Vazul
11 °C
25 °C

Tarlós rendkívüli ülést hívott össze a BKV helyzete miatt

2012.01.06. 11:08

A BKV kritikus helyzete miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 + 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" – magyarázta Tarlós.

Szerinte a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban". "Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" – mondta Tarlós.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó. "Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" – jelentette ki, hozzátéve, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV.

Tarlós azt mondta, hogy ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész, ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet, és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" – fogalmazott Tarlós.

Felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, 20 éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni, ráadásul "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel".  A főpolgármester szerint amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; 26 ízben tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

A főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) közleményében azt írta, hogy felháborítónak tartják, hogy az állam és az önkormányzat nem veszi komolyan a közösségi közlekedést.

A szövetség hozzátette, hogy el akarják vonni a dolgozók juttatásait. A tulajdonos azt mondja, hogy nincs pénz, miközben szolgáltatni kell, és sem az utazóközönség, sem a munkavállalók nem látják, hogy mi zajlik körülöttük.

A KEKSZ az elkezdődött bértárgyalásokat komolytalannak tartja, és kilátásba helyezte: ha nem történnek azonnali lépések, a munkavállalók az utazóközönség biztonságának érdekében csak olyan járművek forgalomba állítását vállalják, amelyek minden előírásnak megfelelnek.

Két éve januárban hasonló forgalomlassító demonstrációt tartottak a buszos szakszervezetek, akkor több mint száz busz nem indult el a buszgarázsokból. Ezt a BKV-nál tartott addigi leghosszabb, hatnapos sztrájk követte, amelyet a kollektív szerződés miatt indítottak.