Olivér
5 °C
8 °C

Medgyessy tizenhárom bizottsága

2004.07.09. 09:38
Tucatnyi bizottságot, testületet hozott létre, illetve szorgalmazott a miniszterelnök különböző döntések előkészítéséhez, megvitatásához a 2002-es választások óta. A grémiumok közül többnek még a neve sem cseng ismerősen, akad olyan, amelyik már fel is oszlatta magát, számos testület tevékenységének eredményei pedig egyelőre nem ismertek a közvélemény előtt. A kormányszóvivő szerint a bizottságok véleménye beépül a kormánydöntésekbe. Egy politikai szakértő a nemzetstratégiai döntések előkészítését, kidolgozását hiányolja és úgy véli, nem látszik a testületek működésének eredménye.
Összesen legalább tizenhárom, a kormány mellett működő társadalmi bizottság létrehozására tett javaslatot kormányzása alatt Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve a kormány - derül ki az Index összeállításából. Több testület még nem kezdte meg működését, egy már meg is szűnt és akad olyan is, amely tevékenységének - a sajtóban legalábbis - nincs nyoma.

Tizenhét tagú bizottság, 25 tagú konzultációs testülettel

Az Index megállapítása szerint a Medgyessy-kormány szívesen adja ki a kezéből egy-egy téma megvitatásának a lehetőségét más fórumoknak, amelyek - adott esetben - további bizottságokat hoznak létre saját munkájuk segítésére. Ilyen például a Glatz Ferenc, az akadémia volt elnöke vezetésével 2002. decemberében "a nemzeti és állami jelképrendszer áttekintésére" életre hívott, 17 tagú bizottság, amely munkáját 25 tagú konzultációs testület segíti. A történészek, jogászok, írók és művészek, valamint az egyházak és a határon túli magyarság képviselőiből szervezett grémiumnak "a magyar nemzetet és államot megjelenítő intézmények és jelképek megnevezésének, elhelyezésének, a nemzeti és állami ünnepek és protokoll szabályainak, valamint a nemzeti és állami jelképek és ezek használatának rendezett áttekintését" szabta feladatául a kormány.

Ennek a testületnek a munkájáról legutóbb tavaly került nyilvánosságra egy, a megjelenést követően cáfolt hír, amely arról szólt, hogy a Szent Korona esetleg a Parlamentből a Várba kerülhetne . A testületnek még egy nyilvánosságot kapott érdeme van, mégpedig az, hogy a kabinet - vélhetően a jelképbizottság döntésére is támaszkodva - úgy döntött, kormányzati negyed helyett kulturális központtá építik ki a budai Várat 2012-ig.

A megszűnt Köztársasági Etikai Tanács

Tavaly nyáron, a miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg a Köztársasági Etikai Tanács . A testület idén februárjában azonban fel is oszlatta magát, mivel tagjai közül annyian léptek ki, hogy - az alapszabály értelmében - működésképtelenné vált. A tanácsnak érdemi munkát ez idő alatt nem sikerült végeznie: a nyilvánosságra került hírek szerint egyik legfontosabb témájuk az volt, hogy foglalkozzanak-e egyedi ügyekkel, vagy inkább csak általános érvényű etikai állásfoglalások kimunkálásával törődjenek.

Medgyessy Péter már a 2002-es választások kampányában is felvetette a második parlamenti kamara létrehozásának ötletét. A kormányfő idén márciusában tett javaslatot a "második kamarának megfelelő" Gazdasági és Szociális Tanács létrehozására, amely várhatóan a nyár végén meg is történik. A tanácsban a gazdasági és pénzügyi élet képviselői, a szakmai kamarák, a munkáltatók és az Országos Érdekegyeztető Tanács delegáltjai mellett a civil szervezetek és köztestületek is képviselhetnék magukat.

Az új, az eddigi közjogi berendezkedést némileg felborító elképzelést az SZDSZ elnöke élesen támadta , ám ennek a zavaros megfogalmazások is kiváltói lehettek. Kiss Péter először úgy fogalmazott, hogy a tanács "pártoktól, parlamenttől, kormánytól független" szervezet lesz, aminek ajánlásait a kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el. A kancelláriaminiszter később viszont már úgy fogalmazott, hogy nem a meglévő intézmények helyett, hanem azok mellett működő tanács döntéseinek nem lenne kötelező érvénye, csupán morális kötelezettséget jelentene az abban résztvevőknek.

A kormány idén márciusban hozta létre a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot, amely tevékenységének, munkájának a sajtóban nincs nyoma. 2004. április 30-án tartotta első ülését a Magyarország Európában Tanácskozás, amelyet eredetileg Nemzeti Lobbitanácsnak neveztek. Az első ülésen érdemi dolgok nem történtek, a második tanácskozást várhatóan hamarosan összehívják.

A múlt feltárása

A kormány mellett számos, a múlt feltárásával foglalkozó testület is létrejött. A miniszterelnök kezdeményezésére alakult például egy emlékbizottság az 1956-os forradalom 50. évfordulójának előkészítésére és idén május 9-én kezdte meg működését a II. világháború befejezésének 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések előkészítésére létrehozott bizottság is. A kormány hívta életre a Holokauszt Emlékbizottság amely 2004. február 25-én alakult meg.

"Kézzel fogahtó, látható eredmények"

Gál J. Zoltán kormányszóvivő az Index érdeklődésére elmondta: a már működő testületek ajánlásai, észrevételei beépülnek a kormányzati döntésekbe. Példaként említette a Romaügyi Tanács tevékenységét, valamint az Idősügyi Tanácsot. Rámutatott, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója 2006-ban lesz esedékes, de a megemlékezésre létrehozott bizottság már megkezdte munkáját. A kormányszóvivő szerint többek közt a Holokauszt Emlékbizottság működésének kézzel fogható, illetve szemmel látható eredménye volt a Holokauszt Emlékközpont átadása. Beszámolt arról, hogy a Magyarország Európában Tanácskozás, amit korábban nemzeti lobbitanácsnak is neveztek már ülésezett egyszer és hamarosan újra tanácskozni fognak arról, hogy a neves hazai és külföldi közéleti személyek és szakemberek miként tudnak Magyarország érdekében külföldön lobbizni.

"Nem látszik az eredmény"

Giró-Szász András, politikai szakértő az Index érdeklődésére elmondta: kiegyenlített erőviszonyok esetén gyakran előfordul, hogy nemzetstratégiai ügyekben egy független testület segítségére támaszkodik a kormányzat, és ezáltal próbálja az adott kérdés túlzott politikai színezetét tompítani. Vélekedése szerint a Medgyessy-kormány idején létrehozott, fent említett bizottságok fontos, de ugyanakkor nem nemzetstratégiai döntések meghozatalát hivatottak elősegíteni. Giró-Szász András a listáról a valós, a hosszú távon gondolkodó, vízióalkotó bizottságokat hiányolta.

A politikai szakértő megjegyezte: nem lehet látni a bizottságok "valós termékeit". Példaként említette, hogy szerinte az Idősügyi Tanácsnak foglalkoznia kellene az öregedő társadalom problémájával, az inaktívak számának növekedésével és az aktívak számának csökkenésével, ugyanakkor a nyilvánosság felé nem érkezik ezzel kapcsolatos "produktum". Rámutatott, nem tudni, hogy pontosan milyen feladat, tevékenység áll majd a Nemzeti Tanács, illetve a Gazdasági és Szociális Tanács elnevezés mögött.

Giró-Szász András véleményét úgy összegezte: a bizottságok fontos kérdések megtárgyalására jöttek létre, de nem látszik a testületek működésének az eredménye. Hozzátette: azt sem tudni, hogy a grémiumok állásfoglalásai, döntései befolyásolják-e a kormányzatot és azon keresztül az állampolgárokat.

A testületek
2002. október 30-án megalakult a Romaügyi Tanács.

2002. szeptember 2-án újjáalakult az Idősügyi Tanács.

2002 decemberében Medgyessy Péter miniszterelnök javaslatára bizottságot állítanak fel a nemzeti és állami jelképrendszer áttekintésére.

Várhatóan még az idén létrejön a Nemzeti Tanács.

A kormányszóivő tavaly nyáron jelentette be, hogy létrejön egy vidékpolitikai koordinációs testület, amely szakmai, társadalmi és gazdasági kérdésekben foglal állást.

Tavaly nyáron alakult meg a Köztársasági Etikai Tanács, amely idén februárban szűnt meg. A miniszterelnök kezdeményezésére emlékbizottság alakult az 1956-os forradalom 50. évfordulójának előkészítésére.

2003. október 2-án Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén a miniszterelnök felajánlotta a magyar kormány segítségét ahhoz, hogy az Európa Tanács égisze alatt budapesti székhellyel létrejöjjön a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központja.

2004. május 9-én kezdte meg működését a II. világháború befejezésének 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések előkészítésére létrehozott bizottság.

2004. márciusában Medgyessy Péter javaslatot tett a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozásra.

2004. április 30-án tartotta első ülését a Magyarország Európában Tanácskozás, amelyet ereditileg Magyar Nemzeti Lobbytanácsnak neveztek.

2004. február 25-én a kormány kezdeményezésére megalakult a Holokauszt Emlékbizottság.

2004. márciusában kezdte meg működését a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?