Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Gyurcsány magyarázza a bizonyítványt

2007.01.26. 06:00
A kormányfő új kommunikációs húzása: a Népszabadság mellékletében társadalomról, gazdaságról, refomokról, és baloldaliságról értekezik. Halált megvető bátorsággal elolvastuk, és megállapíthatjuk, olyan az egész, mintha a miniszterelnök blogját nyomtatták volna ki.

"Magyarország veszélyes útra tévedt" – állapítja meg az Indexhez is eljuttatott, és a Népszabadságban az MSZP külön mellékletként megjelent 23 részre bontott, Szembenézés című írásának bevezetőjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki úgy értékeli: "Messzi múltban gyökerező és új keletű félelmek, az általuk is táplált rossz politikai ösztönök, az ezektől nem független szakmai és politikai hibák hosszú láncolata vezetett el 2006 őszéig".


Párbeszédre és megértésre van szükség, de ez a jobboldal...

A Bibó-idézetekkel teletűzdelt, olykor meglepően közhelyes írásban Gyurcsány kifejti, hogy írásával lépést szeretne tenni politikai ellenfeli felé, a "kölcsönös megértés" érdekében. Ehhez képest Gyurcsány kemény oldalvágásokat tesz a Fidesz irányába; nacionalista, populista, a demokratikus minimumot 1998 óta folyamatosan megsértő pártnak nevezi. Manapság Magyraországon "nem a mérsékelt középpártok parlamenti váltógazdálkodása zajlik, hanem bal- és jobbközép pártok demokratikus koalíciója vív kiélezett küzdelmet a demokratikus alapkonszenzust egyre inkább elutasító radikális, populista párttal, a Fidesszel" – írja Gyurcsány. Felfoghatatlannak nevezi, hogy "nemcsak eltűrik, de igazolják is, hogy gyűléseiken árpádsávos zászlók lobognak, hogy képviselőik fellépnek azon a színpadon, ahol korábban ötven állítólagos zsidó politikus nevét vették lajstromba".

A reformokról három fejezetben a huszonháromból
XV. Reform a közigazgatásban

A közigazgatási reform alapvető célja a hatékonyság növelése, vagyis az állampolgárok kevesebbért többet kapnak. Az átalakítások csak a belső viszonyokat érintik, az állampolgárok tehát nem alanyai, csak kedvezményezettjei a folyamatnak. Százmilliárd forintot költenek az informatikai rendszer fejlesztésére, hogy csökkenték az ügyintézés átfutási idejét. A reformok csak néhány év múlva lesznek érzékelhetőek.

XVII. Reformviták kereszttüzében

Vita van a reformok menetéről, mégpedig azért, mert Magyarországon nem volt még a hétköznapi viszonyokat is érintő reform.

XVIII. Reformigény a nyugdíjrendszerben és a közoktatásban

Hát ebben a fejezetben semmi új nincs: mindkét területnél felsorolja a problémákat, majd levonja a következtetést: ezen bizony változtatni kell. (Munkatársunktól)

A kormányfő a társadalmi frusztráció okát elsősorban a rendszerváltozáshoz köthető illuziók tömeges elvesztésében látja. "Ami működött a szocializmus puha, mutyikkal teli világában, az sokszor elégtelennek bizonyult az új körülmények között." Szerinte mentálisan nem voltunk felkészülve a rendszerváltásra.

A gazdasággal is van kis bibi

Egy csütörtökön megjelent felmérésből kiderül: immár szinte minden makrogazdasági mutató szerint sereghajtó Magyarország abban a nyolcas mezőnyben, amelyet az EU-ba 2004-ben belépett országok alkotnak. Ehhez képest Gyurcsány a gazdaságpolitikát meglehetősen félvállról kezeli: mindössze 252 szót, 1884 karaktert vesztegetett a témára. Már a fejezet címe - Rövid kitérő: kiigazítás és egyensúly - is jelzi, hogy nem tartja ezt különösebben fontos témának.

A miniszterelnöknek abban kétség kívül igaza van, hogy a 2001 óta eltelt időszak torz folyamatai vezettek a költségvetési egyensúly felborulásához, viszont arról diszkréten hallgat, hogy ez a romló folyamat akkortól gyorsult fel, amikor ő lett a kormányfő. Egy helyen egészen bicskanyitogató eufémizmussal így fogalmaz: "a költségvetési helyzettel való szembenézést kerültük".

Sajnos, mi nyertünk

Kuncze szerint nem fog menni
Gyurcsány nem változtathatja meg a politikai párbeszédet, jelentette ki Kuncze Gábor a Napkeltében. Az SZDSZ leköszönő elnöke "a politikai diskurzus más irányba terelése" kísérletnek tartja a kormányfő a Népszabadság mellékleteként megjelent elemzését, de attól tart "ez nem fog menni". Véleménye szerint addig, amíg nincs meg az akarat, hogy mindenki kilépjen egy kicsit a szerepéből, és felülemelkedjen a saját érdekein, nem nagyon van arra esély, hogy megváltozhat a helyzet. Ugyanakkor szerinte is lehetnek olyan ügyek, amelyekben a pártok képesek lehetnek felülemelkedni a szembenálláson. "Fontos lenne, hogy ne vonják kétségbe, a másik is jót akar az országnak a saját értékrendje és filozófiája szerint" - mondta.

Amilyen kurta a gazdasági rész, annyira baljós az a kijelentés, miszerint "a kormánynak végig kell gondolnia, hogy a költségvetés más szerkezetű bevételi oldalával (...) csökkenthető-e a tartósan alacsony növekedés kockázata". Ebből ugyanis az következik, hogy egyelőre nem tervezik a tavaly nyári adócsomaggal megnövelt közterheket csökkentését talán 2008-ra sem. Erről oldalakkal később azt írja: "alapvető ponton el kellett térnünk saját választási programunktól: visszavontuk az ötéves adócsökkentési programot", ami szerinte amúgy is "indokolatlanul optimista hangulatban született döntés" volt. (Úgy tűnik az őszödi őszinteségi roham elszállt, és valahogy elfelejtődött, hogy az itt indokolatlan optimista hangulatnak nevezett lelkiállapotot valójában a választási kampány idézte elő.)

Ha addig nem akar a kormány hozzányúlni a költségvetés szerkezetéhez, amíg nem kényszeríti őt erre a túl lassú gazdasági növekedés, annak végzetes leszakadás lehet a következménye. Holott átfogó államháztartási reform nélkül semmi nem valósítható meg abból a társadalom számos szegmensére kiterjedő intézkedéscsomagból, amibe Gyurcsányék belevágtak.

A jelenlegi gazdasági helyzet Gyurcsány szerint olyan csapda, amelyet politikai riválisaival állítottak egymásnak, "aki nyer, az nem tud kellő felelősséggel, egyidejűleg erkölcsösen is cselekedni". A kormányfő kicsit bővebben foglalkozik a kiszivárgott balatonőszödi beszéddel, amelyet komoly politikai hibának tart, mert "nem a nyilvánosság előtt hangzott el, másodsorban a szenvedélyes monológ nyelvi megoldásai lehetőséget teremtettek" szándékai félremagyarázására. "Megtanultam a leckét" – írja a miniszterelnök.

Nem szabad felszisszenni

A kormányfő szerint az egészségügyi reformot el lehetne odázni ugyan, de szerinte a reformok erősebbé teszik az országot. Az a cél, hogy a "potyautasok ne hordhassák szét, amit a többség együtt rakott össze". De miért is nehéz támogatást kapni a reformokhoz? - kérdezi, "nagy az igény, hogy szélesebb szabadsághoz szűkebb körű felelősség társuljon" – jön a válasz.

„Az egészség nem üzlet, de az egészségügyi szolgáltatások nyújtása az. A tudás nem üzlet, de annak értékesítése és hasznosítása üzlet” - Gyurcsány Ferenc erre a két szlogenre építi az egészségügyről és az oktatásról szóló gondolatait. Mint írja, tarthatatlan és megfizethetetlen, hogy az állam tartsa fent a gazdaságtalanul, pazarlóan és mindemellett igazságtalanul működő egészségügyi és felsőoktatási rendszert. Szerinte le kell számolni az ingyenesség és a versenymentesség illúziójával, azzal, hogy az állam meg tudja védeni egyetemeit és kórházait a globális kihívásoktól, de meg kell őrizni az esélyegyenlőséget és a szolidaritást a tudáshoz és az egészséghez való hozzáférésben – vonja le a következtetést a kormányfő.

Utolsó fejezeteiben a miniszterelnök konszenzusos politikára gyúr: "a lassú lépések politikáját kell folytatni, tárgyalni kell". Nem kell felszisszenni minden nap, nem kell válaszolni minden bántó megjegyzésre, véli a miniszterelnök. (Mi pedig itt közöljük Petrétei József miniszter csütörtöki felszisszenését.)

A nagy ívű esszé végén Gyurcsány politikai identitását próbálja meghatározni: "Nem lehet egyszerre igent mondani Nagy Imrére és Kádárra", állapítja meg, és Nagy mellé teszi az ikszet. A kapitalizmus szerinte kikerülhetetlen, a "legkisebb rossz", majd rejtélyesen hozzáteszi: a globalizációt birtokba kell venni, ellenkező esetben ő teszi meg velünk.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!