Három éve erős a gazdaság és nagy a jólét

Autópálya hitelből, de megérte

GDP
Versenyképesség
Hiány
Megbukott adóreform

Hölgyeim és Uraim! Az adóreform elkezdődött

Miközben a hiány és az államadósság megugrott, jutot azért mód örömhírek bejelentésére is. 2005. szeptember 19., napirend előtt: "Köszönöm szépen a szót, házelnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Mélyen tisztelt Országgyűlés! Az adóreform elkezdődött. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: De jó! - Oh! - Hoppá!)

Olyan kormánya már volt a Harmadik Magyar Köztársaságnak, amely beszélt erről. (Dr. Áder János: Medgyessy Péter!) Sőt olyan kormánya is volt ennek a köztársaságnak, amely megígérte, hogy átfogó és mély (Dr. Áder János: Gyurcsány Ferenc!) adóreformra tesz javaslatot.

Most, a Harmadik Magyar Köztársaságnak tizenötödik évében van egy olyan kormánya (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csak dumál!), amely nem beszél az adóreformról, hanem azt megvalósítja. (Taps az MSZP soraiban.)

Bátor lépésekkel biztonságot és igazságot teremtünk az adórendszerben is. (Arnóth Sándor: Alig várjuk már!) Mi a biztonság az adórendszerben?

Elsősorban az, hogy kiszámítható; hogy először történik az meg, hogy valamennyi adózó és a költségvetést tervező valamennyi szakember pontosan tudja, hogyan fog alakulni a következő öt év adópolitikája, hogyan alakulnak át az egyes adónemek, az egyes sávhatárok, az egyes adókulcsok, melyek a legfontosabb változások, amelyekre a következő években számítani kell.

Hiszen mindig azt igényeltük, azt igénylik az emberek és azt igénylik a vállalkozások, hogy legyen kiszámítható a változás. Ez teremt biztonságot. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

Ez a program, amelynek lassan majd elkezdődik a vitája a parlamentben, az adórendszer valamennyi fontos elemét érinti.

Nincs olyan adónem, amely ebben az öt évben ne alakulna át, összességében ne eredményezné azt, hogy Magyarországon a jelenlegi 38 százalékot meghaladó átlagos terhelésről kevesebb mint 35 százalékra csökken a kivetett adók összes jövedelmünkhöz mért aránya. (Dr. Áder János: Taps? Elmaradt a taps!)"

Érdekes egyébként, hogy miközben a 2001-2003 közti gazdaságpolitikát egyre sűrűbben okoló, erről az időszakról "őszintén, nyíltan beszélő" Gyurcsány többször is elmondta, hogy 2004 óta folyamatosan és szüntelenül jelentős erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a szociális intézkedésekből ne kelljen visszalépni, a gazdasági válságot vizionáló ellenzéket továbbra is kemény verte vissza. Megszorításokról a 2006-os januári szezonnyitón sem beszélt, sőt:

"Hiszen egyszerre két dolognak kellene megfelelnünk: csökkenteni az adókat - ezt szeretné mindenki -, ugyanakkor növelni az államháztartásból a kiadásokat, mert nagyon sok a probléma és nagyon sok a kihívás. Ráadásul mindezek közepette még a hiányt is szeretnénk csökkenteni, hiszen közös igényünk az, hogy a ma költését ne terheljük rá utódainkra, gyermekeinkre államadósság formájában. (Font Sándor: Ezen már túl vagyunk!)

Azt mondom, hogy azoknak volt igaza, akik azt mondták, hogy erős gazdasággal finanszírozható ez a társadalmi és gazdasági program, és érdemes az átmeneti feszültségeket is vállalni, mert az ország lakossága azt mondta és azt üzente, hogy szeretnénk részesedni a rendszerváltás hétköznapi gyümölcseiből is; ezeket a gyümölcsöket meg kellett osztani sokakkal, lehetőség szerint mindenkivel, és nem szabad engedni, hogy ezek gyümölcsök csak keveseket illessenek - ezért csináljuk ezt a gazdaságpolitikát.

Tudjuk, hogy megérte hitelből autópályát építeni, kórházat felújítani, iskolákat felújítani és szociális nyugalmat teremteni ebben az országban, mert így lesz ez egy élhetőbb ország, és így lesz Magyarország olyan, hogy millióknak az lesz az élménye, hogy a rendszerváltás nem önmagáért volt, hanem értük volt, egy jobb, egy élhetőbb, egy igazságosabb és erősebb Magyarországért. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Természetesen látom ennek a politikának a korlátait és a kihívásait. Látom, hogy hitelből fejleszteni akkor szabad, ha az helyes és igazságos, és a jövőbe mutató célokat szolgál. Ezt szolgálja az autópálya-építés, és ezt szolgálta a szociális kiigazítás. De tudni kell, hogy mára éppen ezért kisebb a mozgástér, mint volt jó pár évvel ezelőtt." (2006. január 30.)

Mindenesetre a kampányidőszakban elhangzott beszédekben a 100 napos program leginkább az első Gyurcsány-beszédekhez hasonló szövegkörnyezetben tűnt fel, mintsem a gazdasági bajok okozójaként, miután ez adta a ciklus sikereinek felsorolásánál a vázat. A megszorítás szóra pedig a 2002-2006-os ciklusban a kereső csak olyan hivatkozásokat ad ki, amelyekben a kormányfő cáfolja, hogy szükség lenne rá.

A választások után azonban már arról beszélt: "Az elmúlt négy évben egy rendkívül intenzív szociális igazságteremtő, szociális kiigazító és modernizációs programot hajtottunk végre. Erre ezt a bizonyos 12 ezer milliárd forintot költöttük el. Ennek valamivel több mint a felére, 7 ezer milliárdra volt kellő bevétele az államnak, 5 ezer milliárdot pedig hitelből finanszíroztunk.

A hitelből történő finanszírozás egy része, nagyjából 3 ezer milliárd lépést tartott a közös vagyonunk és jövedelmünk növekedésével, azaz ha nagyjából csak 3 ezer milliárd forintot vettünk volna fel hitelben, akkor Magyarországon úgy növekedett volna az államadósság, mint amilyen ütemben növekedtek a jövedelmeink. De mi nem 3 ezer, hanem 5 ezer milliárdot költöttünk szociális és modernizációs kérdésekre.

Összességében teljesen világos, hogy ha Magyarország ezt a 12 ezer milliárdos nagy programot - amit négy év alatt megvalósítottunk, és amelynek egy részét saját bevételből, más részét pedig hitelből finanszíroztuk - továbbra is ugyanilyen tempóban folytatná, akkor újabb és újabb hiteleket kellene felvennie, ezzel viszont előbb-utóbb éppen azt a programot veszélyeztetné, amely a következő évek legfontosabb programja, az Új Magyarország fejlesztési program, mi több, egyre drágábban tudnánk finanszírozni ezt a programot, mert úgy van ezzel az ország is, mint bármelyik család, hogy ha egyre több és több hitelt vesz föl, akkor egyre drágábbá fog válni ez a hitel.

Elindítottunk egy nagy tempójú felzárkózást szociális kérdésekben, egy hihetetlen nagy tempójú futást, de az is látszik, hogy ezt a tempót az ország saját bevételeiből finanszírozva egyre nehezebben viselte. Lassítani kell a tempót. Vissza kell fogni ezt a tempót. (2006. 06. 19.)

Hogy hol tartunk most? Gyurcsány Ferenc mondta a 2007 őszi parlamenti szezonkezdeten: "Hát, mi tagadás, ellentmondásos volt ez az elmúlt egy év. Egyik oldalról régen, vagy talán soha korábban nem látott indulatok voltak az utcán, a közéletben, és mindeközben átfogó és mély reformprogram indult el itt, az Országgyűlésben. A parlament és a kormány megőrizte a kormányzóképességet. Az elmúlt egy évben gyors egyensúlyjavulás volt, javult és fehéredett a foglalkoztatás, másik oldalról bántóan csökkent a gazdasági növekedés, miközben elszaladt az infláció.

Csökkentek a reáljövedelmek, és az idei évben csökkennek a reáljövedelmek, de e tekintetben vagy emellett őrzik értéküket a különböző családtámogatási formák, és csorbítatlanul folyik a nyugdíjkorrekció.

Szóval, summa summarum, 2006 és 2007 az átmenet éve volt; az a cél, hogy ez az átmenet 2008-ban egyre inkább befejeződjön, és 2008-tól sokkal inkább a növekedés, a fejlesztés, a gyarapodás és a rend váltsa fel ezt az időszakot."