Eleonóra
0 °C
12 °C

Üvegezik már a dunai Bálnát

Szeptember végére nyolcvanöt százalékig elkészült Budapest új építészeti látványossága, a Közraktárak bálnája. A CET-nek nevezett üvegépületet a beruházó Porto Kft. vezetője szerint akár október végére befejezhetik, és ha az engedélyeket sikerül megszerezni, akkor talán még idén megnyílik.

Az épület szerkezete valóban okot adott az optimizmusra. A bonyolult fémhálózat már felvette egy bálna gömbölyded formáját, és a burkolat fele is a helyén volt már. Igaz, derékig a Soroksári út forgalmában állva nem lehetett megállapítani, hogy igazak-e a beruházás közeléből eltávolított holland tervező aggályai, amelyek szerint az ő aktív szakmai segítsége nélkül a végeredmény nem lehet az általa megálmodott, tökéletesen fluid forma.

Nézzen körül a bálnában!

Tény, hogy a tartószerkezetet nem a pontosabb illeszkedést biztosító csavarokkal illesztették össze, hanem hegesztették, de hogy ez baj-e, csak egy-két év múlva derül ki, ha esetleg beázik a tetőszerkezet. Ránézésre az épület tökéletesnek tűnik. Egyedül az északi bejárat suta, mivel az üvegtető kis nyúlványa a két szélső raktárépület közt emelkedik. Mint kiderült, az eredeti tervek szerint a bálna farka elegánsan a fogadóterület fölé nyúlt volna, ha ez – a Porto Kft. vezetője, Márton Imre – szerint nem ütközött volna építésügyi szabályokba.

Klikkeljen!

A 8,5 milliárd forintból felhúzott kultúrpláza belülről is ígéretes. Az épület szellős és áttekinthető. Nagyszerűen illeszkednek egymáshoz a régi és az új részek, igaz, ezt elősegíti az is, hogy a régi épületek jó részét elbontották, hogy aztán korhű módon újraépítsék őket. A boltíves pincék azonban megmaradtak, onnan a látogató mindenfajta sokk nélkül jut át a hangsúlyosan kortárs épületrészekbe.

Az emeletek felett lebegő üvegtető, a panelektől kialakuló fény-árnyék játék már úgy reprezentatívvá teszi az épületet, hogy belül még gőzerővel folynak a munkálatok. Mindenhol fúrnak, flexelnek és csavaroznak, ami meglátásaink szerint kissé bizonytalannak sejteti a novemberre tervezett műszaki átadást.

Az épület fényűző terei a két végen találhatók. Az északi üveghomlokzat mögé a magyar sör házát tervezik, a déli végen egy ezerötven fős „event hallt” alakítottak ki. A kilenc méter belmagasságú, buborék alakú tér már önmagában is lenyűgöző. És ha valóban akusztikai szakemberekkel dolgoztatták ki a belső teret, a CET Budapest egyik exkluzív színházi, koncert- vagy partihelyszínévé válhat.

Fotó: Földes András

Márton Imre még nem akarta elárulni, hogy pontosan milyen funkciók költöznek a 12 500 négyzetméteres épületbe. A városházával kötött szerződés szerint az alapterület harminc százalékán kulturális funkcióknak kell helyet kapniuk. Hogy pontosan mit jelent a kultúra, egyelőre nem világos. Mindez akkor lesz biztos, amikor októberben megnevezik a programszervező céget.

Mint arról beszámoltunk, a Bálna PPP konstrukcióban épül. Eredetileg a főváros csak a telket adta a projektbe, a beruházás költségeit a Portónak kell állnia. Ennek fejében a főváros huszonöt évig fizet szolgáltatási díjat a vállalkozónak. Kitétel volt, hogy jelzáloghitelt nem vehetnek fel az ingatlanra. A finanszírozó MKB azonban menet közben módosította a feltételeket: Budapest önkormányzata kezességet vállalt, azaz ha a vállalkozó csődbe menne, a városházának kell visszafizetnie a hitelt.

Gabonaraktárból piac, majd diszkó

A lebombázott Elevátor-ház
A lebombázott Elevátor-ház
A XIX. század végén a ferencvárosi Duna-part fejlődésnek indult. Kellett egy olyan létesítmény, ami ellátja a dunai áruszállítás megnövekedett igényeit: raktár és átrakóhely egyben. Ezért először (1881-ben) elkészült a Közraktárak négy épülete, 1883-ra pedig a elevátorház, a gabonaszállító hajók rakodóállomása és raktára. A II. világháború bombázásaiban súlyosan megsérült az elevátorház, amit a 60-as években lebontottak, és helyén alakították ki Budapest egyetlen, közvetlenül a vízparton levő parkját, a Nehru parkot. A Közraktárak épületeit a vásárcsarnok felújítása alatt, a kilencvenes évek közepén a piaci kofák vették birtokba. Visszaköltözésük után, a CET-projekt indulásáig diszkók, szórakozóhelyek működtek a rogyadozó falak között.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!