Csongor
0 °C
9 °C

Politikai nyomás a Margit híd felújításánál?

2010.08.17. 19:07

Elkészült a nagyértékű beruházásokat vizsgáló többpárti fővárosi bizottság összefoglaló jelentése a 4-es metró, a Margit híd és a Kossuth téri mélygarázs építéséről. A birtokunkba jutott jelentés szerint a beruházások elégtelen előkészítése, rossz tendereztetése miatt kaotikus állapotok alakultak ki az amúgy is felelős irányító nélküli projektekben, amit a Margit híd esetében még a politikai nyomásgyakorlás is megfejelt. Ez törvényszerűen a beruházások csúszásához, költségtúllépéshez vezetett.

A 4-es metró esetében a jelentés szerint a városvezetés alapvetően meghatározó kérdéseket sem volt hajlandó megvitatni. Nem tudni például, hogy a nyomvonal kialakítására, az építkezés alvállalkozói rendszerre épülő struktúrájára, illetve az egyes szerződési csomagok meghatározására milyen megfontolások alapján  kerítettek sort.

Az ekkora beruházások struktúrájára a nemzetközi gyakorlatban két kiforrott megoldás létezik. Az egyik szerint a beruházó egyetlen fővállalkozóra bízza a projekt megvalósítását. A másik szerint pedig az adott projekthez kimagaslóan értő, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, elismert szakemberekből álló projektmenedzseri csapatot állítanak fel.

Ennek a csapatnak a feladata a projekt struktúrájának összeállítása, a projektmenedzseri feladatok ellátása, ezen belül a munkafeladatok részekre bontása, a vállalkozási szerződések összhangjának megteremtése, a szerződések megkötése, a pénzügyi, gazdasági, műszaki és interfacekockázatok feltárása és menedzselése. (Utóbbi az alvállalkozók közti viszonyokban rejlő rizikót jelenti.)

Budapest vezetése egy sajátos, egyedi, kifejezetten rossz, harmadik utas megoldást választott: a második pontban vázolt struktúrát, de olyan formában, hogy a szükséges projektmenedzsmentbeli feltételeket nem biztosította. A szaktudás hiánya miatt az egyik tervező már az építkezés elején megjegyezte, hogy a „tervezési, kivitelezési időszak feleslegesen felvállalt kockázatot hordoz magában” és ezért „minden módosítást nagyon drágán fog megfizettetni” a vállalkozó.

Az irányításbeli problémák miatt a tervezett költsége drámaian megnőtt, a befejezési határidő folyamatosan kitolódott.

A jelentés szerint jó, de későn meghozott döntés volt a 4-es metró I. szakasz állomás- és alagútbeépítési tenderterv felülvizsgálata, értékelemzésének elvégzése. Annak következtében azonban, hogy az értékelemzés túlságosan későn készült el, a 7-8 milliárd forintra becsült megtakarítást már nem tudták érvényesíteni, ez az összeg kárba veszett.

A metróval kapcsolatban további 7,1 milliárd forint többletkiadásra kényszerül a főváros, mert az uniós támogatás felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat nem az EU versenyjogi kívánalmainak megfelelően bonyolította le a BKV. Ezért összesen 56 milliárd forintnyi támogatás veszett el. További költségnövekedést és csúszást okozott, hogy a beruházás egyes szereplői nem tudták, mit csinál a másik.

A jelentés megállapítja, hogy sokkal szervezettebben, döntéseket időben meghozva, nagyobb költségérzékenységet tanúsítva, olcsóbb műszaki megoldásokat alkalmazva, kevesebb többletköltség-igénnyel rövidebb idő alatt megépíthető lett volna a 4-es metró I. szakasza.

A Margit hídnál politikai nyomást sejtenek

A metróépítés mellett a Margit híd felújítását vizsgálja alaposabban a jelentés. Eszerint a régóta húzódó felújítás szervezeti irányítása alapvetően elhibázott volt. Az előkészítés során a feladat szervezeti egységtől szervezeti egységhez vándorolt. Újabb és újabb szervezeteket és embereket vontak be anélkül, hogy a felhalmozott ismereteket továbbadták volna.

margit hid

A vizsgálat megállapította, hogy a projektnek nem volt egyetlen, a folyamatot végigkísérő, minden részletet átlátó és irányítani képes vezetője. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan több esetben tetten érhető a politikai vezetés kézi vezérlésű beavatkozása. Az engedélyezési tervek késedelme ellenére, feltehetően politikai nyomásra határozták meg, műszakilag teljesen megalapozatlanul, az ideiglenes forgalomba helyezés határidejét.

Ennek lett következménye, hogy a lebonyolítói megbízási szerződés és a kivitelezési tervek független statikus általi ellenőrzése késett, ami miatt az engedélyezési eljárás is csúszott.

A megrendelő főváros a szerződésben vállalt határidőre nem tudta a kivitelező rendelkezésére bocsátani a jogerős kiviteli terveket. Ennek tudható be a felújítás jelentős késedelme, és az is, hogy a főváros több milliárd forintos kötbérigényének érvényesítése kétséges. A Margit híd szerződésében, a szerződésszegés kritériumában, a szerződésszegés esetére a késedelmes teljesítésnek egy olyan magyarázatát illesztették be, ami nagymértékben megnehezíti, hogy a megrendelő főváros a kötbért érvényesíteni tudja.

A jelentés szerint a főváros a Margit híd esetében sem talált az irányítására szakmailag alkalmas és megfelelő autoritással rendelkező szervezetet, felelős személyt. Emellett a kaotikus viszonyokban időről időre a szakmai (műszaki, gazdasági) megfontolásokat semmibe vevő politikai ráhatások jelentek meg, és alakították a projekt menetét.

A jelentés a harmadik részben foglalkozik a Kossuth téri mélygarázs ügyével. Ebben a részben kevésbé részletezve, de hasonló megállapításokra jut, mint a metró és a Margit híd esetében.

A jelentést szerdán tárgyalja a fővárosi önkormányzat úgynevezett nagyértékű beruházásokat vizsgáló bizottsága. Elképzelhető, hogy a többpárti bizottság a korábbi BKV-jelentéshez hasonlóan ezt a jelentést sem fogadja el egyöntetűen.