EU-s pénz tartaná állami tulajdonban a Divatcsarnokot

2005.01.10. 15:10
Mégsem vehető biztosra a Divatcsarnok hónapok óta beharangozott , másodszori privatizációja. Az állami milliárdokat felemésztő, de lerobbant épületből EU-s pénzen csinálnának építészeti múzeumot.

Elképzelhető, hogy - a korábbi sajtóhírekkel ellentétben - mégsem adják el a Divatcsarnok Andrássy úti épületét, hanem egy korábbi projektnek megfelelően a Magyar Építészeti Múzeum (MÉM) kapna benne helyet.

A Divatcsarnok legújabbkori története
A múlt rendszerben áruházként működő épület a rendszerváltás után a Centrum Rt. tulajdonába került, ami 2001-ben a veszteséges, kisebb üzleteket magába foglaló áruházat el szerette volna adni, ám az állam elővásárlási jogával élve, 1,75 milliárd forintért megvette az épületet.
A Miniszterelnöki Hivatal grandiózus, jóval több mint kétmilliárd forintos beruházással egy úgynevezett e-csarnokot tervezett benne megvalósítani, de a meglehetősen homályos elképzelésből nem lett semmi. Irodaházként való hasznosításáról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) készített többmilliárdos költségvetést 2002-ben.
A kormányváltás után a Divarcsarnok továbbra is a KVI tulajdonában maradt, az épület hasznosításáról azóta sem született döntés. 2002 novemberében, Medgyessy Péter Egyesült Államokban tett látogatásakor felmerült ugyan, hogy a Guggenheim Alapítvány kiállítást nyitna a volt Párisi Nagyáruház falai között, de az egyeztetések még abban a hónapban leálltak.
Azóta több politikus is demonstrált az épület előtt. Gy. Németh Erzsébet, a szocialisták parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese 2003 szeptemerében kívánta felhívni a figyelmet az Orbán-kormány pazarlásaira, ám a szocialisták azóta sem igen álltak elő kidolgozott projekttel. 2004 őszén Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő kívánta felhívni a figyelmet a lerobbant épület előtt arra, milyen kártékony tud lenni, ha a Fidesz ellenzi a provatizációt.
A politikai csatározásokban ugyan sokszor előkerült a neve, de az egykori Párisi Nagyáruházzal három éven át nem tudott mit kezdeni sem az Orbán- sem a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány-kormány sem (lásd keretes írásunkat).

A kérdés nem dőlt el

Az épület hasznosítására ugyanis 1,5-2 milliárd forint állami pénzre lett volna szükség, a szigorodó költségvetési politika miatt 2004 tavaszán a Pénzügyminisztérium (PM) végül az eladás mellett döntött. Azóta több minz fél év is eltelt, de a privatizációs tender kiírására csak nem akart rákerülni a védett műemlékek esetén kötelező, az eladást jóváhagyó kulturális minisztériumi pecsét.

"A kérdés nem dőlt el - mondta el az Indexnek Varga Kálmán az intézmény felügyeletét ellátó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke - Hiller István miniszter úr azért nem adta jóváhagyását, mert ez szakmailag még nem aktuális"

Varga elmondása szerint ugyanis a 1,5 milliárd forintos költségvetésű MÉM-projektet egy kapóra jött EU-s pályázatra is beadták, azaz ha pályázatuk nyer, az építészeti múzeum létrehozásának költségeit nem az állam, hanem Brüsszel állja majd.

Nem egy poros múzeum

Varga a MÉM-mel kapcsolatban elmondta, nem egy poros papírszagú múzeumról szól a pályázatuk, a magyar építészettörténet bemutatása mellett, nyugat-európai társaihoz hasonlóan a kortárs magyar építészet fórumává és kiállítási helyévé szeretnének válni.

Az NKÖM közigazgatási államtitkári posztját betöltő Szilvássy György korábban azzal indokolta a Divatcsarnok privatizációját, hogy az eladásból befolyt összeget a Magyar Építészeti Múzeumra költhetik, vagyis a projekt "az adófizetőknek sem kerülne semmibe". Az NKÖM álláspontja szerint az épületet eladása esetén csak valamilyen kulturális célra lehetne hasznosítsani.

Az EU-s pályázat eredményét február végén, március elején lehet megismerni, Hiller István addig kivár. "Amennyiben ez a pályázat nem lesz sikeres, jóvá fogja hagyni a Divatcsarnok eladását" - fogalmazott Varga Kálmán, de további részleteket a pályázatról nem akart elárulni az Indexnek.

Nem csak egy ötlet

2004 tavaszán és nyarán több projekttel kapcsolatban is felmerült a Divatcsarnok neve, ezeknek csak egyike volt a Magyar Építészeti Múzeum, amely ugyan létezik, de nincs saját épülete.

A lemezkiadással foglalkozó BMC Hungary egymilliárd forintos állami és 700 millió forintos magánpénzből Zenecsarnokot álmodott volna a Divatcsarnokba zenei könyvtárral, két koncertteremmel és az év minden napjára jutó koncertsorozattal.

Elkészült továbbá egy táncmúzeum terve is, nyáron pedig az ellenzéki holdudvarhoz tartozó Millennium Intézet mutatta be saját projektjét, ami szerint az egykori áruházból Kelet-Közép-Európa kulturális központját hoznák létre.