyja, Schönborg Judit (1920) tisztviselő volt nyugdíjba vonulásáig. Testvére Katalin
(1951). 1969 óta nős, felesége, Verebélyi Aranka közgazdász, köztisztviselő. Két gyermekük született, János (1970) és Zsuzsa (1972) egyetemi hallgató. Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1964-ben érettségizett az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolájában. Sikeres felvételi vizsga után a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem általános közgazdasági szakán folytatta tanulmányait, 1968-ban közgazdászoklevelet szerzett. Ezután húsz éven át a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetében munkatárs, majd főmunkatárs. 1984-ben megvédte politikai gazdaságtani témájú kandidátusi disszertációját. 1988-tól a Frankfurti Egyetem professzora. Kutatási témája a kelet-európai
tervgazdaságok működése, e témában számos cikke, tanulmánya jelent meg magyar és külföldi
szakfolyóiratokban. Több kötetet fordított. 1981-ben megjelent könyve, a Tervgazdaság, beruházás, ciklusok addigi kutatásainak, szakmai munkájának az összefoglalása. Munkájával összefüggésben több országban végzett kutatásokat. A Magyar Közgazdasági Társaságnak
1968 óta, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának 1991 óta tagja.
1966-ban belépett az MSZMP-be. A művi terhességmegszakítások engedélyezésének megszigorítása elleni tiltakozása miatt 1974-ben kizárták a pártból. A demokratikus ellenzékkel kezdetektől fogva kapcsolatban volt, Csonka Dénes álnéven rendszeresen írt a Beszélőbe.
1985-től tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, e tisztéről azonban 1988-ban lemondott. 1988-1989-ben az Új Márciusi Front egyik kezdeményezője és szervezője. 1988-
ban belépett a Szabad Kezdeményezések Hálózatába. A TDDSZ egyik alapító tagja. Az SZDSZ-nek szintén alapító tagja, a párt megalakulásától annak egyik gazdasági szakértője.
1988-tól az országos tanács tagja, 1995-től a párt ügyvivője. 1993-1994-ben irányításával készült el az SZDSZ választási programja. Az 1985. évi országgyűlési választásokon jelöltetni akarta magát Budapest XI. kerületében, az MSZMP aktivistái azonban a jelölőgyűlésen
megakadályozták indulását. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 17. sz. (XI. ker.) választókerületében indult, a második fordulóban a második helyen végzett, pártja budapesti (26.) és országos (70.) listájáról sem jutott mandátumhoz. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az SZDSZ országos listájának tizenhetedik helyéről került a törvényhozásba. Az Országgyűlés gazdasági állandó bizottságának munkájában vett részt.
|
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
