Eleonóra
-1 °C
12 °C

Széll Kálmán tér, végállomás

2011.02.22. 11:53
Hatvan év után visszakaphatja régi nevét a Moszkva tér. Széll Kálmán egy mára elfeledett politikus, az országban egy utca és egy tér van róla elnevezve összesen, mindkettő Vas megyében. Korábban felvetődött az is, hogy Antall József legyen a Moszkva térből.

A rendszerváltás nagy névátkeresztelési hullámában is felmerült már, hogy ismét Széll Kálmánról kellene elnevezni a Moszkva teret, de végül nem lett belőle semmi.

A mozaik 1952-től díszíti a Moszkva tér 3. számú ház homlokzatát (Fotó: Barakonyi Szabolcs)

Széll Kálmánnak, a monarchia egykori pénzügyminiszterének és miniszterelnökének neve akkorra már nem mondott semmit, nem volt mártír, mint annyi más kormányfő a magyar történelemben, nem volt antikommunista, mert akkoriban még kommunisták se voltak, nem vitte Magyarországot világháborúba, nem is vezette ki onnan. Maradt hát minden a régiben.

Széll Kálmán tér az 1920-as években
Széll Kálmán tér az 1920-as években

Húsz évnek kellett eltelnie, hogy ismét komolyan felmerüljön: legyen-e Széll Kálmán tér a Moszkva térből? Az önkormányzati választás kampányában Staudt Gábor jobbikos főpolgármester-jelölt és párttársa, Bana Tibor önálló indítványa volt az átnevezésről szóló javaslat.

A parlament kulturális bizottsága akkor még tárgysorozatba sem vette az előterjesztést. L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke a vitában elmondta, személy szerint nincs kifogása a névváltozás ellen, de 1. Széll Kálmán elfeledett miniszterelnök, 2. az átlag magyar polgár nem ismeri az életútját, 3. az átnevezés nem parlamenti, hanem önkormányzati hatáskör. (Ugyanez volt az álláspontja a Jobbik által kifogásolt pécsi Doktor Sándor-szobor áthelyezéséről is, azóta a helyi képviselő-testület döntött is a szobor eltávolításáról.)

Tarlós István február elején jelentette be, hogy mérlegelés után a legpolitikusabb döntést hozza a Moszkva tér visszanevezéséről.

Az elmúlt húsz évben többször is felmerült az átnevezés, de a legtöbbször és legtöbben egy másik miniszterelnökről, Antall Józseffé változtatták volna a Moszkvát. Az első szabadon választott miniszterelnök halála után hat évvel, 1999 decemberében Balsai István, az MDF akkori frakcióvezetője az I., II. és XII. kerületi polgármesterrel egyetértve állt elő az ötlettel: a nem védett közterületet nevezzék el Antallról.

Érdekes módon ehhez Demszky Gábor is felajánlotta a segítségét, mondván, a főváros ez esetben szemet hunyna afölött, hogy személyről halála után csak 25 évvel lehet közterületet elnevezni. A főpolgármester Dávid Ibolya MDF-elnökkel is egyeztetett az ügyben. Akkoriban sokan találgatták, hogy Demszky miért akar gesztust tenni a jobboldalnak. A választ a 2000-es év adta meg, amikor a főpolgármester indult és nyert az SZDSZ elnökválasztásán, és meghirdette a Fidesztől és az MSZP-től egyenlő távolságot hirdető, de fél év alatt megbukó politikáját.

Az ötlet végül a baloldali fővárosi képviselők ellenállásán bukott meg. Ugyanaz lett a sorsa az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) 2002-es aláírásgyűjtésének az Antall József tér mellett, illetve a 2006-os internetes szavazásnak, amikor az Ötvenhatosok tere, az Ifjú mártírok tere (az 56-os forradalom napjaiban viselte a tér ezt a nevet), a Mindszenty József tér, a Széll Kálmán tér és az Antall József tér közül ez utóbbi győzött – hiába. Az MSZP-s többségű fővárosi városképvédelmi bizottság az átnevezést nem támogatta.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Rétvári Bence, az IKSZ akkori elnöke elmondta, hogy a 2010-es, a fővárosban is jobboldali többséget hozó önkormányzati választás után már nem kezdeményezték az átnevezést. Két lehetőségük van: vagy megvárják a huszonöt éves moratóriumot, vagy indítványozzák, hogy Antall József legyen a főváros díszpolgára. Rétvárinak az ellen sincs kifogása, hogy a Moszkva teret újra Széll Kálmánról nevezzék el.

Egyébként 1929-ig kellett várni arra, hogy valamilyen tisztességes neve legyen az addig csak gödörnek hívott térségnek. A török hódoltságot követően téglavetők működtek itt, emiatt van akkora szintkülönbség; ugyanis a Csízhalom nevű dombot – ide épült a Postapalota – bontották meg, derül ki Kahlich Endre tanulmányából. A 19. században ide jártak korcsolyázni a budai polgárok, mert a gödrökben megállt a víz. A század végére a megnövekedett forgalom miatt utakat vezettek át, a gödröket föltöltötték, tenisz- és más sportpályákat építettek, valamint egy kis székházat a Budapesti–Budai Torna Egyesületnek.

Nagyjából így nézett ki a tér 1929-ben – a villamosok végállomását majd csak a második világháború előtt alakítják ki –, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa javaslatára az egykori gödör területét Széll Kálmánról nevezik el.

A Budapest lexikonban – ahogy Farkas Zsolt és Nagy Endre tanulmánya rávilágít – rosszul szerepel, hogy 1946 és 1951 között Sztálinról nevezték el a teret. Valójában 1951-ig viselte a Széll Kálmán nevet, amikor a november 7-ei ünnepség után Moszkva térre keresztelték. Ez már kellően fajsúlyos területe volt a városnak; korábban egy rövid ideig a lipótvárosi Balaton utcát nevezték el Moszkváról, de egy olyan hatalmas jelentőségű városhoz, mint a Szovjetunió fővárosa, nem illett egy ilyen incifinci utca.

Az országban jelenleg a Moszkva téren kívül egy közterület van Moszkváról elnevezve. Szegeden az 1879-es árvíz után a Nagykörút egyes szakaszait az újjáépítéshez adakozó városokról nevezték el. A cári Moszkva, fájdalom, nem volt köztük, de 1945-ben a Berlini körút egy szakasza csak megkapta a Moszkvai körút nevet.

A Moszkava tér a 60-as években
A Moszkava tér a 60-as években

Ha már itt tartunk: mi van eddig Széll Kálmánról elnevezve? Szentgotthárdon találtunk egy Széll Kálmán teret, ennek a választókerületnek volt kétszer is országgyűlési képviselője, a közeli Szombathelyen pedig egy utca viseli az egykori miniszterelnök nevét.

A 248 lelkes Rátóton viszont, ahol Széll Kálmánnak kastélya és híres mintagazdasága volt, a Fő, a Vasút és a Sport utcán kívül csak egy kortársáról van utca elnevezve, Ady Endréről. Akinek különben nem volt róla túl nagy véleménye: „A Széll Kálmán kormányzása még nagyobb tápot ad a kiváltságos szamárkodásoknak. A korrupt Tisza-rendszertől legfeljebb abban különbözik, hogy konzervatívabb. Nem nemesít meg minden összeszedelőzködött strébert, de buzgólkodik a régi kiváltságosak megerősödésén… Így csinálják nálunk az egységes, erős magyar társadalmat…”

A Moszkva tér napjainkban

De milyen pénzügyminisztere és miniszterelnöke is volt az országnak Széll Kálmán, akinek munkásságát semmilyen monográfia nem dolgozta még fel?

A Jobbik már említett határozati javaslatában ez szerepel: „A teret eredetileg Széll Kálmán miniszterelnök úrról nevezték el, aki többek között az 1902-es osztrák–magyar gazdasági kiegyezés atyja, a hazánk ezeréves fennállásának 1896-ban méltó emléket állító Millenniumi Országos Bizottság elnöke, a dualizmus történetének legnagyobb magyar költségvetési reformját végrehajtó pénzügyminisztere volt.”

Széll Kálmán
Széll Kálmán

Történelmietlen az összevetés, de a Jobbiknak aligha tetszett volna Széll Kálmán pénzügyminiszteri ténykedése, ami egyfajta korai Bokros Lajost idéz. Szigorú és takarékos volt, az államháztartási egyensúly helyreállítását és megőrzését, a deficit felszámolását tekintette fő céljának, a célok elérésekor nem rettent vissza az adónemek növelésétől, valamint az adózók vegzálásától; nevéhez fűződik ugyanis az adófelügyelői intézmény megszervezése, derül ki a Magyarország miniszterelnökei (Cégér, 1993) című kötetből.

Pénzügyminisztersége (1875–1878) után a kormány pazarló pénzügyi politikájának bírálatára tette fel kormánypárti képviselőségét, miközben részt vett a vasutak államosításának lebonyolításában.

Miniszterelnöki bemutatkozó beszédét a törvény, jog és igazság hármas jelszavával tartotta 1899-ben. Jelentős érdekeket sértett az összeférhetetlenség újraszabályozása; egy sor képviselő mondott le mandátumáról, mivel az nem egyezett az állammal gazdasági, üzleti kapcsolatban álló társaságokban betöltött tisztségeikkel. (Egy későbbi miniszterelnök, Tisza István viszont inkább a politikát választotta.)

Széll végül az újonckérdésbe bukott bele 1903-ban, mivel az ellenzék obstrukciója megakadályozta a költségvetés elfogadását a törvény szabta határidőn belül. Egy év múlva a pártból is kilépett.

Jegyezzük még meg, hogy Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát vette feleségül, aki egyben Deák Ferenc gyámleánya is volt. Ezzel kapcsolatban írta nekrológjában sokat sejtetően egyetemi évfolyamtársa, Halász Imre: „Széll Kálmánra nézve ez a házasság több volt családi élete kezdeténél, egyúttal kezdő állomása volt egy jelentékeny politikai karriernek.”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!