Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Hegyet már nem akarnak a Moszkva térre

2011.02.24. 10:03

Hárommilliárd forintot szavazott meg tavaly a parlament Tarlós István és hat fideszes országgyűlési képviselő módosító javaslata nyomán a Moszkva tér felújítására. Ahhoz képest, hogy az elmúlt években harmincmilliárdos elképzelések is forogtak a választási kampányok idején, ez csekélynek tűnik. A módosító javaslat szerint ebből a pénzből a Moszkva tér felújítására és a térség tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztésére futná. Egészen pontosan: a budai fonódó villamoshálózat kiépítésére és a fogaskerekű behozatalára a Moszkva térre.

Egyszer már szanálásra ítélték ezt a házsort (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

A Budapesti Közlekedési Központnál érdeklődtünk, hogy mi lesz a tér sorsa. Válaszul egy LMP-s képviselő, Somfai Ágnes hasonló témában készült interpellációját és az arra adott főpolgármesteri választ kaptuk meg. Ebből kiderül, hogy több tervet és stratégiát (így kerületi szabályozási tervet, szmogriadótervet, integrált városfejlesztési stratégiát, közlekedési rendszerfejlesztési tervet) kell összhangba hozni és a kor igényeinek megfelelően aktualizálni.

moszkvater

A szövegben viszonylag kevés a konkrétum azon túl, hogy a gyalogosfelületet szeretnék kiterjeszteni, továbbá újra kell gondolni a busz- és villamosmegállók helyét.

A Moszkva tér felújítása több évtizede napirenden van. Nagy a szintkülönbség a villamos- és buszmegállók között, a gyalogosok mozgása szabályozatlan és balesetveszélyes, útvonaluk forgalmas villamosvonalakat keresztez, a buszokat a téren tárolják, állandóak a dugók, nincs zöldterület, szennyezett a levegő, a metróállomás süllyedő legyezőre emlékeztető épülete pedig korszerűtlen.

Busztároló a tér közepén

Mai formájában 1941-re készült el a Moszkva tér (1951-ig Széll Kálmán tér). K. Juhász Erzsébet tanulmányából tudható, hogy az akkor kialakított villamos- és buszvégállomásnak a határokon túl is híre ment. „Az átutazók kényelmét két váró- és egy árusítócsarnok szolgálta. Ez utóbbit lóhere alakban, hármas tagozódással tervezték. A szárnyakat üvegbeton kupolás, köralakban nyitott térség kötötte össze. Közepén virágtartó és ivókút volt. Egyik szárnyába üzleteket, mosdót, a másikba cukrászdát, kávézót, a harmadikba fűthető utasvárót helyeztek. Esténként impozáns látványt nyújtott az újszerű, a körülfutó párkányokban elhelyezett csőégős megvilágítás.”

A második világháborús károk után a Moszkva téri létesítmények eredeti pompájukban már soha nem épültek újjá. Fontos lépés volt a tér fejlesztésében az eredetileg 1955-ben átadni tervezett kettes metró, ami nemcsak a budapestiek közlekedését könnyítette volna meg, hanem egy – a Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála előtti években közeli valóságnak tűnő – atomháború esetén is védelmet nyújtott volna a kiválasztott tízezreknek. Az utasok egy soha meg nem épült, bombabiztos csarnokból jutottak volna le a metróba, ahol közvetlenül szállhattak volna át a meghosszabbított fogaskerekűre. (Ez utóbbi elképzelés a kor viszonyai között meglehetősen modern volt, jellemző, hogy ma is csak egy megvalósításra érdemes álomként beszélnek róla.)

A rég megszűnt agyagbányászat miatt kell most lépcsőzni

A tér gyakorlatilag 1972, a kettes metró átadása óta néz ki úgy, ahogy most, ekkor adták át a legyező formájú vasbeton állomásépületet is. Pedig már akkor ideiglenes állapotnak szánták, azt tervezték, hogy a metróból a Széna tér felé is vágnak kijáratot, a téren pedig különféle átjárókkal jobban elválasztottak volna a gyalogos- és villamosforgalmat.

A nyolcvanas évek közepén súlyos százezreket költöttek egy titkos tervpályázat díjazására. Az ötletekből még ma is lehetne meríteni, bár egy jó részük már nem aktuális. A pályázat domináns része volt akkoriban például egy legalább 20 ezer négyzetméteres áruház megépítése. A Mammut kilencvenes évekbeli átadásával ez okafogyottá vált, bár figyelemre méltó a zsűri korabeli értékelésében, hogy azokat a terveket, amelyekben nem volt közvetlen kapcsolat a Moszkva téri tömegközlekedéssel, elvetették. A Mammutnál ilyen kapcsolat nincs.

Gyalogosok a síneken

Az akkori pályázat másik tanulsága, hogy minél több parkolót akartak kialakítani a téren – akár parkolóházzal, akár bérházak szanálásával –, ezek forgalomnövelő hatásával viszont nem számoltak.

koka2006

A rendszerváltás idején és az azt követő években lekerült a napirendről a tér átépítése, 2000-ben viszont a gyanútlan újságolvasó azt gondolhatta, hogy tényleg történik valami. A városháza kéreg alatt bővítette volna üzletekkel a teret, illetve a föld alá vitte volna a tömegközlekedést is. Szanálták volna a Moszkva tér és a Retek utca közötti házakat, hogy kibővítsék a teret. Mindezt potom 17-22 milliárdból akarták megvalósítani.

Az összeg a 2006-os kampányra hízott 30 milliárdra. Akkor már Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter és Horváth Csaba II. kerületi polgármester álmodott egy merészet. Új ötlet volt egy új metrókijárat építése, valamint az, hogy a közúti forgalmat is alagútban vezették volna el, a metró végállomása pedig a Budagyöngye lett volna, tehermentesítve a Moszkva teret. A tervekben szerepelt a Csízhalom nevű domb visszaépítése – ide épült a Postapalota –, így egy impozáns zöld domb épült volna.

2007-ben a fideszes I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás egy interpellációban akarta szembesíteni Kókát a kampányban tett ígéretével, de Szili Katalin házelnök megvédte, mondván: ez nem miniszteri hatáskör.

Utána már nem is nagyon történt semmi a Moszkva tér rendezése ügyében, hacsak az nem, hogy a 2010-es önkormányzati választás előtt valamennyi főpolgármester-jelölt megígérte a tér rendbetételét. A feladat a győztes Tarlós Istvánra maradt.