Judit
2 °C
7 °C

Béta-verzió

2000.11.10. 20:31
Az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség, szakmai és eljárási kifogások miatt, másodfokon elutasította a komlói Béta-aknába tervezett, akkumulátorfeldolgozással foglalkozó ólomkohó működésének engedélyeztetését. Ezzel holtpontra jutott a három éve folyó pereskedés, a döntés újra a kohó működését már engedélyező első fokú hatóság, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kezében van. A tervezett kohótól ötszáz méterre egy környezetvédelmi terület található.
Három éve húzódik, és a jelek szerint most újra elölről kezdődik a Hulladékakkumulátor Feldolgozó Kft. (HAF) és Hosszúhetény önkormányzatának küzdelme egy Komlóra tervezett akkumulátorkohó ügyében. A kft. három éve adta be pályázati tervét, amely szerint a komlói bánya egyik lezárt tárnájában használt akkumulátorok feldolgozására szolgáló olvasztót építene és üzemeltetne.

A környező települések lakosságának és több civil szervezetnek az általános tiltakozása ellenére, a Baranya Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség kiadta az engedélyt a megépítésre és az üzemeltetésre. Hosszúhetény önkormányzata jogi úton próbálta semmissé tenni a döntést. A fellebbezés után az ügy a Fővárosi Környezetvédelmi Főfelügyelőség elé került, ahol eljárási és jogi hiányosságok miatt elutasították a tervezetet, és kötelezték az első fokú illetékes hatóságot a pályázat és az azzal kapcsolatos környezetvédelmi tanulmány felülvizsgálatára.

Ötszáz méter a természetvédelmi terület és a kohó között

Telefonon megkerestük a hosszúhetényi polgármestert, aki szerda este falugyűlést hívott össze a legújabb események megtárgyalására, és egy kis ünneplésre. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a gyűlésen nem csak a hosszúhetényiek, hanem a környék több településének lakói is részt vettek, mert az elmúlt években tizenkilenc település társult, azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak Komlóra, és így érjék el, hogy a HAF kft. ne kapja meg az aknát az akkumulátorkohó üzemeltetéséhez.

Államtitkár civilben

A gyűlésen felszólalt Mikes Éva is, aki kihangsúlyozta, hogy nem államtitkárként, hanem a térség országgyűlési képviselőjeként vesz részt a rendezvényen. Ő jelentette be hivatalosan az ekkor már minden megjelent által ismert örömhírt: egyelőre biztosan nem épül nehézipari létesítmény a térségben. Kiemelte, hogy Pécs és környékének célja a könnyűipar, a turizmus és a biotermékeket előállító mezőgazdaság felfejlesztése, és éppen ezért egy erősen környezetszennyező kohó semmiképpen nem illik bele a régió tervezett arculatába.

Ha a feldolgozó működni kezdene, akkor ötven kilométeres körzetben nem lehetne az Európai Unió exportszabványainak megfelelő mezőgazdasági terméket előállítani. Ezzel többek között megszűnne a pécsi és villányi borok kivitele, illetve az ország négy bioméhészetének egyike is. A létesítmény ellen szóló érvként hozta fel azt is, hogy milliárdos nagyságrendű befektetések történtek a környék fürdőinek felújítására és a falusi turizmus felvirágoztatására. Ezek a tervek természetesen kútba esnének a tárna olvasztóvá való átalakítása esetén. A polgármester telefonos érdeklődésünkre hozzátette, hogy a tárna ötszáz méteres körzetén belül található egy természetvédelmi terület határa, illetve egy Közép-Európában egyedülálló fonolitbánya is.

A veszélyes hulladék tárolásában és feldolgozásában totális a káosz

A gyűlésen felszólalt Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke is. Kifejtette, hogy a veszélyes hulladék tárolása és megsemmisítése terén Magyarországon totális káosz uralkodik. A környezetvédelmi tárcánál történt változások miatt jelenleg nem lehet lépéseket tenni a zűrzavar megszüntetésének ügyében, ezért a bizottság a későbbiekben javasolni fogja az ilyen és hasonló beruházásokra vonatkozó moratórium bevezetését.

Illés bejelentette azt is, hogy a közeljövőben két törvénymódosítási kérvényt is be fog nyújtani a parlament elé. Nagyobb beleszólási szabadságot szeretne adni az úgynevezett: "zöld" szervezeteknek, illetve a környezetre veszélyes üzemek telepítését csak kötelező biztosítások megszerzése után lehetne engedélyezni. Mindezt azért, hogy a környezetszennyezési károkat ne az adófizetők pénzéből kelljen kifizetni, hanem biztosan a szennyezést okozó cégeket terheljék a károk megtérítésének költségei.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?