Leállt a rakparti csatornaépítés a Duna vízállása miatt

A főgyűjtőcsatorna építését akadályozza a jelenlegi vízállás, a talajvíz megemelkedése miatt az alsó rakparton, valamint az Ybl Miklós téren egy hete nem tudnak haladni a csatornafektetéssel, tájékoztatta az Indexet a főpolgármesteri hivatal.

A csatornafektetést ugyanis 400 centiméteres vízállásig lehetett folytatni (jelenleg 470 centiméter). Amikor ennél magasabb a Duna vízszintje, és ezzel együtt a talajvíz is megemelkedik, nem lehet vízteleníteni a munkagödröket, meg kell várni a vízszint apadását.

Ha a Duna szintje eléri az 570 centiméteres magasságot (az alsó rakparti útpálya szintjét), akkor az alsó rakparti munkaterületet ki kell üríteni. Ekkor a kivitelező az Fővárosi Csatornázási Művek árvízvédelmi főosztályával egyeztetve kialakítja a védelmi stratégiáját. A rakpartszélesítést akkor tudják folytatni, ha a Duna vízszintje 300 centiméter alá süllyed.

A budai alsó rakpartszélesítés körülbelül 1,2 km hosszú szakasza 3 részre bontható. A Margit híd alatti, 400 méteres, függőleges támfalú szakaszon végleges magasságáig elkészült a rakpart új támfala.
Az ezt követő 200 méteres szakaszon még nem készült el az új (rézsűs) töltés.

Itt nagy mennyiségű homokos kavicsot terített el a kivitelező, hogy megvédje a megemelkedett vízszinttől. A kivitelező éjjel-nappali felügyeletet tart a magas vízállás ideje alatt, a további védekezéshez szükséges anyagok és eszközök rendelkezésre állnak a munkaterületen. A kivitelező felkészült az azonnali védekezésre, ha erre szükség lesz.

A kiszélesítendő alsó rakpart utolsó (Óbuda felé eső) 600 méteres szakaszán elkészült a végleges rézsűs partfal, terméskő burkolattal, ez 570 cm-es vízszintig véd.

A főpolgármesteri hivatal szerint bár a rézsűs partfal még nem készült el teljes hosszában, ez nem fokozza a budai alsó rakpart elöntésének veszélyét, hiszen a rakpart régi, meglévő támfalát nem bontották meg, tehát az továbbra is ugyanolyan védelmet nyújt árvíz esetén, ahogy a korábbi években, a rakpartszélesítést megelőzően.

Jelenleg a Duna szintje 470 centiméteren áll, az előrejelzések szerint napokon belül apadni kezd az árhullám. Csak 4-5 napra szóló előrejelzések állnak rendelkezésre, ezért az árvízveszélyt, illetve a vízállás várható alakulását ennél pontosabban nem lehet megjósolni.

Az Országos Vízjelző Szolgálattól kapott adatok szerint a Duna vízgyűjtő területén hétfőn a hóban tárolt vízkészlet: 11,714 köbkilométer. Ez a mennyiség kis mértékben meghaladja a sokéves átlagot, de jelentősen elmarad a 2006. áprilisi árvizet okozó értéktől.

Amint az a "hóvízkészlet" grafikonból látható, az elmúlt napok melegebb időjárása elolvasztotta a február közepén lehullott nagyobb mennyiségű havat, így a hóvízkészlet az átlagoshoz közelít. Ez a mennyiség azt jelenti, hogy átlagos tavaszi időjárási viszonyok közepette nem kell számítanunk a hó elolvadásából kialakuló nagyobb dunai árhullámra.

Ha a következő napok időjárása azonban az átlagosnál jelentősen hidegebben alakul, és az átlagosnál csapadékosabb lesz, akkor a hóvízkészlet megközelítheti a 2006-os értéket. Ha ezt április közepe táján egy extrém felmelegedéssel együtt járó nagy intenzitású meleg eső követi, akkor április végén számítanunk kell a 700 cm-es vízállást elérő, vagy azt meghaladó dunai árhullám levonulására.

Ennek a három kedvezőtlen feltételnek az együttes bekövetkezése a rendelkezésünkre álló adatok alapján csekélynek mondható.