Tarlós felmentette az FKF vezérigazgatóját

Tarlós István főpolgármester 2011. április 1-i hatállyal felmentette Tölgyesi Balázst, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját. A cég vezetésével Klug Lajost, a Városháza nemrég kinevezett közmű és környezetvédelmi osztályvezetőjét bízta meg, áll a városháza közleményében.

Lapunk megkeresésére a főpolgármesteri hivatal sajtóirodáján nem indokolták Tölgyesi eltávolítását, így nem tudható, hogy a lépés kapcsolatban van-e az Index cikksorozatával, amelyben az FKF-es kamutanulmányokról és egyéb ügyekről számoltunk be.

Mint megírtuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda az FKF Zrt.-nél 2009. szeptemberében kötött kutatási szerződésekkel kapcsolatban, hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyamatban levő eljárásban februárban házkutatást tartott a cég székhelyén. Az NNI február elején nyitotta meg a nyomozást az ügyben, amit a BRFK korábban már lezárt.

Mint arról beszámoltunk, a három gyanús, összesen nettó 20 millió forintba kerülő kutatási tanulmányt az FKF nevében Tölgyesi Balázs, akkori stratégiai igazgató rendelte meg 2009-ben, a másik részről pedig Zemplényi Zoltán, a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdekképviseleti Egyesület ügyvezető igazgatója írta alá.

Az Index novemberben írta meg, hogy valószínűsíthető az összességében 20 milliós megbízás feldarabolása, így minden szerződés értéke az akkori 8 millió forintos közbeszerzési értékhatár alá esett.

Ám az akkori jogszabályok szerint a szerződések értékét egybe kellett volna számolni. A piacon több cég is képes lett volna ezeket a kutatásokat elvégezni, de végül mind a három megbízást ugyanaz a cég, azaz egyesület, a GAVE nyerte el, ráadásul pályáztatás nélkül.

A BRFK 2010 egy feljelentés alapján hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított az ügyben, amelyet decemberben lezárt bűncselekmény hiányában. A BRFK akkori közleménye szerint a hűtlen kezelés gyanúját a nyomozás cáfolta.

Az FKF lapunk nyomására tavaly nyilvánosságra hozta a három szerződést, valamint mellettük három külön megállapodást is, amelyen a megrendelő és a készítő elfogadja, hogy a tanulmányokat más szakmai szervezetek is felhasználhatják. Ha ugyanis ez a kitétel szerepel a két fél közötti megállapodásban, akkor a jogszabályok szerint nem vonatkozik rá a közbeszerzési törvény és az összeszámítási passzus. A BRFK valószínűleg ezt az érvelést elfogadva zárta le a nyomozást.

Csakhogy a három megállapodással gond van, ha valaki tüzetesebben megvizsgálja azokat: a hozzáférhetőségi megegyezésnek eleve a szerződésben kellett volna szerepelnie, nem külön papíron. Ráadásul a szerződéseket a 87-es céges bélyegzővel pecsételték le, a megállapodásokat pedig a 3-assal, ami felveti annak a gyanúját, hogy nem egy időben keletkeztek.

Az NNI nemcsak a megállapodások miatt vette fel újra az elejtett szálat. Olvasóink visszajelzései nyomás egyértelműen bebizonyosodott, hogy az egyik szerződést az interneten található ingyenes publikációkból ollózták össze, azaz kamutanulmány készült. Úgy tudjuk, hogy a BRFK eleve nem is vizsgálta ezt a szálat, mert a nyomozás hűtlen kezelés miatt indult, az NNI viszont erre is figyelmet fordít.