Demszky elképesztő kérései
Lapszemle
További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Antal nem tudta, hogy mire vállakozik a BKV vezetésének elfogadásakor, és a valós, rémregényre emlékeztető helyzettel csak a pozíció betöltése után került tisztába – idézi fel tapasztalatait a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A BKV ugyanis – az igazgatóságoknak megfelelően – valójában 12 különálló kis céget jelent.
Kiskirályok és lobbisták
Valamennyi igazgatóságnak teljesen önálló irányítása van külön beszerzésekkel, az élükön pedig a társaság szempontjából előnytelen szerződésekkel bebetonozott, kiterjedt jogkörökkel bíró, a kiváltságaikhoz foggal-körömmel ragaszkodó vezetők állnak. Így jöhetett létre az a sajátos, de a cégnél megszokottnak tekinthető helyzet, hogy ugyanazt a terméket az egyes igazgatóságok ugyanattól a beszállítótól más-más áron szerezték be. Ezeket az anomáliákat Antalnak, mint mondja, sikerült felszámolni, amivel milliárdos megtakarítást ért el.
A cégnél a legnagyobb hatalommal Hagyó Miklós és Demszky Gábor főpolgármester lobbistái rendelkeztek. A két fővárosi politikus feszült viszonya ellenére a lobbistáik Antal szerint gördülékenyen együtt tudtak működni egymással a BKV-nél.
A kijáróemberek személyi és beszerzési javaslatait Antal eleinte segítségnek tekintette, de egy idő után – a munkaideje szűkösségére hivatkozva – nem volt hajlandó beszámolni nekik. Ezután a beleegyezésére hvatkozva a lobbisták az alsóbb vezetői szinteken járták ki az ügyeket.
Elfolyó pénzek
Antal szerint a lobbistákat és a mögöttük álló érdekcsoportokat elsősorban a vállalatnál várható változások, beszerzések érdekelték, hogy "cégek párosításával" megfelelően felkészülhessenek a kiírandó pályázatokra.
Amikor a takarékossági intézkedések körében Antal megpróbálta csökkenteni a beszállítói díjakat, hosszas csatározással csak azt sikerült elérnie, hogy azok ne nőjenek tovább. Antal a lap kérdésére nem tudta megmondani, hogy mennyi pénz folyt ki a vállalattól felesleges szolgáltatásokra, de szerinte a lobbikör még így is elégedetlen volt, mert "nem tudtak úgy teljesíteni, ahogy kellene".
Antal elmondása szerint nem kezelt korrupcióból származó pénzeket, és nem tudott arról, hogy mi zajlik az alsóbb vezetői szinteken. Egyetlen ügyet nevezett meg, amikor tudta, hogy hová megy a pénz (ez egyben az egyik ügy, ami miatt eljárás indult ellene): elődje, Aba Botond "végkielégítését" Antal szerint egy, a BKV fénymásolóinak felméréséről szóló szerződésen keresztül "rendezték".
Hagyó rendszeresen bejelentkezett, hogy melyik projektek és kommunikáció szerződések "menjenek". A nem kellően hatékony pénzpumpálás miatt elsősorban a főpolgármester (azóta előzetes letartóztatásban lévő) főtanácsadója, Mesterházy Ernő volt elégedetlen. Mesterházy Antal szerint a BKV-nál is nyilvánvalóan Demszkyt képviselte.
Demszky kérései
Antal három lobbizós történetben nevesíti Demszkyt. Mint mondja, egyszer Demszky megpróbálta kirúgatni Horváth Évát, Hagyó munkatársát, amikor kiderült, hogy egy sajtótájékoztatón a főpolgármester azért nem látszott jól a tévében, mert Horváth rossz helyre tette a virágot.
A másik ügy jóval súlyosabb, eszerint Demszky felhívta Antalt, és utasította, hogy egy bizonyos üzemanyag-adalékot, aminek a hatékonyságáról személyesen győződött meg, rendeljen meg egy cégtől. A beszerzés több tízmillió forintba került, az adalékról pedig utóbb kiderült, hogy 98 százalékban gázolajat tartalmaz, és "talán nem árt".
Demszky Antal szerint a Sawyer-Miller Group BKV-s kommunikációs megbízásának kibővítése miatt is személyesen járt közben nála. Ez az a cég, amelyik a főpolgármester kampányait bonyolította.
Antal ugyanakkor úgy véli, hogy Demszkynek a négyes metrót építő vállalati struktúra szerinte működésképtelen, dilettáns konstrukciójának kialakításában a legnagyobb és legegyértelműbb a felelőssége. A munkafolyamatok külön szerződésekre bontása, a fővállalkozó hiánya ugyanis "magában hordozta a különféle alkuk lehetőségét".
Antal a saját felelősségét firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy ő csak aláírta az elé tett, előkészített és megindokolt szerződéseket.
A HírTV szombat este közölte, hogy Aba Botond ügyvédhez fordul az Antal-interjú miatt. A volt BKV-vezér hazugságnak és csúsztatásnak tartja Antal állításait.
Demszky cáfol, perel, de elismeri hogy telefonálgatott
A főpolgármester jogi lépéseket helyezett kilátásba Antal állításai miatt. Szerinte Antal Attila azért illeti alaptalan vádakkal, mert nem tudja megbocsátani, hogy a botrányos busztender után (amikor a fiát alkalmazó céggel kívánt milliárdos szerződést kötni) felszólította, hogy mondjon le vezérigazgatói megbízásáról. A Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája által kiadott szombati közlemény ugyanakkor lényegében elismeri, hogy egyes ügyekben Demszky közbenjárt a BKV vezérigazgatójánál.
Az adalékanyag ügyében a főpolgármester kijelentette, hogy Antal például a buszvezetők teájába való citromlén próbált spórolni, a korábban már alkalmazott motorkímélő üzemanyagadalékot viszont nem kívánta beszerezni. Amikor erről "BKV-s körökből" értesült, mivel nem ez volt az első látszatintézkedés, felhívta Antal figyelmét, hogy ne a főkönyvi szempontú kiadáscsökkentésre koncentráljon, hanem a hosszú távú megtakarításra. Demszky szerint Antal takarékossági csomagja végül nem megtakarítást, hanem tetemes többletkiadást jelentett a BKV-nak.
Demszky a Horváth Évával kapcsolatos elégedetlenségét is elismerte: szerinte Horváth "nem sajtóreferensként, hanem egyfajta önjelölt komisszárként tevékenykedett", aki nem tekintette főnökének a DBR akkori vezetőjét, és ezt a főpolgármester valóban jelezte Antal Attilának.
Demszky szerint nem a Sawyer Miller Group (SMG), hanem annak vezetője dolgozott a 1994-es és 1998-as kampányában (az utolsó két kampányban Bruck Gábor már nem vett részt). A 4-es metró tájékoztatási feladatait az SMG nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte. Antalnak a közlemény szerint Demszky annyit mondott, hogy a BKV kommunikációs tevékenységével szemben az SMG munkájával elégedett, ám nem kérte, hogy ők vegyék át a BKV kommunikációját, és ez nem is történt meg.
A négyes metró kivitelezői struktúrájáról nem Demszky, hanem a Fővárosi Közgyűlés és a társfinanszírozó Magyar Állam döntött 1997-98-ban – áll a közleményben. A beruházás alprojektekre bontását javasolta a megvalósíthatósági tanulmány és az Európai Beruházási Bank is. Ez utólag jó döntésnek bizonyult, a viták miatt itt-ott leálló munka nem érintette az egész beruházást, máshol folytatódhatott az építkezés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
