Egy tollvonással tízszerezték meg a BKV-tanácsadó színlelt szerződésének végösszegét

2009.10.06. 10:10 Módosítva: 2009.10.06. 11:19
Kézzel írt egy nullát Futó Sándor György eredetileg havi harmincezer forintos szerződésére egy ismeretlen, megtízszerezve ezzel a tanácsadó vélhetően színlelt szerződésének összegét, derült ki a BKV belső vizsgálatából. A Hírszerző szemezgetett az érdekességekből.

Újabb visszásságokat derített ki a Hírszerző a BKV-nál kötött munka- és vállalkozói szerződésekkel kapcsolatban. A lap birtokába került titkos, belső vizsgálati jelentés az eddig feltárt visszásságok mellett további pármillió forint elpazarlását tárta fel.

A legfelháborítóbbnak egy amúgy BKV-s viszonylatban filléres tétel, Futó Sándor György havi háromszázezer forintos tanácsadói szerződése tűnik. Futóval eredetileg havi harmincezer forintos szerződést írtak alá, aztán a szerződést valaki kézzel megtoldotta egy nullával. A javítást aláírással nem erősítették meg, így azt sem tudni, hogy ki javította át a szerződést.

A vizsgálat megállapításai szerint Futó szerződése amúgy színlelt munkaszerződés lehetett.

Az újonnan nyilvánosságra került esetek közül Kőhegyi András titkárságvezető került a legtöbb pénzébe a BKV-nak, így közvetve az adófizetőknek. A titkárságvezetőt még Antal Attila vette állásba 2007. január 5-én 400 ezer forintos havi törzsbérrel. 2007. augusztus 1-től 450 ezer forintra emelkedett a törzsbére, amit 130 százalékos prémiummal is megtoldottak. 11 hónappal később viszont már munkaviszonya megszüntetéséről született döntés. Kőhegyi végül 2008 november 15-én távozott, ekkor 10,7 millió forint "egyszeri juttatást" kapott, a felmentési idő alatt pedig rovábbi 3,55 milliót fizettek ki neki.

A jelentés szerint Kőhegyi alkalmazása és kirúgása összesen 20 millió forintot meghaladó kárt okozott a BKV-nak.

A jelentés megállapította továbbá, hogy bár a BKV 2008. szeptember 1-től külsős biztonsági őröket alkalmazott a kábellopások megakadályozására, a káresemények számában és értékében nem mutatható ki számottevő javulás. A hat takarítócég pedig, amikkel a BKV szerződést kötött, gyakran azelőtt számlázta a munkákat, hogy igazolták volna azok teljesítését. Így a késedelmes, hibás teljesítésekkel kapcsolatos kötbérigényeket nem lehetett érvényesíteni.