Felfüggesztették a BKV működési engedélyét

A Nemzeti Közlekedési Hatóság felfüggesztette a BKV működési engedélyét pénzügyi helyzetének bizonytalanságára hivatkozva, és hat hónapos ideiglenes engedélyt adott ki. Ez idő alatt kell stabilizálni a BKV pénzügyi állapotát, áll Tarlós István főpolgármester közleményében.

A BKV-nál nem kommentálták az NKH döntését.

Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója október 22-én azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester megállapodott abban, hogy a kormány még novemberben 7,5+5 milliárd forint támogatást nyújt a BKV-nak.

Enélkül a BKV működőképessége kerülne veszélybe, mivel a BKV a 2010-es költségvetését úgy tervezte, hogy határidőre megérkezik a kormánytól a Demszky-Bajnai megállapodásban rögzített 17,4 milliárd forintos plusz támogatás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus végén jelentette be, hogy csődbizottságot hoz létre a kormány a BKV pénzügyi helyzete miatt.

A BKV saját kimutatása szerint belső eladósodottságuk 720 milliárd forint, ekkora egyösszegű fejlesztést kellene a cégben végrehajtani ahhoz, hogy a műszaki színvonalat optimális szintre hozzák. A cég teljes megújítása ennél többe, kétezer milliárd forintba kerülne.

A 2010-es üzleti tervében a BKV 3,7 milliárd forintos adózás előtti veszteséggel tervezte, év végére a tervben jelzett hitelállomány 76,3 milliárd, az adósságállomány 81 milliárd forintra nőhet. Egy évvel korábban a BKV-nak 23,5 milliárdos vesztesége volt.

Tarlós István korábban az Indexnek adott interjúban azt mondta a BKV finanszírozásáról, hogy nagy probléma a 80 milliárdos közvetlen banki adósság, de még ennél is nagyobb baj, hogy a cég minden évben alulfinanszírozott, vagyis állami tőkeinjekció nélkül minden évben csődbe menne. A főváros szerinte akkor járna jól, ha az állam résztulajdonossá válna, és a BKV kapna egy 100 milliárd forintos tőkeemelést. Ez eltüntetné az adósságállományt és annak az évi 7-8 milliárdos kamatterheit.