Jenő
-3 °C
6 °C

Befulladt budapesti nagyberuházások

2009.03.10. 11:29 Módosítva: 2009-03-10 12:26:24

A kormány lemond kiemelt beruházásainak zászlóshajójáról, a budai Vár fejlesztéséről. Az indok a kerületi önkormányzat akadékoskodása, de a válság is szerepet játszik, hiszen a felszabaduló pénzt a válság enyhítésére költik. Emellett több önkormányzati és magánberuházás is elakadt a válság miatt.

1. A budai Vár tovább vár

Véglegesen törölték a kiemelt projektek közül a budai Vár felújítását, jelentették be a legutóbbi kormányülés után. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy az I. kerület Fidesz-vezetésű önkormányzata változtatási tilalom elrendelésével akadályozta meg a beruházást, de szóba került a válság is, mert a felszabaduló pénzt a gazdasági válság sújtotta vállalkozások munkahelyeinek megőrzésére költik.

A kerület egyébként azért tett keresztbe, mert álláspontja szerint a Dísz téri romépület felújítása, a beruházás előkészítése kapkodva, ötletszerűen, folyamatos rögtönzésekkel zajlott. Megtakarítás tízmilliárd forint. A Dísz téren a második világháború óta romosan áll a volt Honvédelmi Minisztérium és a budavári volt Honvéd Főparancsnokság épülettömbje.

2. Kormánynegyed: közpark lehet

Még sejteni sem lehetett a válságot tavaly januárban, amikor a kormány leállította a Nyugati pályaudvar helyére tervezett kormánynegyed építését. A legutóbbi, október pénzügyminisztériumi beszámoló szerint a kormány a MÁV-tól 8,52 milliárd forintért vásárolta meg a telkeket, majd 927 millió forintot költött rájuk, ugyanakkor egy független szakértő értékbecslése szerint 9,457 milliárd forintot érnek, azaz tízmillió forint nyereséget is elkönyvelhetnek, ha eladják az ingatlant.

Az eladást azonban a válság miatt felfüggesztették, mivel az ajánlott árak „drasztikusan estek”, mondta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője. Az MNV Zrt. hasonló okokból nem tűzte ki az eladás időpontját sem. Tervbe vették viszont a terület átmeneti hasznosítását, de konkrét terv még erről sem született. A szóvivő szerint olyan megoldáson gondolkodnak, mint a Városháza téren átmenetileg kialakított park. Az átadás egyébként idén lett volna. A megtakarítás a projekt elmaradása miatt ötvenmilliárd forint.

3. Elfáradt a Szervita téri óriáscsiga

Lapinformációk szerint felfüggesztették az Orco Szervita téri projektjét: a gazdasági krízis miatt az iraki származású Zaha Hadid által tervezett óriásbuborék jövője bizonytalanná vált.

Úgy tudjuk, hogy az ingatlanfejlesztő várhatóan kibekkeli a kritikus időszakot, azaz a jelenlegi formájában, irodaházként és parkolóházként üzemelteti az épületet, amíg nem jönnek a jobb idők. A Kortárs Építészeti Központ mindenesetre már kiköltözött az épületből.

4. Pirosat kapott a Ferihegyi gyorsvonat

A kormányzati negyed kútba esésével a ferihegyi gyorsvasút megépítése lekerült a napirendről, a vonal megépítése „már nem realitás”, erről Ughy Attila, a fővárosi önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke beszélt 2008 júliusában. A tavaly év végén elkészült fővárosi közlekedési rendszerfejlesztési terv rövid vagy középtávon már nem is számol komolyan a lehetőséggel.

A repülőtéri tömegközlekedési kapcsolat kialakítására inkább a 3-as metró meghosszabbítását vagy az elővárosi vasútvonal fejlesztését tartják lehetséges változatnak. Később (egyszer majd), amikor Budapest is bekapcsolódik az európai nagysebességű vasúti hálózatba, ismét szóba kerülhet egy ilyen vasúti expresszkapcsolat a reptér és a városközpont között. Az eredeti tervek szerint 2008 végén már a Ferex névre keresztelt gyorsvasúttal suhanhattunk volna a Ferihegyre. A megtakarítás több tízmilliárd forint.

5. Elesett a Moszkva tér, álom maradt az Aquincumi híd

A főpolgármester tavaly októberben jelentette be, hogy túlvállalták magukat, és a válság csak megerősítette, hogy néhány beruházásról le kell mondani. Az áldozat az Aquincumi híd és a Moszkva tér.

A híd elmaradásában az is szerepet játszik, hogy az unió csak a vasúti felújítással együtt támogatta volna a mostani Újpesti vasúti híd mellé tervezett Aquincumi híd építését, de a MÁV és a főváros nem tudta szinkronizálni a két beruházást. A Moszkva tér átépítését már olyan sok politikus ígérte meg, hogy nem is érdemes felsorolni, a válság ezt a beruházást is elsodorta. Mindkét építkezés 2010 körül fejeződött volna be. A megtakarítás együttesen húszmilliárd forint (nem számolva az uniós támogatást).

6. Tovább rozsdáll a Tüskecsarnok

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács október végén eredménytelennek minősítette a lágymányosi egyetemvárosban tíz éve befejezetlenül álló Tüskecsarnok hasznosítására kiírt pályázatot. A csarnok kiállítótérnek indult, 1998-ban már sportcsarnokot láttak bele, de amikor végképp magára hagyták, már nagy befogadóképességű konferencia-központ volt a terv.

A hivatalos közlemény szerint a most októberben egyedüliként pályázó Atlantis Congress&Events Hall Kft. volt az, aki elállt a szerződéskötéstől. A cég korábban jelezte, hogy a pénzpiaci helyzet és a cég befektetőinek bizonytalansága, valamint az egyetemekkel folytatott tárgyalások sikertelensége miatt visszalép. A cég egyébként tizenötmilliárd forintos konferencia-központot és két-háromszáz szobás szállodát álmodott ide. A tetőszerkezet fénybeeresztő tüskéiről elnevezett komplexum eddig az államnak több mint hatmilliárd forintjába került.

7. Csepel: szántó barnáll a city helyén

A csepeli szigetcsúcson kilencezer lakást, irodákat, kereskedelmi és szolgáltatóegységeket, egy új városrészt akart létrehozni a spanyol Fadesa. Szó volt arról is, hogy a cég hozzájárul a Galvani vagy az Albertfalvai híd költségeihez, és részt vállal egyéb közlekedési beruházásokban is, amelyekre a több tízezer ember megjelenése miatt lesz szükség a dél-pesti régióban. Hogy mindebből mi valósul meg most, hogy a Martina Fadesa csoport anyacége a válság miatt csődvédelmet kért, azt a kerület alpolgármester se tudta megmondani a Magyar Hírlapnak 2008 decemberében, abban azonban biztos volt, hogy a csőd hatással lesz a projektre.

A Fadesa három éve vásárolta meg 11,3 milliárd forintért a csepeli önkormányzattól az épülő szennyvíztisztító melletti 82 hektáros területet. Az elmúlt három évben semmi sem történt, még a közművesítéshez sem láttak hozzá, a kerületi és a fővárosi szabályozási terv sem készült el. Bár a spanyol anyacég csődje nyomán a Fadesa hatalmas kiárusításba kezdett Kelet-Európában, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a csepeli projektet kulcsfontosságúnak tartják most is. Az építkezés idén biztosan nem indul el. Némileg előrébb tart a szomszédban az egykori ferencvárosi nagyvásártelep helyére tervezett Duna City-projekt, amelynek településrendezési szerződését várhatóan március végén írja alá a befektető és az önkormányzat.

8. Visszanyomták a Raifeissen-tornyot

Egy német tanulmány szerint a felhőkarcoló-építkezéseket érinti legjobban a világgazdasági válság. A Zsarupalota mellé tervezett 110 méteres, de csak 72 méter magasnak engedélyezett Raifeissen-torony építése a hivatalos indokok miatt viszont nem emiatt nem kezdődött meg 2009 elején, hanem azért, mert a fejlesztő és az önkormányzat nem tudott megegyezni a kapcsolódó beruházásokban, derült ki a napokban.

Az építkezés miatt ugyanis át kellett volna helyezni a metrókijáratot, sőt a fővárosi önkormányzat kért egy közparkot és egy 250 férőhelyes P+R parkolót is az engedélyekért cserébe, amit a befektető sokallt. Mindenesetre egyes vélemények szerint mivel az építtető már nyolc éve vár az engedélyekre, néhány év késedelem már nem fogja zavarni, pláne ha az egyébként is egybeesik a válságidőszakkal.

9. Hervadozik a Rózsadomb Hotel

A napokban került kalapács alá az egykori rózsadombi SZOT-szálló, amelynek újjáépítése hosszú hercehurca után 2007-ben kezdődött meg. Korábban úgy tűnt, megveszik az elszámolási viták miatt nyáron leállított beruházást, de az érdeklődő ingatlanfejlesztők a gazdasági válság miatt sorra visszaléptek.

A Rózsadomb Szálló végül a januári árverésen talált gazdára, fél áron, 24,4 millió euróért. Az új tulajdonos lapértesülés szerint a legnagyobb hitelezőnek tartott CIB Bankhoz kötődő cég, de a beruházás befejezése még rögösnek ígérkezik.

10. Újravizsgálják a Városház Fórum ügyét

A válság két ponton is érintette a fővárosi városháza ügyét. Az átépítésre kiírt pályázatot a holland Erick von Egeraat nyerte meg, de az eredmény kihirdetésével egy időben kiderült, hogy az építész budapesti irodája csődbe ment, és nem tudja kifizetni sem a 24-25 építész másfél havi bérét, sem az iroda bérleti díjait, sem a köztartozásait.

A fővárosi vezetés részéről némi csönd után kijelentették, hogy változatlanul Egeraat a nyertes, mert az építész nem cégként, hanem magánemberként pályázott. Másrészről Beleznay Éva főépítész az azt mondta, hogy a PPP konstrukcióban épülő komplexum terveinek kidolgozásakor még nem számoltak a világpiaci válsággal, ezért új ingatlanpiaci vizsgálatot kell elvégeztetniük. Így előfordulhat, hogy a tervezett 70:30-as aránynál is nagyobb teret engednének az üzleti zónának.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?