Magdolna
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Véglegesen eldőlt a turul sorsa: marad

2011.06.24. 11:20

Nem kell lebontani a XII. kerületi turulszobrot. Az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán álló II. világháborús emlékmű fennmaradása körül 2005 óta folyt a csatározás. Az ügy kacskaringós úton végigjárta a budapesti közigazgatás szinte valamennyi döntési fórumát, végül eljutott a V. kerületi jegyzőhöz, aki a napokban kiadta a végleges fennmaradási engedélyt.

Az Index információi szerint a XII. kerületi önkormányzatnak nem kell lebontatnia a II. világháborús polgári és katonai áldozatai emlékére hat éve felállított turulszobrot. Az emlékmű véglegesen fennmaradási engedélyét az V. kerületi jegyző adta ki.

Fotó: Nagy Attila
Fotó: Nagy Attila

A határozatról a kerület alpolgármestere számolt be blogjában. Váczi János szerint nyilvánvaló, hogy közigazgatási köntösbe bújtatott politikai támadás állt a turul körüli viták hátterében: Demszky Gábor korábbi főpolgármester célja az volt, hogy feszültséget szítson a XII. kerületben. A sok jogi huzavonával járó ügy túl is nőtte a kerületet, hiszen a vonatkozó törvények változása miatt ma már a budapesti kerületek maguk dönthetnek arról, milyen emlékművet szeretnének a saját közterületeikre állítani – állítja a hegyvidéki alpolgármester.

Három éve még szinte biztos volt, hogy a szobrot előbb-utóbb el kell távolítani az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán álló talapzatról, mert a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása hiányzott az építéshez, ezért a korábbi bontási határozat jogszerű volt.

Fotó: Somogyi-Tóth Dániel
Fotó: Somogyi-Tóth Dániel

Mitnyan György, a kerület akkori fideszes polgármestere 2005 márciusában kért építési engedélyt, de a Fővárosi Közgyűlés nem járult hozzá az emlékmű felállításához, csak parkfelújításra, térrendezésre szóló engedélybe adott ki, annak ellenére, hogy a szobrot a Budapest Galéria alkalmasnak találta közterületre állításra.

A szobor felállítását ellenző Demszky Gábor a közgyűlésben 2005-ben azzal indokolta álláspontját, hogy a múlt század 20-as, 30-as éveiben a Turul Szövetség szervezte az első zsidóüldözéseket. A szobor fennmaradásáért is demonstráltak, 2008-ban a Jobbik szervezésében zajlott egy több száz fős tüntetés a hatméteres emlékmű mellett.

Az önkormányzat a határozat ellenére megépíttette az emlékművet, amelyre aztán fennmaradási engedélyt kellett kérni. Ezt azonban az elsőfokú közigazgatási hatóságnak, a Budavári Önkormányzatnak meg kellett tagadnia, mivel az emlékművek esetén törvényben előírt fővárosi közgyűlési hozzájárulás hiányzott, és ezt a közgyűlés négy korábbi határozatában egyértelműen megtagadta.

A XII. kerületi önkormányzat megtámadta a bontási határozatot, a közigazgatási eljárásban másodfokon eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban helybenhagyta azt.

Fotó: Nagy Attila
Fotó: Nagy Attila

A XII. kerület ekkor fordult a Fővárosi Bírósághoz, közigazgatási perben vitatta a bontási határozatot. Az ítélet után a kézhezvételtől számított 30 napon belül végre kellett volna hajtani a bontási határozatot. A szobor azonban maradt, mert a kerület polgármestere, Pokorni Zoltán kompromisszumos javaslattal katonai emlékművé akarta nyilváníttatni, így az ügy szinte követhetetlen jogi csűréscsavarások után 2009-ben megint a Fővárosi Bíróságra került, ahol ismét az a határozat született, hogy "ésszerű határidőn belül" bontani kell.

A Fővárosi Közgyűlés azonban közben visszavonta a szoborra vonatkozó tiltó határozatát, ami után az első kerület már megadhatónak ítélte a fennmaradást. Ezt azonban a közigazgatási hivatal ismét felülbírálta, és az ügyet a ferencvárosi önkormányzatnak szignálta ki. Amely utána átkerült a belvárosi önkormányzathoz ahol a napokban tettek pontot a szövevényes történet végére.