Kettészakadtak a BKV-s szakszervezetek

A bértárgyalások bojkottjával vádolja a buszos – BKV-s szlengben gumikerekes – szakszervezeteket a főként a metrósokat és a villamos ágazatban dolgozókat tömörítő szakszervezeti szövetség vezetője. A buszosok ugyanakkor tagadják a bojkottot. Áprilisban lehet, hogy azok sztrájkolnak, akik januárban nem, és azok nem, akik akkor igen. A BKV-botrányok által is felszínre került ellentétek a 2008-as sztrájkig nyúlnak vissza.

Kivonulással bojkottálták a bértárgyalást, legutóbb a keddi fordulót, a buszos szakszervezetek, mondta Gulyás Attila, a egyik legnagyobb BKV-s szakszervezeti tömörülés, a VTDSZSZ elnöke. A főként a – BKV-s szlengben – vaskerekes ágazatban dolgozókat összefogó érdekképviselet vezetője szerint a buszosoknak nem érdekük, hogy a mostani bértárgyalások eredményesek legyenek, hiszen ők az év eleji sztrájk után lemondtak az idei béremelésről.

Gulyás elmondta, hogy ezért a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) a buszosok nélkül viszi tovább a tárgyalásokat. Négyszázalékos béremelést szeretnének, további öt százalékot a havi százhatvanezer forintnál kevesebbet keresőknek, valamint nyolcezer forintos étkezési utalványt. Ha nincs megegyezés, április elejétől demonstrációk lesznek, sőt egy sztrájk is benne van a pakliban.

Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének (TDFSZSZ) alelnöke szerint nem bojkottálják a tárgyalásokat. Kijelentette, hogy nem tudni, a VTDSZSZ mire kéri a bérfejlesztést, mert még nincs lezárva a 2009-es év. Nemes szerint el kell végezni a bérkorrekciókat, hogy megteremtődjön a 2010-es alap.

Mivel a buszosok a januári sztrájkmegállapodásban elfogadták az idei nullaszázalékos bérfejlesztést, nem valószínű, hogy beszállnának egy áprilisi sztrájkba. Azaz, ha a vaskerekesek úgy döntenek, akkor most a metró-, a troli-, valamint a villamosvezetők egy része sztrájkolna, pont fordítva, mint januárban, amikor ők dolgoztak.

A két nagy, közel egyenlő erőt képviselő, többezres szakszervezeti szövetség viszonya a 2008-as sztrájk után romlott meg. Gulyás Attila azt mondta, hogy azért szálltak ki a 2008-as második sztrájk után, mert volt egy olyan furcsa érzésük, mintha a fővárosi vezetés nem is bánná a BKV-s munkaszünetet, sőt mintha egyenesen eszközként használták volna őket egy kormány-főváros finanszírozási vitában. A buszosok viszont egy harmadik sztrájkot is akartak volna

Ezekre a napokra célzott Balogh Zsolt, volt megbízott vezérigazgató az elhíresült nokiás dobozos interjújában, amikor azt mondta, hogy a 2008-as sztrájkmegállapodás után találkozott a szobájában pár szakszervezeti vezető és egy-két igazgató, „és mondták, rendben, vége a sztrájknak, és most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyónak is”.

A buszos szakszervezeti vezetők főleg a vaskerekes szakszervezetek számlájára írják, hogy az interjú után a sajtóban az terjedt el, hogy a megbeszélésen a gumikerekesek prominensei vettek részt. Visszavágásként azt kezdték el pedzegetni, vajon jogosan kapnak-e a vaskerekesek, azaz a metró- és villamosvezetők a buszvezetők mintájára évi százhúszmillió forint villamosenergia-megtakarítást ösztönző jutalmat, és nem riadtak vissza az esetleges hűtlen kezelés felemlegetésétől sem. (Mert amíg a gázolajfogyasztás megtakarítását pontosan lehet mérni, és kifizetésének lehetőségéről jogszabály szól, metrónál, villamosnál ilyenekről nem lehet beszélni.)

A VTDSZSZ szerint igaz, hogy a villamosenergia-megtakarítást nem lehet vezetőnként-járművenként mérni, de az összfogyasztás adataiban meg lehet fogni. Metrót pedig úgy lehet takarékosan vezetni, hogy a vezető tartja a pontos menetrendet, megfelelően kihasználja a gyorsítás lendületét, megfelelő időben fékez.

A BKV sajtóosztálya szerint a jutalom kifizetésének alapját a kollektív szerződés 621-es pontja alapján, az érintett szakszervezetekkel kötött  megállapodás biztosította tavaly. A villamosenergia-megtakarítást ösztönző jutalom kifizetésénél speciális szabályozást nem alkalmaztak, a megállapított százhúszmillió forintot a bérjellegű kifizetésekre vonatkozó jogszabályok betartásával fizették ki.

Nincs tehát béke a két oldal között, megkérdezett szakszervezeti vezetők szerint ugyanakkor háború sincs. Úgy fogalmaztak viszont, hogy ami történik, „az több mint az együttműködés hiánya”.