Jolán
2 °C
4 °C

Mi változik a Széll Kálmán téren?

2011.09.04. 11:43 Módosítva: 2011-09-04 12:25:32

A fővárosi közgyűlés eheti ülésén elfogadta a Széll Kálmán tér rendezéséről szóló koncepciót, elkezdődhet a konkrét tervezés. Egyelőre azonban sok a bizonytalanság: a beruházásra van pénz, de nem tudni, pontosan mennyi. A tervek szerint az építkezés első üteme 2013-ban kezdődik és 2014-ben fejeződik be, de azt, hogy mi fér bele a koncepcióból az első ütembe, és lesz-e egyáltalán második ütem, nem tudni. Ami biztos: a mostani elképzelés sokadik a sorban, de eddig némi aszfaltozáson és néhány dézsás fa kihelyezésén kívül nem sok minden történt.

A most elfogadott koncepció lényege: nem park épül, hanem racionálisabban használható közlekedési tér. Ennek érdekében több, és jobban szervezett gyalogos terület lesz, ésszerűen csoportosított busz- és villamosmegálló, és a biciklisekről sem feledkeztek el: a teret teljesen "átkerékpározhatóvá" teszik. A közúti közlekedés alig változik, az erre a részre vonatkozó tervezői kulcsmondat így szól: a térnek "a gépkocsiforgalom számára egyszerre kell átengedőnek és feltartóztatónak lennie". (A teljes koncepció innen letölthető.)

A beruházás finanszírozása, tekintettel a több ütemre és több forrása összehangolására, elég bonyolult. Csak az első, szűk, a legszükségesebb elemeket tartalmazó ütemhez nettó 2,5-3 milliárd forint kell. A pénzt egyrészt úgy teremtenék elő, hogy a tér átépítésébe integrálnák a fonódó villamosok projektet, legalábbis a 17-es villamos és a 4-es 6-os villamosok összekötéséről szóló részt. (A fonódó villamos projekt másik része, a Margit híd alatti villamosvonal-összekötés egyelőre még a homályba vész.)

"Építészeti beavatkozási pontok"
"Építészeti beavatkozási pontok"

A 2011-es központi költségvetés is tartalmaz a Széll Kálmán tér átépítésére 3 milliárd forintot, ám ebbe az összegbe (a tétel meghatározása szerint) bele kell még férnie a fonódó villamosnak, a fogaskerekű felújításának és behozatalának a Széll Kálmán térre, valamint a káposztásmegyeri vasútállomás fejlesztésének is. Azaz magára a térre mindenképpen kevesebb jut. A koncepció szerint ezért a fővárosnak is a zsebébe kell nyúlnia, és legalább 1-1,5 milliárd forintot le kell szurkolnia a felújításhoz. És akkor még csak a "szűk" első ütemnél tartunk.

Mit tartalmaz az első ütem?

A fonódó villamos (hivatalosan Budai észak-déli villamos kapcsolat projekt) részeként elbontják a régi 56-os villamos hurokvágányát és a szükségtelenné vált tárolóvágányokat a tér közepéről. Lezárják a Csaba utcát a forgalom elől a Krisztina körút – Várfok utca között, valamint lezárják a Várfok utcának a Széll Kálmán téri szakaszát: csak kerékpárosok és a buszok hajthatnak majd be. Több helyen szélesítik a járdát, jelzőlámpákat állítanak, átrendezik a megállókat és új térburkolat lesz az egész téren.

Kerékpárhálózat
Kerékpárhálózat

Ketyeg-e a lépcsőbomba?

Makacsul tartja magát egy városi legenda, miszerint a Széll Kálmán téri metrókijárat épületének máig nincs állandó építési engedélye. Egy, a 2-es metró építésében részt vett mérnök lebbentette fel az Index előtt a fátlyat a titokról: az épület pincéjéből felvezető lépcsőt - hely hiányában, kényszerűségből - olyan szűkre szabták, hogy az nem ütötte meg a szabványban előírt mértéket. Ezért nem adták ki egykor a létesítmény állandó építési engedélyét. Az ideiglenes engedély hosszabbítgatásába pedig már hosszú évekkel ezelőtt beleuntak az illetékesek, eltitkolván a történelmi tényt, hogy "ketyeg a Moszkva téri lépcsőbomba".

A koncepció egyik alapvető eleme, hogy a metró legyezőszerű kijárati épületét el kell tüntetni. Ha lesz rá pénz, akkor már az első ütemben (2013-2014 között) teljesen lebontják, ha nem lesz rá pénz, akkor csak azt a szárnyát tüntetik el, ahol kocsmák, virágárusok működnek. Ha megmarad még ideiglenesen, akkor a homlokzatát egy kicsit felújítják.

Persze az igazi az lenne a koncepció szerint, ha már az első ütemben lebontanák az egész legyezőt, a mozgólépcsők lefedésére pedig a távlati ütemekhez illeszkedő új épület emelkedne. Ehhez kapcsolódva – az épületegyüttes részeként – megépülne az emelt szintű „Vár kapuja tér” a Várfok utca vonaláig, valamint a villamos megállóhelyek feletti előtető rendszer. Legalábbis valamennyire.

A tér kialakítása az első lépésben minimálisan megvalósuló elemek esetén
A tér kialakítása az első lépésben minimálisan megvalósuló elemek esetén

Ha jól értelmezzük a koncepciót, akkor a Vár kapuja, azaz a Széll Kálmán tér első emelete lenne valójában a beruházás második üteme. Erre egyelőre azonban költségbecslés, és természetesen forrás sincs még.

Az elképzelés lényege, hogy a Várfok utca és a Vérmező út találkozásánál, a villamos sínek felett, illetve a Postapalota mellett, a Krisztina körút felé néző rendezetlen zöld háromszög fölé nyúlóan építenének egy felső térszínt, "a Vár kapuját".


Moszkva tér nagyobb térképen

A térség egy zöld felületekkel, kilátópontokkal, kényelmi funkciókkal (étterem, kávézó, illemhely) tagolt gyalogos tér lenne, amit közvetlenül a Széll Kálmán térről lehetne megközelíteni kültéri mozgólépcsőn, liften, vagy a teraszos lépcsősoron. A gyalogos sétánnyá alakított Várfok utca is ide torkollna.

Horváth Csaba megmosolyog

Az új koncepcióval kapcsolatban elsősorban a szocialisták fejezték ki ellenérzéseiket. Horváth Csaba frakcióvezető szerint a tervezetet megmosolyogtató felújítási programnak minősíteni. A volt főpolgármester-helyettes szerint a rendelkezésre álló forrásból egy impozáns füvesítési, fűmagosítási programot lehet megvalósítani.

A Jobbik frakció az előterjesztés céljaival egyetértett, ám a terv véleményezéséhez több információ kell nekik. Azt biztosra mondták, hogy luxusberuházást nem támogatnak.

Az LMP a közgyűlési ülésen azon sajnálkozott, hogy először a sajtóból ismerhették meg a koncepciót, nem volt például ötletpályázat sem. Emellett úgy gondolják mégis, hogy a végeredmény nem rossz, ezért támogatják.

Közülük egyébként Horváth Csaba gondolhatja úgy, hogy bátran beszélhet, hiszen 2006-ban az ő (és Demszky Gábor akkori főpolgármester) neve alatt futott a Moszkva tér elmúlt húsz évének egyetlen felújítása: a tér egy kisebb részét látványos kordonok mögött  újraaszfaltozták, és kitettek néhány dézsás fát a "zöldesítési program" keretében.

Ugyanebben az évben kötött "választási szerződést" Kóka János volt gazdasági miniszter a kerületi választópolgárokkal, amiben vállalta, hogy ha megválasztják, akkor néhány éven belül felújítja a teret, s ha ez mégsem történik meg, akkor ő lemond. Megválasztották, nem történt meg, nem mondott le. Igaz, a politikus azzal védekezett, hogy nem önkormányzati, hanem parlamenti képviselőnek választották meg végül.

Elvetélt tervek: szocialista nagyáruház, új Csízhalom

Mai formájában 1941-re készült el a Moszkva tér (1951-ig, majd 2011-től újra Széll Kálmán tér). A tér gyakorlatilag 1972, a kettes metró átadása óta néz ki úgy, ahogy most, ekkor adták át a legyező formájú vasbeton állomásépületet is. A nyolcvanas évek közepén súlyos százezreket költöttek egy titkos tervpályázat díjazására. Az ötletekből még ma is lehetne meríteni, bár egy jó részük már nem aktuális.

Régebbi 2006-os terv
Régebbi 2006-os terv

A pályázat domináns része volt akkoriban például egy legalább 20 ezer négyzetméteres áruház megépítése. A Mammut kilencvenes évekbeli átadásával ez okafogyottá vált, bár figyelemre méltó a zsűri korabeli értékelésében, hogy azokat a terveket, amelyekben nem volt közvetlen kapcsolat a Moszkva téri tömegközlekedéssel, elvetették. A Mammutnál ilyen kapcsolat nincs.

A rendszerváltás idején és az azt követő években lekerült a napirendről a tér átépítése, 2000-ben viszont a gyanútlan újságolvasó azt gondolhatta, hogy tényleg történik valami. A városháza kéreg alatt bővítette volna üzletekkel a teret, illetve a föld alá vitte volna a tömegközlekedést is. Szanálták volna a Moszkva tér és a Retek utca közötti házakat, hogy kibővítsék a teret. Mindezt potom 17-22 milliárdból akarták megvalósítani.

Az összeg a 2006-os kampányra hízott 30 milliárdra. Akkor már Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter és Horváth Csaba II. kerületi polgármester álmodott egy merészet. Új ötlet volt egy új metrókijárat építése, valamint az, hogy a közúti forgalmat is alagútban vezették volna el, a metró végállomása pedig a Budagyöngye lett volna, tehermentesítve a Moszkva teret. A tervekben szerepelt a Csízhalom nevű domb visszaépítése – ennek egy részére épült a Postapalota –, így egy impozáns zöld domb épült volna.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?