Gusztáv
-8 °C
-1 °C

Házi őrizetbe helyezték Budaházy Györgyöt

2007.03.17. 13:01
Budaházy György ellen 2006. szeptember 18-án adtak ki elfogatóparancsot a szovjet emlékmű megrongálása miatt, de csak 2007 március 15-én sikerült kézre keríteni. Budaházy és a Lelkiismeret 88 nevű mozgalma még 2002-ben tett szert országos ismertségre.

Harminc napra házi őrizetbe helyezte a bíróság Budaházy Györgyöt, akit a rendőrség jelentős értékre elkövetett rongálással és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletével gyanúsít.

Budaházy György ügyét ma délelőtt tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ahol a vádlott édesapja, ügyvédje (Gaudi-Nagy Tamás) és húga (Edda) társaságában jelent meg.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, de nem értett egyet a vádhatósággal abban, hogy fennállna a bűnismétlés veszélye. Az ügyvéd szerint a kényszerintézkedést azért rendelte el a bíróság, mert elfogatóparancs hatálya alatt fogták el védencét. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így az nem jogerős.

Megtévesztett sajtó

A tárgyalás helyszínén a sajtó szép számban képviseltette magát, ám képanyagot egyedül az MTV Híradó kamerájának sikerült rögzíteni az immár rövid hajú, bajuszos Budaházyról. Az Magyar Televízió munkatársa szerint a hatóságok direkt tévesztették meg a sajtómunkásokat. Miközben arra vártak, hogy véget érjen a gyanúsított előzetes meghallgatása, a sajtót úgy informálta egy tárgyalóteremből kijövő ember, hogy még minimum egy órát lesznek bent, ám a valóságban 10 perc múlva kihozták a teremből Budaházyt olyan hirtelenséggel, hogy esély sem volt lencsevégre kapni. A Híradó munkatársai ezután az otthonához megérkező gyanúsítottról tudtak felvételt készíteni beelőzve őt. A helyszínen lévő szemtanúk szerint nemcsak a tévésekkel kiabált, hogy ne filmezzék, hanem a feleségével is ordítozott. Úgy tűnhetett, a "forradalmár" Budaházy kiesett a szerepéből.

A tavaly szeptemberi tévéostrom óta körözött Budaházy Györgyöt március 15-én délután fogták el a rendőrök Budapesten, a Deák téren. Innen a Nemzeti Nyomozó Iroda (NIN) Aradi utcai épületébe vitték kihallgatásra. Este több ezer ember gyűlt össze az épület közelében, hogy szabadon bocsátását követeljék.

Budaházy György és Lelkiismeret 88 nevű mozgalma 2002-ben tett szert országos ismertségre, amikor az országgyűlési választás megismétlését követelve néhány száz emberrel elfoglalta az Erzsébet hidat. Az elmúlt négy évben több kormánypárti rendezvényt megzavart társaival. Budaházy ellen a Magyar Televízió szeptember 18-i ostroma után adtak ki elfogatóparancsot a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt. A rendőrség államellenes bűncselekmény gyanújával indított nyomozást ellene.

Legutóbb szerdán hallatta hangját, a Teve utcai rendőrpalotánál tartott tüntetésen magnóüzenetében harcra szólította a nemzeti radikális fiatalokat.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság azért adott ki elfogatóparancsot Budaházy ellen, mert 2002. július 4-én részt vett az Erzsébet híd elfoglalásában, ezért közérdekű üzem működésének megzavarása miatt 2004-ben vádat emeltek ellene, de a férfi nem jelent meg a tárgyalásokon. A bíróság az elfogatóparancsot szombati döntésében visszavonta - mondta az ügyvéd az MTI-nek. A Fővárosi Bíróság szombati közleménye szerint ebben az ügyben hamarosan kitűzik a tárgyalást.

Ügyvédje szerint félt, hogy nem tisztességesen járnak el ellene

Gaudi Nagy Tamás, Budaházy ügyvédje elmondta, "Védencem azért nem állt a hatóságok rendelkezésére, mert az őszi zavargásokat követően olyan módon zajlottak a felelősségre vonási eljárások, ami alappal keltette benne azt a gyanút, hogy egy megtorló jellegű, nem tisztességes eljárás zajlik majd ellene, és a vele szembeni bűncselekmények gyanúja is folyamatosan változott".

Az ügyvéd közölte azt is: Budaházy György többször egyeztetett a Nemzeti Nyomozó Irodával, hogy önként feladja magát, és erre március 15. után sor került volna, amit - véleménye szerint - az is bizonyít, hogy már az erre vonatkozó "forgatókönyvet" is kidolgozták.

Horváczy Emese, az NNI szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: valóban folyamatosan egyeztettek Budaházy ügyvédjével és családjával arról, hogy a férfi hol és mikor adja fel magát a rendőröknek. Mint mondta, több olyan időpont is volt, amikor az ügyvéd azt mondta, a férfi bemegy és feladja magát, de ezt egyszer sem tette meg. A szóvivő cáfolta, hogy megegyeztek volna a március 15. utáni feladásban.

A rendőrség pénteken beszámolt arról, hogy Budaházy elismerte az emlékmű megrongálásának tényét, de vitatta a kárérték nagyságát. Elismerte, hogy az internetes portálokon az ő felhívásai voltak olvashatóak, de tagadta, hogy azokkal a fennálló alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására hívott volna fel.

Megerősített védelem

A szombati tárgyalás idejére a PKKB Tolnai Lajos utcai épületének védelmét a rendőrség megerősítette, mintegy három tucatnyi egyenruhás rendőr várakozott a bíróság parkolójában, illetve a főbejáratnál. Több rendőr Scorpio-géppisztollyal is fel volt szerelve. A bírósági tárgyalás ideje alatt csak családtagjai és újságírók vártak Budaházy Györgyre.

Budaházy Györgyöt a kényszerintézkedés elrendelésére vonatkozó tárgyalás idejére az NNI Aradi utcai épületéből kora reggel szállították át, majd a bírói döntést követően két mikrobusznyi rendőr szállította lakhelyére, amit a döntés értelmében 30 napig nem hagyhat el.

A magát bujkáló forradalmárnak nevező férfi nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, arcát összebilincselt kezével eltakarva, sietve távozott rendőri kíséret mellett a tárgyalóteremből, majd a szirénázó rendőrautókba ültették.