Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Küzdenek a tervezők a Duna-parti bálnával

2009.11.30. 15:36 Módosítva: 2012-04-04 15:36:23
A fővárosnak kiemelt projektje a Szabadság híd pesti oldalánál a Közraktárak megújítása. Az egykori raktárépületek fölé csúcstechnológiával épülő üvegbálnát tervezett a holland Kas Oosterhuis, akit a magyar beruházó időközben egy magyar cégre cserélt le. Majd egy másikra. Aztán egy harmadikra. A bálnát jövő augusztusban kellene átadni.

A tervek szerint háromnegyed év múlva nyílik meg Budapest legizgalmasabb formájú kulturális centruma, a Közraktárak fölé épített óriási üvegbálna. A PPP konstrukcióban épülő, CET nevű projektből azonban egyelőre még inkább csak a bontás látszik.

kozr450

„Számíthatunk csúszásra?” – kérdeztük a fejlesztő cég, a Porto Kft. vezetőjét. Márton Imre megnyugtatott, hogy a projekttel minden rendben van, az építkezés a tervek szerint halad, és ha semmi váratlan nem jön közbe, 2010. augusztus 31-ére befejeződik a kivitelezés, és birtokba veheti a komplexumot a budapesti közönség.

Kíváncsiságunknak az az oka, hogy úgy értesültünk, az épület tervezője, a holland Kas Oosterhuis kétségbeesett levelet írt a Városházának, és aggodalmát fejezve ki a projekt sikerét illetően. A holland építész volt az, akinek impozáns terve sikerre vitte a Porto Kft. pályázatát a fővárosnál.

Valódi bálnából kevés van Európában

A Porto Kft. még januárban szerződést bontott az építész cégével, az ONL Hungay Kft.-vel, azután, hogy az végzett az építési engedélyhez szükséges tervekkel, és az épület megkapta a szükséges papírokat. Információink szerint Oosterhuis azért aggódott, mert úgy vélte, hogy nélküle nehezen elképzelhető egy ilyen komplexum megépítése.

Felkerestük a holland tervezőt, hogy választ kapjunk a kérdésre: a tervek elkészülte után milyen veszélyeket lát a beruházásban. Oosterhuis a találkozó feltételévé tette, hogy a konkrét tervekről a vele aláíratott titoktartási szerződés miatt nem beszélhet. Elmondta, csak általánosságban nyilatkozik a specialitásának számító épülettípusról.

Fotók: Huszti István
Fotók: Huszti István

Oosterhuis, ahogy utánanéztünk, valóban egyetlen típusú épületet tervez: nagy üvegbuborékokat. Ezek azonban nemcsak formájukban rendhagyóak, hanem paradigmaváltást jelentenek a kivitelezésnél is.

„Ezt a stílust nem sztenderd építészetnek hívják. Itt nem olyan konstrukcióban kell dolgozni, mint ami a hagyományos építészetnél szokásos. Ott az egyes elemek külön is tervezhetők. Egy ilyen épületben minden elem kapcsolatban áll az összes többivel, úgyhogy ebben az esetben nem lehet egy egységet megváltoztatni anélkül, hogy az összes többi részt újra ne kelljen tervezni.

A 3D építészet inkább az autódizájnra hasonlít, ahol van ugyan például külön ajtó, de az ívek ugyanúgy összekapcsolják a karosszéria többi részével. Itt a helyzet annyiban összetettebb, hogy nem csak a felszínt kell megtervezni. Az üveghéjjal párhuzamosan kell kidolgozni az acél vázszerkezetet és a kettő kapcsolódási pontjait.”

Megtudtuk azt is, Magyarországon még nem épült ilyen nem sztenderd épület: a Dózsa György úti ING-székház csak annak látszik, de valójában hagyományos rendszer szerint tagozódik. A Divatcsarnok vagy más néven Párisi nagyáruház tetején készült egy kisebb buborék, ami viszont nem számítógépes tervezés eredménye, mint a jóval komplexebb bálnaforma.

(Update: A Divatcsarnok tervezésében részt vevő cég állítja, hogy az ő üvegbuborékuk is hasonló elven készült. "A szerkezetben szereplő kötőelemek kivételével, minden egyes alkatrész 3D-s tervezés eredménye, legyen az acél, alumínium, vagy üveg szerkezet.)

Oosterhuis szerint egy ilyen építmény létrejötténél a tervezéstől a befejezésig az építész felügyelete mellett folyik a munka.

„Több ilyen épületet is terveztünk már, és mindig ez volt a gyakorlat. Ha a feladatokat megosztjuk, olyan hibák csúszhatnak be, amik az egész épület esztétikájára, használhatóságára, minőségére hatással vannak.” Tehát a 3D építészet esetében nem fordulhat elő, hogy a tetőfedőkkel elégedetlen megrendelő menet közben felkéri a Tetőfedés 2000 Bt.-t, hogy inkább fejezze be a munkát.

Magyaroszágon nincs cég, amelyik képes lenne egy ilyen, csakis számítógépes tervezési rendszerekkel lebonyolítható munka elvégzésére. Európai szinten is megszámlálhatóak az erre specializált vállalkozások, tette hozzá Oosterhuis. „De hiszen ezután is részt vesz a munkában, supervisorként felügyeli” – vetettük fel, amire Kas Oosterhuis bevallotta: azért vállalta el a felkérést, hogy ne veszítse el teljesen a kapcsolatot a számára fontos projekttel. De beleszólása nincs az ügyekbe, a munkálatokat csak véleményezheti.

Sok tervező közt elvész a bálna

A tervező érvei betudhatóak annak, hogy szeretne a saját fontosságát hangsúlyozva részt venni a projektben, ezért a beruházó cég, a Porto Kft. vezetőjénél érdeklődtünk: kivel végezteti a bálna további tervezését.

A bálnának ugyanis csak az építési terveit készítették el, a munkálatok megkezdéséhez szükség van az egészen részletes kiviteli tervre.

03

„Oosterhuisnak nem állt fel az a magyarországi tervezői csapata, amellyel határidőre elkészíthette volna a kiviteli terveket, ezért közös megegyezéssel módosítottuk szerződésünket, és egy másik céget is bevontunk a kiviteli tervek készítésébe” – indokolta Márton Imre, miért nem a holland tervező cégét alkalmazta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy elkészült a munkálatokhoz szükséges kiviteli terv. Kérdésünkre azt is elmondta, a Studio 100 Kft. felelős a bálna kiviteli terveiért, amelyeket rendszeresen Oosterhuis is véleményez.

A fővárosnak benyújtott papírokban a Studio 100 hagyományos épületrészek tervezőjeként szerepel. („A Budapest IX. kerület Ferencváros Polgármesteri Hivatal által kibocsátott jogerős építési engedély alapján a Porto Investment Hungary Kft. a Studio 100 Kft.-vel készítteti a beruházás hagyományos szerkezetű részének a kiviteli terveit.”) A szakma is úgy tudja, az iroda nem foglalkozik 3D építészettel. A Studio 100-nál ugyanakkor elzárkóztak a válaszadás elől.

A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a fém-üveg szerkezetű héjat az EMH Euro-Norp Harcon Zrt. készíti. Úgy tűnik, Oosterhuis szavai nem alaptalanok, az ENH már a sokadik cég, amelyik igyekszik a kiviteli terveket befejezni. Előttük a Rutin Kft. és a Met Szoft neve tűnt fel a projektben, de inkább kiszálltak. A tervnek már szeptemberben kész kellett volna lennie. Információink szerint az ENH október végén megkereste a holland építészt, hogy együttműködését kérje, de ebből nem lett semmi. Most december végi tervleadást ígér az ENH.

Nem is bontottak, vagy nem úgy

Nem világos, mennyi a várható csúszás, Márton Imrétől csak a sikerekről értesültünk. Márton a szemmel látható tényeket is tagadta. Az eredeti épületek nagy részét például el kellett bontani, mivel rosszabb állapotban voltak a vártnál. Ebben a kerület építési osztályának vezetője sem látott semmi kivetnivalót. „Az épület hatvan százalékát meg kellett tartani műemléki okokból. De ez nem azt jelenti, hogy az omladozó részekhez nem szabad hozzányúlni. Ezeket az elbontott részeket vissza fogják építeni az eredeti módon” – nyugtatott meg minket Garamvölgyi Ernő.

01

A Porto Kft. vezetője szerint ugyanakkor nem bontottak a megengedettnél többet az épületből: „Pontosan annyit, amennyit a jogerős engedélyek jóváhagytak.”

A főváros is kockáztat

Kovács Balázs, a főváros kiemelt fejlesztések bizottságának fideszes tagja a beruházás pénzügyi oldalát tartja aggályosnak. A Porto Kft. ingatlanügynöki jogokat is kapott a fővárostól, azaz ha szerez bérlőket a CET-be, jutalékot kap. A Porto időközben már be is mutatott egy bérlőt, akivel ha szerződést köt a Városháza, 58 ezer euró díjra lett volna jogosult a cég.

Demszky Gábor azonban nem egyezett bele, hogy egy még nem is álló épület befektetőjének fizessen a főváros, ezért a szerződést nem írták alá. Szó van ennek a pontnak az újratárgyalásáról is, mivel az a főpolgármester szerint sérti az önkormányzat érdekeit, és nincs összhangban a közgyűlés döntéseivel.

Budapest korábban a befektető javára fogadta el a pénzügyi konstrukció megváltoztatását. A PPP alapelvei szerint a főváros csak a telket adja a projektbe, a beruházás költségeit a Portónak kell állnia. (Ennek fejében a főváros 25 évig fizet aztán szolgáltatási díjat a vállalkozónak.) Kitétel volt, hogy jelzáloghitelt nem vehetnek fel az ingatlanra. Az MKB menet közben azonban módosította a feltételeket: Budapest önkormányzata kezességet vállalt, azaz ha a vállalkozó csődbe menne, a városházának kell visszafizetnie a hitelt.

05

Kovács Balázs szerint így éppen az egyik leglényegesebb elem veszett el a konstrukcióból. Az, hogy a vállalkozó viselje a kockázatot.

Elkészülhet időre a CET? – kérdeztük a folyamatot ismerő Oosterhuist. A holland tervező szerint technikailag 2010 decemberére, tehát a meghirdetettnél négy hónappal később fejezhető be a projekt.

De ehhez az kell, hogy most kész legyen a kiviteli terv, elkezdhessék a munkákat, és az építkezést ne szakítsák meg pénzügyi vagy jogi problémák.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?