Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Fél év kevés lehet a parkolás rendbetételére

2009.11.20. 21:48

Két törvényt, és az azokon alapuló fővárosi rendeletet is módosítani kell jövő év június végéig ahhoz, hogy megmaradhasson a fizetős parkolási rendszer Budapesten, amelynek szabályzását alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Ha nem sikerül, akkor egyes vélemények szerint olyan káosz alakulhat ki, mint Rómában, ahol korábban egyik napról a másikra megszűnt a fizetős parkolás.

Mint megtudtuk, Tiba Zsolt fővárosi főjegyző a hétfői kabinetülésre készíti el a városháza előzetes jogi álláspontját az Alkotmánybíróság keddi határozatáról, amely szerint alkotmányellenes a fővárosi parkolás jelenlegi szabályozása.

Az Alkotmánybíróság döntésének részletes indoklását nemrég tették ki a testület honlapjára. A döntéssel kapcsolatban megkerestük Tóth Balázs jogászt, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet tagját, akinek vannak is parkolási perei a bíróság előtt.

Tóth Balázs elmondta: a határozat lényegében arról szól, hogy az önkormányzati és a közúti közlekedésről szóló törvény nem határozza meg megfelelő részletességgel a parkolási célú közúthasználat feltételeit. Ezzel a jogbiztonság követelményét sértően alapjog korlátozásra biankó csekket állít ki a törvény az önkormányzatnak, hogy önkényesen gyakorolja a jogait, amit véleménye szerint az önkormányzat ki is használ.

A két törvény felhatalmazó szabálya az AB megállapítása szerint nem tartalmaz rendelkezést például arra, hogy mi alapján szabályozható a  tisztességes díj, pótdíj mértéke, milyen eljárásban lehet azt kiszabni vagy vitatni. Mivel az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazó szabály alkotmányellenes és június 30-ai hatállyal megsemmisül, fél év múlva maga az önkormányzati rendelet is alkotmányellenes lesz, mert nem lesz olyan törvény, ami alapján a rendelet hatályában fennmaradhat. Így az önkormányzati rendeletet az AB külön nem is vizsgálta, tartalmától függetlenül semmisül meg a jövőben.

Általános engedetlenségre nem ad alapot

Tóth Balázs szerint ez viszont nem jelenti azt, hogy bárki az AB-határozat kinyomtatott példányát lengetve mostantól megtagadhatja a díjfizetést. A döntés általános engedetlenségre nem ad alapot, hiszen a rendelet még érvényben van, csak június 30-án törlik el, amikor pedig új szabályozás léphet majd életbe.

A módosításnak véleménye szerint mindenképpen tartalmaznia kell majd például, hogy milyen mértékű pótdíjat lehet, és milyen módon kiszabni. A jelenlegi ötvenszeres pótdíj átemelése álláspontja szerint lehetetlen, mert az aránytalan mértékű.

El kell dönteni azt is, hogy közjogi vagy magánjogi viszony legyen a fizetős parkolás alapja. Ha közjogi, akkor az önkormányzat hatóságként jár el, hatóságként szabja a például a bírságot, mint a rendőrség a KRESZ-szabályok megsértésekor, ebben az esetben magáncégek nem is szabhatnak ki bírságot, de semmiképpen sem érvényesíthetik azt maguk javára bírósági eljárásban. Erre hívta fel Bragyova András alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményében a figyemet.

Nem mindegy, 2 perc késés 30 000 vagy 26 forintba kerül

Ha a viszont a közterületet magánjogi alapon használhatják az autósok – mint például az árusok, amikor közterület-használati díjat fizetnek –, meg lehet támadni azt is bíróság előtt, hogy a parkolási társaság 2 perces késésért 30 ezer forint bírságot szab ki, hiszen ez biztosan nem áll arányban egymással. Sőt a polgári jogviszony alapján pótdíjat ki sem lehetne szabni, legfeljebb késedelmi kamatot, annak mértéke pedig nagyságrendekkel kisebb. Nem mindegy, hogy a 2 perces késésért 30 ezer vagy 26 forintot fizet az autós.

Tóth Balázs szerint a fél év tisztán törvényalkotási szempontból elég lenne. Bonyolítja azonban, hogy az önkormányzati törvény kétharmados, ráadásul közeleg a választás, nehéz lesz konszenzusra jutni. Az sem gyorsítja a folyamatot, hogy módosítás során lobbiérdekek sérülhetnek, hiszen valószínűleg lejjebb kell vinni a díjat.

Ráadásul a törvénymódosítás után még a fővárosi parkolási rendeletet is módosítani kell. Nehéz elképzelni, hogy mindez ennyi idő alatt sikerül, így van esély arra, hogy július 1-től, az Alkotmánybíróság által adott határidő letelte után a parkolási rendelet semmissé válik.

Róma réme fenyeget

A fővárosi parkolási rendszer átalakításán dolgozó Parking Kft. óv ettől, és Róma esetével példálózik. Véleményük szerint amennyiben a szükséges új, jogállami rendelkezéseket a jövő júniusi határidőig nem alkotják meg, ingyenessé válhat a parkolás az ország nagyobb városaiban. Az olasz fővárosban tavaly a hirtelen ingyenessé vált parkolási rendszer hatályba lépése után hat nappal maga a lakosság követelte ki a fizetős rendszer visszaállítását, mert az intézkedés akkora közlekedési káoszt okozott.

A Parking Kft bízik abban, hogy törvényi változtatások nyomán felgyorsul a fővárosi parkolási rendszer átalakításának folyamata. Az elképzelések szerint az új parkolási rendszer a főváros kezében összpontosulna, a bevételeknek az önkormányzatokhoz kell érkezniük és az egész város területén egységes lenne a szabályozás.

A tervek szerint a bevételeknek az önkormányzatokhoz kell befolyniuk. A parkolótársaságnak, amelynek száz százalékos önkormányzati tulajdonú cégnek kell lennie, csak egyetlenegy bevétele lehet: a költségkompenzáció, amit az önkormányzatoktól kap költségeire.