Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Megint az ügyészség előtt az Infopark-biznisz

2010.11.16. 07:24

A Nemzeti Nyomozóiroda információink szerint vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást Borsa Gyula, az Infopark Zrt. volt vezérigazgatója ellen. Hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A vád szerint Borsa átjátszotta két telek földhasználati jogát és a cég aranyrészvényét egy kft.-nek. A volt igazgató szerint az államot nem érte vagyoni hátrány. Megpróbáltuk összefoglalni, hogyan lett az állami Infopark-terület jól jövedelmező üzlet – magáncégeknek.

Kezdetben volt az államnak két, nagy jövő előtt álló ingatlanegyüttese Budán, a Lágymányosi híd hídfőjének két oldalán az északi és a déli Infopark-telek. Az egyiket az egyetemi fejlesztések tették kapóssá, a másikat a Duna és a Kopaszi-gát közelsége. A déli oldalon –önkormányzati segítséggel – mind a tulajdonjog, mind a használati jog magánkézbe vándorolt, értéke néhány év alatt megtízszereződött.

Az északi oldalon a föld ugyan állami tulajdonban maradt, de hasznának túlnyomó része magáncégeké száz évig, sőt az állam az egyik irodaház bérlésére évi kétszázmilliót fizet, a saját földjén. Az egyenleg nem túl jó. Mindkét telekegyüttes értékesítési folyamatában jelentős szerepet játszott a kezdetben állami, most magánkézben levő Infopark Zrt.

Információink szerint a Nemzeti Nyomozóiroda vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást a két déli infoparkos ingatlan ügyében. Mint azt az ügyet átvevő Fővárosi Főügyészségen elmondták, várhatóan még novemberben eldöntik, hogy vádat emelnek-e a területet korábban kezelő állami cég volt vezérigazgatója ellen, aki a gyanú szerint aránytalanul olcsón adta át az ingatlanok földhasználati jogát egy befektetőcégnek.

A két telek ügye nem ismeretlen az ügyészség előtt. A Központi Nyomozóügyészség egy másik szálon meggyanúsította Lakos Imrét, a XI. kerület volt alpolgármesterét és Molnár Gyulát, a kerület korábbi polgármesterét, akik a gyanú szerint hivatali helyzetükkel visszaélve részt vettek abban, hogy az egyik ingatlan tulajdonjoga versenytárgyalás nélkül átkerüljön egy másik ingatlanos céghez, amelynek a környező ingatlanok már a tulajdonában voltak.

Lenn délen édes éden: a déli telkek története

Az, hogy a tulajdonjog és a földhasználati jog más-más ingatlancéghez került, később számos konfliktust szült.


View Az Infopark-telkek in a larger map

A két déli telek (a fenti térképen a pirossal jelölt terület) eredetileg az állam tulajdonában volt. Az egyiket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2005 szeptemberében eladta az offshore tulajdonú, Leisztinger Tamás vállalkozóhoz köthető Sampaio Kft.-nek, a másik tulajdonjogát egy évvel később, 2006 szeptemberében kedvezményesen, 417 millió forintért értékesítette a XI. kerületi önkormányzatnak fejlesztési célból.

Az önkormányzat egy hónap múlva nagyjából ugyanennyi pénzért a Nádor-Öböl Kft.-nek adta át a telket (amelynek tulajdonosa a kerület és Leisztinger által birtokolt Öböl XI. Kft. volt). A Sampaiót és a Nádor-Öbölt 2007 óta egy portugál ingatlanbefektető cég irányítja, amely információink szerint húszmilliárd forint körüli összeget fizetett ki összesen.

A két déli telket az eladás előtt az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. (röviden Infopark Zrt., még rövidebben ITIP Zrt.) kezelte. A KVI a telkek tulajdonjogának eladásakor biztosítéknak megtartotta a földhasználati jogot az akkor még állami tulajdonú ITIP-ben. Így a telkek tulajdonjoga hiába vándorolt magánkézbe, a beruházó a földhasználati jog nélkül nem tudott mit kezdeni velük.

A tulajdonjog kevés földhasználati jog nélkül

Ezért a telkek tulajdonosának (azaz a Sampaio és az Öböl-Nádor tulajdonosának) a következő logikus lépése a földhasználati joggal rendelkező ITIP megvásárlása kellett, hogy legyen, ha már kezdeni is akart valamit a tulajdonába került ingatlanokkal. Az adásvétel 2008 júniusában meg is történt.

A K-Immo nevű – Leisztinger Tamáshoz közvetlenül nem köthető, de több, az ő érdekeinek megfelelő lépést tevő – offshore cég több mint egymilliárd forintot fizetett az ITIP-ért, majd térítésmentesen átruházta  a földhasználati jogot, így lemondott a vagyonértékű jogról.

Itt keveredett homok a gépezetbe. Az ITIP új tulajdonosa meglepetten konstatálhatta, hogy a hőn óhajtott földhasználati jogot, valamint az ITIP leánycégének (az északi telkeken tevékenykedő Infopark Fejlesztési Zrt.-nek) aranyrészvényét néhány hónappal az ügylet előtt az ITIP vezérigazgatója elajándékozta egy másik ingatlancégnek, a Noveco Investnek. (Mint később kiderült, a földhasználati jog valójában nem került el az ITIP-től – legalábbis a volt igazgató érvelése szerint.)

Az északi Infopark-konstrukció

A német tulajdonú IVG 1998-ban jelent meg az Infopark fejlesztésében. Az állami tulajdonú ITIP-pel 30:70 arányban közösen megalapították az Infopark Fejlesztési Rt.-t (2000-ben az IVG a maradék harminc százalék állami részt is kivásárolta). Az állam 98 évre földhasználati jogot adott az IVG-nek, az cserébe vállalta, hogy finanszírozza az épületek felépítését, és évi 257 ezer euró földhasználati díjat fizet ITIP-nek. (Az IVG pénzbeli hozzájárulása az alapításkor 320 millió forint, és az alapításkor már megállapodásban rögzített tőkeemelésnél további 922 millió forint volt. A pénzbeli hozzájáruláson túl az IVG vállalta, hogy félmillió eurót fizet egy innovációs alapítványnak, amelyet az Infopark-koncepció támogatására hoztak létre. A maradék harminc százalékért 630 millió forintot fizetett az IVG 2000-ben. Úgy tudjuk, az éves földhasználati díjat nagyjából felemésztette az állami ITIP működése, valamint a telkek kármentesítési kötelezettsége, a cég tavalyi privatizálása óta pedig az éves földhasználati díj már nem az államot, hanem a tulajdonost (K-Immo) gazdagítja. Az eddigi öt irodaházat az IVG úgy építette fel, hogy mindegyikre létrehozott egy projekttársaságot. Négyet az átadás után eladott nagy német ingatlanalapoknak (összesen több mint 1,6 milliárd forintért) úgy, hogy azok évente még 340 ezer euró földhasználati díjat fizetnek neki. (Adataink az IVG-től származnak.) Az ötödik, az E épület, az uniós központ majdani székhelye is elkészült. Az állam mára bevételt egyáltalán nem lát az Infoparkból, viszont egy megállapodás szerint húsz évig fizeti az uniós központ évi kétszázmillió forintos bérleti díját az IVG-nek. Azt, hogy mi lesz a tulajdonviszonyokkal a 98 év letelte után, a legdörzsöltebb jogász sem tudja megmondani.

Visszatérve a déli infoparkos telkekhez: megkerestük Borsa Gyulát, az ITIP Zrt. akkori vezérigazgatóját, hogy megkérdezzük, miért állt érdekében az ITIP-nek 2008-ban bérbe adni az értékes földhasználati jogot. Borsa szerint az ITIP akkor már évek óta hetven-százmillió forint veszteséget termelt, és neki az lett volna a feladata, hogy a veszteséget megszüntesse.

A veszteség oka egyrészt az volt, hogy az Infopark hasznosítandó telkeinek kármentesítését az ITIP fizette, másrészt az irodákat is bérelte évi hetvenötmillióért. (Külön érdekesség, hogy az ITIP a bérleti díjat saját leánycégének, az Infopark Fejlesztési Zrt.-nek fizette, amelyet az évek során kivásárolt az északi telkeken tevékenykedő német partnercég, az IVG.)

Betette a lábát egy harmadik társaság

Borsa szerint itt jött képbe a Noveco Invest, ami egy, a Rahó utca és a Haraszti utca sarkán álló 3200 négyzetméteres (felépítendő) irodaház több mint nyolcvanéves használati jogát és évi huszonnégymillió forintot kínált a két telek több mint nyolcvanéves földhasználati jogáért és az Infopark Fejlesztési Zrt. aranyrészvényéért.

Az igazgató számítása szerint az éves díj, valamint az irodaház nem használt részeinek kiadásából bejött volna annyi pénz, hogy az ITIP nyereségessé váljon. A volt igazgató azt állítja, hogy bár ő tényleg aláírt papírokat az aranyrészvény és a jogok átadásáról, de ezek végül nem léptek életbe, ezért az államot az ő ideje alatt nem érte hátrány.

A hivatalos adatok (ITIP-mérlegadatok és földhivatali nyilvántartás) szerint az ITIP tulajdonát képező földhasználati jogot egy bizonyos Kollár Péter Ernő, az ITIP Borsát követő vezérigazgatója (egyben a K-Immo vezetője) ruházta át a Nádor-Öböl Kft.-re, illetve a Sampaio Kft.-re 2008 novemberében, mondja a volt igazgató. Sőt Borsa védekezése szerint hivatalosan az ITIP aranyrészvényeit is Kollár Péter Ernő ruházta át, közjegyzői okirattal, valamint jogerős bírósági végzéssel megerősítve.

Észak Dél ellen?

A Noveco Invest mint harmadik fél feltűnése azonban nem tetszhetett sem az északi telkeket hasznosító IVG-nek, sem a déli oldalon tevékenykedő K-Immónak. Az IVG-nek azért nem, mert az Infopark Fejlesztési Zrt. megmaradt aranyrészvénye jogokat adott volna a Noveco kezébe, a K-Immónak a déli telkek földhasználati jogának bérbeadása fájhatott, a nélkül nem tudott volna fejlesztésbe kezdeni.

P7160540

Információink szerint az északi Infopark-telkeken meghatározó szerepet betöltő német IVG és a déli telkeket jó haszonnal értékesíteni szándékozó ITIP-tulajdonos, illetve a hozzá tartozó befektetői kör viszonya nem volt túl szívélyes. Mindkettőnek borsot tört volna az orra alá a Noveco, így a két cég közös érdeke azt kívánta, hogy mielőbb szabaduljanak meg tőle.

Két nagy cég közt

Bele is került a darálóba a Noveco. Egyfelől az ITIP Zrt.-ből már korábban repült Borsa Gyula, és megtették a feljelentést a földhasználati jog, valamint az aranyrészvény értékesítése ügyében. Elindult egy bírósági per az aranyrészvény tulajdonlásának jogáért is. Ezt a pert azonban később, 2008 őszén a Noveco Invest Kft. jogerősen megnyerte, amikor is – mint fentebb olvasható – az ITIP (akkori vezetője Kollár) kénytelen-kelletlen hivatalosan átruházta a cégre a részvényt.

Másfelől történt egy érdekes zsarolási kísérlet is, amiről 2008-ban számoltunk be. Ebben az ügyben jelentős szerepe volt egy XI. kerületi szocialista politikusnak, akit később (egy más ügyben) vesztegetés gyanújával letartóztatott a rendőrség.

A Noveco tulajdonosait elmondásuk szerint arra akarták rávenni, hogy mondjanak le a földhasználati jogról. A nyomozást végül megszüntették a zsarolási ügyben azzal, hogy ha új fejlemény történik, akkor folytatják. Úgy tudjuk, elképzelhető, hogy hamarosan új fejlemény történik.

Aranymosás

Az aranyrészvény semlegesítésére egy egyszerű, de nagyon hatásos eszközzel élt az Infopark Fejlesztési Zrt. többségi tulajdonosa, az IVG. Rábólintottak, legyen a Novecóé a papír, közben – a Noveco szerint fű alatt – kft.-vé alakították az Infopark Fejlesztési Zrt-t. Mivel a zrt. megszűnt, a kft.-ben pedig nincs aranyrészvény, így ez a probléma az IVG számára látszólag megoldódott.

A bérleti jog is elvándorolt a Novecótól. 2008 nyarán, amikor a K-Immo 1,2 milliárd forintért megvette az ITIP Zrt.-t a Nemzeti Vagyonkezelőtől, közjegyzői okirattal megszüntették az arra vonatkozó szerződést.

Kollár Péter: nem vagyok Leisztinger strómanja

Lapunknak sikerült elérni Kollár Pétert, a K-Immo vezetőjét, aki közölte, hogy korábban volt ugyan üzleti kapcsolata Leisztinger Tamással, de az nem jelenti azt, hogy strómanja lenne, mint ahogy nem is az. Hozzátette, a déli Infopark-telkek földhasználati jogáról nem ingyen mondott le, hanem az akkori piaci viszonyoknak megfelelő áron értékesítette 2008 decemberében. Az eladás után nem foglalkozott azzal, hogy mit csinál a területen a portugál befektető. Hozzátette, hogy az MNV Zrt. küldte el Borsa Gyulát, illetve tette meg a feljelentést ellene.

Borsa Gyula is arra hivatkozik, hogy a Noveco valójában nem kapta meg sem a földhasználati jogot – hiszen azt hivatalosan be sem jegyezték a földhivatalban –, sem az aranyrészvényt, ami mára egyébként is értéktelenné vált. Szerint a szerződés megszüntetése egyben a büntethetőséget megszüntető ok is.

Kopaszi-gát, megkopasztott önkormányzat

A déli infoparkos telkek vonzerejének megértéséhez ismerni kell az ingatlanok és a Duna között fekvő Kopaszi-gát fejlesztésének történetét is. Az öböl és a hozzá tartozó hétszázezer négyzetméteres terület hasznosításáról 2003-ban döntött a kerületi önkormányzat.

Első lépésként a telkeket könyvértéken (azaz nem piaci áron) bevitték az Öböl XI. Kft.-be, aminek az önkormányzat mellett egy Leisztinger Tamás ingatlanbefektető érdekeltségébe tartozó cég (Öböl Invest) is tulajdonosa volt. Ráadásul a könyvértéket úgy állapították meg, hogy nem várták meg az ingatlan értékét nagyban növelő szabályozásiterv-módosítást.

Később, 2006-ban az önkormányzat kiszállt a kft.-ből (mindössze egy százaléka maradt), de az átsorolásból fakadó felértékelődést most sem vették figyelembe, csak az eredeti érték inflációval növelt összegét –másfél milliárd forintot – kapta meg a kerület. Ezért az egyik kerületi képviselő, Schneller Domonkos feljelentést tett, mert szerinte milliárdos haszontól esett el az önkormányzat.

Nagyra törő tervek, behúzott kézifék

Mint arról beszámoltunk, néhány hónappal az önkormányzat lépés után az Öböl XI. Kft. 99 százalékát birtokló Öböl Invest Kft. hetvenöt százalékát több mint húszmilliárd forintért megvette a portugál Mota-Engil, Finibanco, Estia nevű cégekből álló befektetői csoport.

A Kopaszi gát környékét a cég honlapja szerint ötmilliárd forintért rendbe hozták, ám a valóban rendezett területen nem akar megindulni az élet. A gáton üres pavilonok sorakoznak, tizennégyből csak kettő működik. Az önkormányzat lepusztult pavilonjáról korábban már írtunk.

A megálmodott paradicsom (Forrás: Öböl Kft.)
A megálmodott paradicsom (Forrás: Öböl Kft.)

A portugál cégek képviselője 2007 decemberében még nagy tervekről számolt be az Origónak. Bruno Machado szerint a befektető félmillió négyzetméter összalapterületű új épület felhúzását tervezte 2014–15-ig a Kopaszi gát mellett.

A tervekben előkerül a két infoparkos telek is, ami szintén tulajdonukba került. A Budafoki és a Dombóvári úthoz közelebb eső területeken több százezer négyzetméter irodát és lakást szándékoztak építeni. A tervek szerint itt egy bevásárlóközpont is lenne. Ezek helyén azonban egyelőre csak gaz terem.