Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Visszacsempészik a rakparti sztrádát

2009.04.14. 11:35 Módosítva: 2009-04-14 11:38:40

Új betontámfal-ívek nőnek ki a budai alsó rakpart mentén a Margit híd budai hídfőjének környezetében és attól 1,2 km hosszban észak felé. Nagy erőkkel folyik a rakpartszélesítés a Duna-part II. kerületi szakaszán, az Újlaki rakparton. A tavaszi áradás miatt a vízszint jelenleg a támfal pereméig ér. A 4-6-os villamos ablakán kinézők többsége valószínűleg nem is sejti, hogy ami épül, nem árvízvédelmi létesítmény, hanem a régóta tervezett budai sztráda rövid csökevénye.

Még a kilencvenes évek közepén született meg a fővárosi elhatározás, hogy a budai szennyvízcsatorna-főgyűjtő építését össze kell boronálni az alsó rakpart forgalmi bővítésének szükségességével.

Nem akartak sztrádát

Bár Atkáry János akkori (SZDSZ-es) főpolgármester-helyettes már 2003-ban megkongatta a vészharangot, mondván, a még 1998-ban elkülönített fővárosi keret a támfalak kiépítésére sem elég, nagyon sokáig tartotta magát az a Vajda Pál akkori (MSZP-s) főpolgármester-helyettes által képviselt irány, hogy sztrádát meg kell építeni.

Az ötletet kezdettől fogva sokan ellenezték, nem csak zöld körökben. 2004-ben az akkor még független, azóta SZDSZ-es színekben politizáló Bojár-Iván András a Szeretem Budapestet Mozgalom keretében ötletbörzét hirdetett a Dunára; a rakpart humanizálásának gondolata sok pályaműben visszaköszönt.

2005 és 2007 között a kormányzati negyed építészeként ismertté vált Janesch Péter egy rigai előkép (ötletpályázat a Daugava folyó rakparti forgalmának víz alá süllyesztésére) alapján ötletelt: partraszállás néven ezt akkor rövid időre fel is karolta a politika: Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kifejezetten Janesh ötletére támaszkodva vette be a Podmaniczky programba a Duna-part rehabilitációjának kérdését. (Cikkünk a Partraszállásról itt >>> )

Szélesítik a rakpartot a Margit hídtól északra
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Dunagút néven még az MSZP helyi szárnya (Horváth Csaba) is megfuttatta a víz alatti alagút elképzelését, de később a költségek és a hosszú távú megvalósíthatóság miatt visszakozott tőle.

Az UNESCO hatására meghátráltak

A rakpartszélesítés ellen küzdő civilek 2005 elején riadóztatták az UNESCO-t. Tekintettel arra, hogy a budai rakparti terület a Műegyetem rakparttól egészen a Margit hídig beletartozik a budapesti világörökségi területbe, az UNESCO megfenyegette a fővárost, hogy a világörökségi területet berakja a veszélyeztetett világörökségek listájára, ami nem tett volna jót a főgyűjtőprojekt uniós megítélésének.

A városvezetés végül lenyelte a békát, és beindult a főgyűjtő fejlesztése. Egy apró betűs dolgot azonban a főgyűjtőprojekt átdolgozott verziójába is sikerült átmentenie a fővárosnak: ahol véget ér a világörökségi terület (Margit híd), ott (sőt a jelek szerint azért kissé mégiscsak bekalandozva a világörökségi területbe is) rögvest szélesíteni kezdett.

Vajda Pál 2005-ös nyilatkozata szerint ugyan itt majd csak „rakpartszélesítés és emelés történik, de csak a Margit híd fölött, a Zsigmond tér irányába. Itt ugyanis alacsonyabban van a rakpart, mint a másik részeken, ezért árvíz vagy 5 méter 80 centis vízállás esetén le kell zárni az utat”.

Ahol a part szakad

Ha közelebbről szemügyre vesszük az építési területet, rá kell jönnünk arra, hogy a projekt célja mégiscsak a rakparti sztrádakoncepció visszacsempészése. Az 1876-ban a főváros második állandó hídjaként megépült Margit híd ívesen domborodó nyílásai ugyanis eddig természetes gátként akadályozták a kamioncsordák áramlását a Duna-parti zónában.

Domborodó nyílások

A szélesítéssel ez a gát most átszakad. Igazából kimondatlanul is az M0 északnyugati szektorának bezárása történik meg ezzel a szélesítéssel, azaz a Megyeri hídtól a Lágymányosiig már semmi sem gátolja majd meg a tranzitforgalmat, hogy végigrongyoljon az alsó rakparton. Illetve valami mégis: a szűken hagyott keresztmetszet a belvárosi szakaszon, ami így már érvként kerülhet elő ismét a tarsolyból a rakparti csatározások következő fázisában.

Átbújik a villamos

Történik még más is, ha mindez nem lenne elég: a HÉV föld alá bújási pontja és a Margit híd között új csomópont épül az alsó rakpartról közvetlen átkötéssel az Üstökös utca–Török utca–Margit körút felé, és a hagyományosan túlterhelt budai főforgalmi utakon (a Moszkva tér, BAH csomópont érintésével) nyomja át az így generált forgalmat Budaörs és az M1-M7 irányába.

Ahol a HÉV alábújik

Ez az új csomópont azonban beáldozza a felső rakpart eddigi Üstökös úti lecsatlakozását (már nem fér el), azaz többek között három kórház és a Komjádi uszoda közvetlen elérését blokkolja majd a felső rakparton. Ami viszont némiképpen kompenzálhat mindezekért, hogy az eddig Margit hídi végállomással rendelkező 17-es villamos átbújik majd a híd alatt, és a felső rakpart vonalán összekötést kap a 19/49-es villamosvonallal (budai fonódó villamoshálózat, uniós kiemelt projekt, második ütem).

Mindezt úgy, hogy a hírek szerint a kerékpársáv is megmarad, azaz a felső rakpart ennek következtében forgalmisáv-szűkítésen esik át, ugyanakkor a tömegközlekedési kapcsolatai javulnak. Mindez azonban cseppet sem változtat azon a tényen, hogy a budai rakpartok ezután sem értelmezhetők majd valódi városi élettérként.

„A 21. században átértékelődnek a forgalmi csatornák, a városlakók egyértelműen szennyezési sávnak tekintenek egy átmenő forgalmat hordozó négysávos utat. Efféle út legfeljebb olyan folyóval állhat összhangban, amelyet szennycsatornaként használnak, és amelynek hátat fordítanak a lakók és az épületek, amelytől elhúzódnak a tehetősebb polgárok” – kritizálta a rakpartbővítést Fleischer Tamás közlekedésmérnök, az MTA tudományos főmunkatársa a Budapest folyóirat 2004/2. lapszámában.

Az átértékelődést jól illusztrálja, hogy a főgyűjtő rendezését már abszolváló, de még át nem adott alsó rakparti szakaszon szintén civilek RAKPARK! néven pikniket szerveztek, amelyen az aktivisták ünnepélyesen átadták a „Duna nevű létesítményt” egy nap erejéig a városlakóknak.

Már Bernoulli is megmondta

Az alsó rakpart szélesítése a városképi és „élhetőségi” szempontokon túl felvet más problémát is. Ha ugyanis tovább szűkítjük a Duna medrét – ahogy most a Margit hídnál teszik –, akkor a szűkítés (legyen az bármilyen kis mértékű is) egyben duzzasztást is jelent, amitől a nem védett alsó rakpart elöntési esélyei megnőnek még abban az esetben is, ha megmagasítjuk őket.

Most még csak idáig jár a 17-es villamos

Amikor pedig a mértékadó árvízszintek (MÁSZ) és a legkisebb vízszintek (LKV) évtizeden belül döntenek meg százéves rekordokat, azaz a folyók vízjárása kétséget kizáróan kiegyenlítetlenebbé vált, ez nem túl jó stratégia. Ráadásul a beszűkítés a folyó sebességét, így eróziós hajlamát is megnöveli. Éppen emiatt nem igazán jó gondolat a Partraszállás vagy a Dunagút sem, hiszen az is egyfajta meder alatti keresztmetszet-szűkítést idézne elő. A szűkítés a vízsebesség növekedését okozza, az pedig eróziót okoz, ami a part menti ivóvízbázisok szempontjából rossz ómen.

A korábbi szűkítéssel járó rendezésnek (századfordulós rakpartrendezés) például egyenes következménye volt számos termálforrás elapadása vagy vízhozamcsökkenése. A folyónak a mederszűkítéssel megnövekvő ereje ugyanis erodálta azokat a dugókat, amelyek a mederbe fakadó forrásokat lefojtották, és így azok már nem csak a rakpart fölötti a Gellértbe, Rudasba, Rácba, Királyba, Csasziba pumpálják fel a termálvizet a geológiai törésvonalak mentén, hanem a Dunába is.

Szenthe István búvárgeológus szerint a további rakpartbővítés például az Erzsébet híd alatti térségben azt eredményezné, hogy a Gellért hegyi források teljesen elapadnának, azaz tartalmukat a kiépített forrásfoglalatok helyett főként a Dunába ürítenék. Erre vonatkozóan a Margit híd térségében komoly vizsgálatokat nem végeztek. Pedig mintha ott is lenne pár termálforrás, amelyekkel Budapestet a vizek városaként akarjuk értékesíteni az idegenforgalmi piacon.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?