Lex Mol: Bokros a két nagy pártot bírálja

2007.10.13. 18:28
Monica Macovei, a CEU (Közép-Európai Egyetem) egykori diákjaként tért vissza szombaton Budapestre, és tartott előadást a politikai korrupció elleni küzdelemről. Közben három évig azért Románia igazságügyi minisztere is volt. Macovei a kudarcok ellenére optimista, nem úgy, mint Bokros Lajos, a CEU professzora, aki az elmúlt napokban a lex Mol ellen lépett fel, és most már a két nagy magyar pártot is bírálja. Bokros szerint a pártok a közvéleményt manipulálják, és elhitetik az emberekkel, hogy a Mol felvásárlásának megakadályozása közérdek, és nem pedig magánérdek.

Románia 2004 és 2007 közötti igazságügyi minisztereként tartott előadást szombaton délután Monica Macovei a CEU-n, a Közép-Európai Egyetemen. Macovei a rendszerváltás után tanult Budapesten, a CEU-n posztgraduális jogi tanulmányokat folytatott. Ezután visszatért hazájába, ahol különböző civil mozgalmakban vett részt, majd igazságügyi miniszterként elsősorban az ő nevéhez fűződött a romániai korrupcióellenes törvények és jogszabályok megalkotása.

Amíg az ellenzéket vizsgálták, nem volt gond

Macovei elmondta, hogy ezekre a törvényekre az EU-csatlakozás miatt volt szükség, hiszen a brüsszeli bizottság belépési feltételei között a legfontosabb talán a korrupció elleni fellépés volt. Macovei szerint sikerült több jogszabályt is elfogadtatnia, és sikerült például a bírósági reformot is végrehajtania. Ugyanakkor a gyakorlatban nem mindig tudta megvalósítani elképzeléseit.

Amikor a független ügyészi szervezet fellépett ugyanis az ellenzéki politikusok ellen, akkor a jobboldali kormánypártok, így Macovei minisztertársai is támogatták őt. Ám amikor eljutottak a vizsgálatok a jobboldalig, akkor azonnal politikai ügyekről beszéltek kollégái, és előre szerettek volna tudomást szerezni a nyomozások állásáról.

Az exminiszter szerint mindennek megvolt a logikája: ha egy politikus gyanúba keveredett, kiállt a nyilvánosság elé, és sajtótájékoztatón elmondta: "Ártatlan vagyok. Ez egy politikai ügy."

Áldozat

Macovei végül is a politikai viták áldozatává vált (ezt már nem ő mondta), a jobboldalon belüli viták miatt kellett távoznia kormányból, amely azóta gyakorlatilag elemeire hullott. Már idén februárban parlamenti indítvány született Macovei ellen, de végül a Demokrata Párt kormányból való kilépésével vált ki ő is a kabinetből. Ekkor alakított Calin Popescu-Tariceanu nemzeti liberális párti miniszterelnök kisebbségi kormányt.

A leglátványosabb jobboldali viták a Tariceanu vezette nemzeti liberálisok és a demokraták, vagyis Traian Basescu elnök hívei között zajlottak, de a kisebb pártok, így az RMDSZ és a konzervatívok több politikusa is elvérzett a különböző antikorrupciós vizsgálatokban.

Az egyik ilyen vizsgálat miatt távozott az RMDSZ telekommunikációs minisztere, Nagy Zsolt is. Az erre vonatkozó kérdésre a szombati előadás után Macovei így válaszolt: egyelőre nem lezárt ügyről van szó, nem lehet tudni, hogy felelős-e bárki is a szóban forgó esetben.

Macovei és Nagy Zsolt

Ugyanakkor a vizsgálatok indításakor Macovei volt az, aki Basescu elnök kérésére eljárt 2007 márciusában a Nagy Zsolt elleni ügyben. Nagy hivatalából való felfüggesztésekor, idén júniusban azonban már Macovei már nem volt pozícióban, hiszen április elejéig volt igazságügyi miniszter.

Nagy Zsolt az Indexnek adott korábbi interjújában egyébként azt mondta az őt ért vádakról: "Szerintem nem nekem szólnak a vádak, az RMDSZ-t akarják támadni."

Harc a politikai korrupció ellen

Macovei általánosságban a legnagyobb problémát abban látta, hogy a politikai korrupció ellen olyan kelet-európai országokban kell küzdeni, ahol korrupt politikusok vannak. Szerinte a régi demokráciákban is van korrupció, de ott inkább alkalomszerű, és kemény szankciók vannak ilyen esetekre. Keleten viszont a döntések meghozatalába beépített, "inherens" módszerek vannak.

Macovei ugyan folyamatosan optimizmusát hangsúlyozta, az általa felsorolt rossz példák ellenére. E negatív példák között szerepelt például a csődtövény kormányzat általi eseti módosítása, mikor 28 állami céget kiemeltek az általános szabályok alól, majd érdekes módon e 28 cég nagyvárosokban birtokolt értékes telkei hamarosan egy ingatlanéghez kerültek.

Célzott törvények

Az ilyen intézkedéseket nevezte Macovei "irányított" vagy "célzott" jogszabályoknak, illetve törvényeknek, amelyek egy adott érdekcsoport céljait szolgálják.

Macovei előadása után ehhez a véleményhez kapcsolódott Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki az elmúlt napokban a Mol felvásárlása ellen hozott parlamenti döntést bírálta már több fórumon is, így például a Financial Timesban oligarchának nevezte Csányi Sándort és Hernádi Zsoltot, az OTP és a Mol irányító pozícióban lévő menedzsereit.

Bokros: A két nagy párt manipulálja a közvéleményt

Bokros szerint a Mol védelme, a parlament által megszavazott törvény nem az országot, nem a közérdeket védi, hanem a magánérdeket. Ezt elismételte most a CEU-n is, ahol Bokros professzorként oktat. Az exminiszter most azzal fokozta korábbi megjegyzéseit, hogy a két nagy párt gyanús és különleges kivételként szinte egyhangúan támogatta a törvényt, amely az olajcég felvásárlását teszi lehetetlenné, szinte senkinek sem engedve meg a vállalat megvételét.

A két nagy párt Bokros szerint manipulálja a közvéleményt, és elhiteti az emberekkel, hogy közérdekről van szó, amikor a lex Molt megszavazták, pedig egyszerű magánérdekeket védenek. Bokros egyébként nem ejtette ki most sem Csányi, sem Hernádi nevét.

A volt pénzügyminiszter azt, ami a lex Mol kapcsán zajlik, az állam bekebelezésének tartja, ami egy világbankos kifejezés a magánérdekek politikai érvényesülésére. Monica Macovei szerint egyébként a Bokros által emlegetett törvény nagyon hasonlít a romániai "célzott törvényekre".