Állami Számvevőszék: felkészületlen a főváros

A fővárosi önkormányzat nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénylésére és felhasználására 2006 és 2009 között, áll az Állami Számvevőszék most közzétett jelentésében.

A fővárosi önkormányzat gazdálkodási rendszerének több évre ütemezett ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék az önkormányzat európai uniós források igénylésére és felhasználására történt felkészültségét vizsgálta.

A fővárosi önkormányzatnál a 2006-2009. I. negyedév közötti időszakban a közgyűlés 69, az intézményvezetők 156, együttesen 225 európai uniós forrást igénylő pályázat benyújtásáról döntöttek. A benyújtott pályázatok 11 százalékát 2009. szeptember végéig nem bírálták el, 63 százalékát támogatták, 25 százalékát elutasították, 1 százalékát tartalékba helyezték.

A vizsgálat szerint az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait, a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a fejlesztés-lebonyolítás eljárásrendjét nem, illetve hiányosan szabályozták a hivatali SzMSz-ben, a szakmai ügyosztályok és az egyéb szervezeti egységek belső működési szabályzataiban, folyamatszabályozásaiban, valamint a köztisztviselők munkaköri leírásaiban.

A belső szabályzatok nem tartalmazták az eljárásrend valamennyi elemének szabályozását. A szabályozás során nem teremtették meg az összhangot a szakmai ügyosztályok és az egyéb szervezeti egységek kapcsolattartására és információáramlására vonatkozóan a hivatali SzMSz-ben, a belső működési szabályzatokban, a folyamatszabályozásokban, valamint a munkaköri leírásokban.

A főpolgármesteri hivatalban a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat az önkormányzati rendeletek, szabályzatok tartalmazták. A gazdálkodási jogkörök szabályzatában azonban – a jogszabályban foglaltak ellenére – az ellenőrzött felhalmozási célú pénzeszközátadásoknál az érvényesítést végző személyt a főjegyző írásban nem bízta meg.

A főpolgármesteri hivatalban az európai uniós források igénybevételéhez és felhasználásához a szervezeti kereteket fokozatosan alakították ki. A 2006. évben az Integrációs Iroda feladata volt a pályázatfigyelés, a 2007. évi megszüntetésével egyidejűleg létrehozták az EU Irodát, amelynek feladatai a pályázatfigyelés és a pályázatok készítésében való részvétel voltak. A 2008. évben az EU Projekt Megvalósító Alosztály létrehozásával az európai uniós forrásokból elnyert támogatásokból megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításának folyamatát tervezték erősíteni.

Az Állami Számvevőszék minősítése szerint az önkormányzat a szabályozottság és a szervezettség tekintetében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénylésére és felhasználására, mivel szabályozása nem tartalmazta a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információk szolgáltatásának kötelezettségét.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok keretében a felhalmozási célú pénzeszközátadásoknál elmaradt az érvényesítő főjegyző általi írásbeli megbízása, továbbá a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. A külső szervezettel kötött négy szerződésben nem határozták meg a pályázatkészítést végző felelősségét.