Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Titkos Zeneakadémia épült a belvárosban

2011.09.06. 00:52

Izgalmas épületet húztak fel Budapest közepén, a sűrű hetedik kerületben, úgy, hogy arról szinte senki nem tudott. A Zeneakadémia új épületének bravúrja, hogy a hazai trenddel szakítva nem archaizál és nem szimbolizál. Új részeivel sem akar réginek látszani, sőt, az egész nem igyekszik úgy tenni, mintha valójában Szent Korona lenne, vagy ősi templom.

Az épület pont úgy néz ki, mint egy 1884-es népiskola, amit kortárs elemekkel bővítettek ki, hogy ott zenélhessenek a zenésztanoncok és adminisztrálhassanak az adminisztrátorok, akik már nem férnek el a Liszt Ferenc téri épületben.

Mányi István terve szimplának tűnik, de az épület fenti feladatait maradéktalanul teljesíti. Ha kell, a tantermek hangszigeteltek, ha kell, napfényesek, gondoltak arra, hogy a diákok nemcsak tanulnak, de esznek, isznak, sőt buliznak is. Az embereknek gyerekük van, akit tisztába kell tenni valahol. Továbbá, az épület nem egyedül áll a pusztában, hanem egy város szövetébe illeszkedik, régi és új részeivel egyaránt.

Titkos két emelet

Ez az illeszkedés az, ami megtéveszti a környéken sétálót. Új épületnek ugyanis nem látni nyomát, úgy tűnik, egyszerűen lefestették a Wesselényi utca egyik tömbjét. Mányi István úgy közelített a Vigadót is tervező Feszl Frigyes épületéhez, mintha műemlék volna, noha egyébként soha nem védették le. A kétszintes épületet az utca felől eredeti formájában állították vissza. Az eredetitől csupán a téglavörös színben tértek el, továbbá modern üvegkapukat állítottak, mivel a korabeliekről már dokumentáció sem volt, imitálni pedig nem akartak. Az utcafront legjelentősebb változtatása, a plusz két emelet viszont nem látszik, mivel azok egy meredek, cserépburkolatú tető mögé kerültek.

Vibrálás

A kortárs jegyek az épület új részeiben jelennek meg. Az udvarra két új szintet építettek, és az épület hátsó síkja is kijjebb került. Az új részeket a hátsó homlokzatot négyemeletnyi magasságban beborító üvegfal határozza meg.

„A régi Zeneakadémiát átitatta a képzőművészet. (Az 1907-es épület belső tereit Zsolnay kerámiadíszek, szobrok, reliefek borítják.) Ezt az épületet egyetlen erős gesztussal akartuk telíteni képzőművészettel – mutatott végig Mányi az üvegfelületeken hosszában végigfutó, színes és hullámzó csíkokon. – A szinuszgörbék a hanghullámokra utalnak. És ezek sem maradnak statikusak. Az egymástól két centire futó két üvegfelület hullámai megmozdulnak, ahogy elhalad előttük az ember” – magyarázta a Szövetség 39 csoport által készített tervet.

Az építész a vibráló hatású felületekkel szerette volna lágyítani a pesti kéményrengeteg ipari látványát, de praktikus funkciójuk is van, árnyékolóként működnek.

Hangszigetelt magánzárkák

A praktikum és az arányérzék jellemzi az épület tereit is. A legmeglepőbbek a hangszigetelt magánzárkákra emlékeztető egyszemélyes zenecellák voltak, amelyekre állítólag akkora az igény, hogy 24 órás üzemben furulyáznak, vadászkürtöznek, dobolnak, zongoráznak és xilofonoznak majd bennük a nebulók. Készült egy hangstúdió, 500 millió forintnyi hangrögzítő technikával és remek akusztikával. Ez utóbbiból annyit vettem észre, hogy odabenn mintha kiszivattyúzták volna a hangokat, szavaink olyan gyorsan haltak el, hogy kérdés volt, mondtunk-e egyáltalán valamit. A néma csönd viszont súlyos volt, mint az üveg.

A sokkoló élményt a pesti tetőrengeteg felett lebegő tetőteraszon dolgoztuk fel, ahol az archaizálás helyett szintén a praktikumon és az őszinteségen volt a hangsúly. Az egyszerű fém és üvegfelületek körül futó teraszon padok és pultok lesznek, bátran felvállalva, hogy a zenészek is szeretnek sörözni, csajozni, pasizni.

Merenghetnénk még a régi és az új épület összemetszésének egyszerűségén, az akadálymentesítésen, a pelenkázóval is felszerelt mellékhelyiségeken, de azoknak, akik nem itt tanulnak majd tubázni, az a legfontosabb, amit Mányi az épület alapkoncepciójáról mondott: „Azt mondják, hogy különböző korok épületeit nem lehet egymás mellé illeszteni. Pedig dehogy nem, ha ugyanazt a minőséget produkáljuk.”

A régi épület helyett csak az új nyílik meg idén

A Zeneakadémia új tömbjét a Liszt Ferenc téri épület felújításának keretében alakították ki. A Wesselényi utca 52. alatti épület lesz az oktatás központja új tantermeivel, gyakorlószobáival és stúdióival. Itt dolgozik majd az egyetem vezetése, és itt zajlik az adminisztráció is. Bár a nagy Zeneakadémia nyitása anyagi nehézségek miatt 2012 végére csúszott, az új tömb idén szeptember 12-én megnyílik. Az 1884-ben épült, eredetileg kétszintes házat a Vigadóról ismert Feszl Frigyes tervezte. Az épület hivatalok számára épült, később népiskolaként működött. A leromlott állapotú ingatlant részben EU-s forrásból, összesen 2 milliárd forintból újítják fel a Mányi István Építész Stúdió Kft. tervei alapján.