Bukik a bérezési reform
További Belföld cikkek
- A Coca-Colának is gyárt alumínium dobozokat a Makón épülő kínai üzem
- Nem gyilkolt, nyomokat tüntetett el az emberölés miatt körözött 16 éves nyíregyházi lány
- Rubik Ernő első bevételéből olyan autót vett, amelyhez ötven év után is kötődik
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
Végképp elbukni látszik a minisztériumok hatékonyságát növelni hivatott, Szetey Gábor ex-személyügyi államtitkár nevével fémjelzett humánpolitikai reform. Úgy tudjuk, kellő akarat híján, és a juttatásokat saját kézben tartani vágyó minisztériumi vezetők ellenállása miatt lehetetlenült el a program.
Sokaknak nem tetszett
Mint írtuk, az új rendszerben átalakultak volna a munkáltatói jogok. A reform után a minisztérium vezetője a szokásos értelemben nem lenne munkaadója beosztottjának, így visszaélésekre is kevésbé nyílna lehetőség. A reform egységesített bérezéssel járna, nem a minisztériumok magánügye lenne, hogy ki, mennyit keres. A reform része lenne a teljesítményarányos bérezés bevezetése, valamint az új feladatokat kiszolgáló egységes informatikai rendszer. Jelenleg azonban úgy tűnik, az informatikai rendszer lesz a fejlesztés egyetlen megvalósuló pontja.
Azt már korábban tudni lehetett, hogy a kormány rendszermegvalósítás-tervezési szolgáltatásokra kiírt pályázata (hivatalos nevén: a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ szervezeti kiépítésének támogatása, integrált informatikai rendszerének és kapcsolódó számítástechnikai hátterének megvalósítása), számos érdeket sért, a pályázatot ismerő forrásunk szerint Szetey Gábor távozásában is közrejátszott, hogy már az átalakítások legelején komoly ellenállásba ütközött a reform.
Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi álláspont szerint a fizetések meghatározása továbbra is minisztériumi hatáskör maradna, a dolgozók teljesítménye továbbra sem fogja meghatározni bérezésüket.
Az egymilliárd forintos uniós támogatással működő projekt keretein belül viszont elkészülhet az az egységes informatikai rendszer, ami a személyügyi kérdéseket hivatott kezelni. A legújabb tervek szerint a rendszert ugyan átadják, de azt minisztériumonként további alrendszerekre bontják. Az alrendszerek létrehozásának költségét nagyjából fedezi az az összeg, amit megspórolnak az egységes és teljesítményarányos bérezés elhagyásával.
Nem lesz jobb
Úgy tudjuk, az új rendszer az eredeti tervekkel ellentétben nem jelent költségmegtakarítást, a minisztériumok munkája sem lesz hatékonyabb, viszont könnyebb lesz egy későbbi reform alkalmával – amikor meglesz a kellő akarat vagy támogatottság – végrehajtani az egységesítést. Ezt megerősítette a Kormányszóvivői Iroda is.
A sajtóosztály kérdésünkre elismerte, hogy részben változhat a működési modell, a centralizált helyett egy decentralizáltan működő programot akarnak létrehozni, a fokozatos központosításról viszont csak akkor lehet szó, ha már stabilabb lesz a személyügyi rendszer. Éppen ezért indokolt lehet a közbeszerzés műszaki tartalmának módosítása is.
A pályázatot még 2007 augusztusában írták ki, nyolc cég indult rajta, végül hárman jutottak tovább és tehettek ajánlatot: az IBM, a Hewlett-Packarddal és Fornax Zrt.-vel együttműködésben az SAP, valamint a Freesofttal a Tata. Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2007 december eleje lett volna, de ez elmaradt. Kérdésünkre a Kormányszóvivői Iroda elmondta, hogy a pályázat még tárgyalásos szakaszban van, a tárgyalásokat azonban nem zárták le, így eredményt sem lehet hirdetni.
Úgy tudjuk, hogy az árat ötven százalékos súllyal figyelembevevő pályázatra a Tata 800 milliós, az IBM és az SAP-HP 1,7-1,8 milliárdos ajánlatot adott be. Az infrastruktúra kiépítéséért a cégek nagyjából hasonló összeget számoltak fel, az eltérés elsősorban a szolgáltatások díjszabásából fakad. A pályázónak biztosítania kell a központi számítógépeket, tűzfalat, és létre kell hoznia egy callcentert.