Az ideális polgár kényszeres vásárló, trendi és hülye

Várható volt, hogy kampánytéma lesz a hazai fogyasztóvédelem. Ezt abból lehetett sejteni, hogy a népszerű témát mindegyik párt messzire elkerülte. Érdeklődésünkre eddig falakba ütköztünk, pénteken viszont kiderült, hogy mi szerveződik a háttérben. Zászlót bontott a tíz civil szervezetet tömörítő Fogyasztói Bojkottbizottság.

Az alapítók: Alkoholmentes Megyei Egyesületek és Klubok Szövetsége, Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsége, Magyar Adófizetők Országos Szövetsége, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, Magyar Erdőgazdák Szövetsége, Magyar ILCO Szövetség, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesület, Országos Dohányfüstmentes Egyesület, Társadalmi Unió.

Hogyan fog működni a gyakorlatban a fogyasztói bojkottbizottság?
Nem gyengíti-e civilek kezdeményezését, hogy egy politikai államtitkár nyitja meg megalakulásukról szóló sajtótájékoztatót?

Az újságírói kérdésre a pénteki "nemzetközi sajtótájékoztatót" megnyitó Mesterházy Attila értetlenségét fejezte ki: miért ne jelenhetne meg a civilek eseményén a fogyasztóvédelemért felelős politikai államtitkár - eddig azt se nagyon tudtuk, hogy van ilyen poszt -; a tüntetések szervezése persze nem állami feladat, a fogyasztók érdekvédelme viszont nagyon is az.

Azért lettünk, hogy ne legyünk

A bojkottbizottság célja egy olyan világ megteremtése, amelyben nincs többé rá szükség. Addig viszont még a termelőké, a kereskedőké az uralom, azé a közegé, amely reklámjaival megtölti a médiát, állapították meg a résztvevők keserűen, és az érdekvédelem felvállalására kapacitálták a reklámmal teli médiát.

Merth László az értelmiség és a szociológia nevében kijelentette, hogy ma az "ideális polgár" a mindent fogyasztó tömegember, aki krónikus vásárlási kényszerben szenved, továbbá "trendi és hülye". És gagyit adnak el neki. Sőt kiderült a gagyiárus kiléte is: a piacon portékáját kínálgató kínai. "Ócsó" - utánozza kacsingatva a kínaiak magyar nyelvjárását a Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesület elnöke. "Tudatformálásra van szükség" - jelenti ki, és mi csak egyetérteni tudunk vele, de a Pallasz Páholy szocreál bárpultja ezekben az órákban tök üres.

A gyermekbarátok nevében szól Hanti Vilmos. A szocialistákhoz közel álló civil a gyermekek védelmének hangsúlyos képviseletét kéri, majd más fogysztóvédők következnek sorban, egyenrangú partnerséget kérnek, bár hangsúlyozzák: nem a pánikkeltés, nem a cégekkel való kekeckedés a céljuk, sőt a "csip-csup ügyekkel" egyáltalán nem is foglalkoznának. Mégis, mivel?, kérdezzük. Ha például olyan eset történne, mint Marokkóban, ahol olajjal szennyezték a bébitápot, és gyerekek haltak meg. A cég ellen bojkotot hirdetnének, derült ki.

Hogyan fog működni a gyakorlatban a fogyasztói bojkottbizottság? - teszük ismét fel a kérdést. - Nem gyengíti-e civilek kezdeményezését, hogy egy politikai államtitkár nyitja meg megalakulásukról szóló sajtótájékoztatót?

Inkább a szolgáltatót, mint a fogyasztót védik

Most sincs egyértelmű reakció, így Péterfalvi Attilához fordulunk. Annyit húzunk ki belőle, hogy valami törvényi védelem igenis létezik, ez a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, amely számos jogot nyújt a fogyasztóknak, és kötelezettséget a cégeknek. Más törvények viszont szépen keresztbe verik ezeket a jogszabályokat. Ma névtelennek lehet maradni az üzleti érdekre hivatkozva, lehet névtelenül mérgezni a jó hírnév védelmére hivatkozva, sorolja Péterfalvi. Szerinte "van egy fajta óvatosság", és törvénymódosításokra van szükség. Ekkor Takács Albert átveszi a szót, és vitába száll ombudmantársával, és két ombudsman jogértelmezési vitájának kellős közepén találjuk magunkat.

Takács Albert úgy látja, hogy csak akkor lehet egy - teszem azt, ciánnal mérgező - cég nevét nyilvánosságra hozni, ha a "lakosság széles körét érinti, és életet veszélyeztet". Ebből következően a romlott decemberi szaloncukorkák forgalmazójának nyilvánosságra hozása nem volt jogszerű. A magyarázat szerint csak szórványosan okozott rosszullétet. Péterfalvi szerint ugyanakkor hadd döntse már el mindenki maga, mikor fog éjszaka fájó gyomorral forgolódni. Ennél tovább nem mennek.

Mesterházy Attila veszi át a szót, és elmondja, hogy nem helyes irány nyilvánosságra hozni a cég nevét, mert például tavaly, amikor egy romlott húst áruló élelmiszer-áruház nevét nyilvánosságra hozták, megjelentek a cég ügyvédjei, és perrel fenygetőztek. Közpénzből meg senki sem akar fizetni, ugye.

Ennél a nagy állami felelősségvállalásnál hagytuk magukra az urakat és bojkottbizottságukat.